Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-194

194. országos ülés 1903 január 30-án, pénteken. 133 szó, t. képviselőház, hogy az igazságügyniinisz­terek engedjenek, hanem én azt követelem, s meg vagyok róla győződve, hogy az ellenzéknek minden tagja is azt követeli, hogy akkor, a midőn igazságügyi reformkérdésben ellentét me­rül fel a katona és a jogász között, akkor a katona retiráljon meg és ne a jogász. (Igaz! TJgy van! a szélsőhaloldalon,) B, Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Önök mindig azt akarják, hogy a katona reti­ráljon meg! Papp Elek: A katona nálunk csak a há­borúban retirál! (Derültség a szélsöbaloldalon.) Bakonyi Samu: Egy további vívmány, a mit a honvédelmi miniszter ur kilátásba helyez, a honvédtiszteknek magyar csapatokba való be­osztása, melyről azonban már megemlékeztem, Hanem a mi most következik, azzal a t. mi­niszter ur ugyancsak lefőzte az ellenzéket. Ele­jét vette a mi támadásainknak, igy hirdetik legalább a t. kormánypárt közlönyei. Azt mond­ják, hogy micsoda nagy konczessziót tett a had­ügyi kormány azzal, hogy elejtette a másik tör­vényjavaslatnak azt az intézkedését, hogy a pót­tartalékosok behMassanak. A t. miniszter ur megfeledkezik arról, hogy ez talán nem va­lami spontán elhatározás. Talán emlékszik még az igen t. miniszter ur, hogy a javaslatnak ezt az intézkedését a véderőbizottságban az ellenzék milyen heves os­trommal támadta meg és talán figyelemre mél­tatja annak a 36 törvényhatóságnak kérő és tiltakozó szavát, a mely a leghevesebb ellen­állást kívánja a törvényjavaslat ezen intézkedé­sével szemben és talán a t. honvédelmi minisz­ter ur azt sem felejtette el, hogy a saját párt­jának katonai dolgokban mindenesetre igen kMáló tagja, Bolgár Ferencz t. képviselőtársam volt HZ. cL ki ezen intézkedéseket a javaslatok méregfogának nevezte. És vájjon a t. előadó ur és a t. honvédelmi miniszter ur a vita folyamán ezeket az igazságokat elismerte? Dehogy. Til­takoztak ellene és a mit most nagyon méltá­nyosnak tartanak és nagy vívmánynak akarnak feltüntetni és a mit a nemzet akaratának te­kintetbevétele gyanánt világítanak meg, az ellen a t, előadó ur, az érveknek, bár az én felfogá­som szerint elég gyenge, de egész arzenálját vitte a harczba, B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Mindent a maga idején! (Derültség a jobbol­dalon.) Bakonyi Samu: A légi gazság talanabbnak tartották azt, a mi ma a legigazságosabb sze­rintük. A t. előadó ur nem fog engem megczáfolni, mert hiszen ő mondotta, hogy a póttartalék az a kategóriája a véderőnek, a mely a véletlen folytán élvez olyan kedvezményeket, melyek az általános védkötelezettség eszméjével nem egyez­tethetők egészen össze. Ennélfogva legigazságo­sabb volt szerinte, hogy az ujonczlétszám eme­sénél épen a póttartalék vétessék igénybe. Münnich Aurél előadó: Sohasem mondta senki! Bakonyi Samu: Ez volt akkor a t. előadó ur felfogása és álláspontja. SVIiinnich Aurél előadó: Azt mondottam akkor, hogy ideiglenesen vétessék igénybe. Bakonyi Samu: Szóval ez volt akkor a t. előadó ur álláspontja! Akkor tehát, t. képviselő­ház, a mikor a mi álláspontunk elfogadásával a maguk álláspontjuknak a feladását jelentik be, akkor ezzel dicsekedni igazán okuk nincsen. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Egy további nagy vívmány, a mit a t. hon­védelmi miniszter ur bejelen t, az, hogy a gúzsba­kötést és a kikötést most már a hadügyminisz­ter ő felsége parancsa folytán tanulmányozza. Hát, t. képviselőház, itt megint szorgosan ajánlani kell az igen t. honvédelmi miniszter urnak, hogy kissé intenzMebb művelés alá fogja a. maga közjogi tanulmányait, és ne hMatkozzék nekünk a király parancsára, a mikor törvényünk van rá 1868'óta; az akkori véderő-törvénynek 54. §-a e törvény szentesítése után követő időre nem ő Eelsége akaratától teszi függővé ennek a kérdésnek a szabályozását, mert ez a szakasz imperatMe és kategoricze megtiltja, hogy bár­miféle testi fenyíték alkalmaztassék a véderő tagjaira. Azt talán nem fogja kétségbevonni a mi­niszter ur, hogy ez alatt nemcsak a botozást kell érteni, hanem kell érteni a gúzsbakötést és a kikötést is, mert megengedem., hogy az ilyen ocsmány megaláztatás súlya alatt szenved és összetörik a lélek is, de mégis első sorban a test érzi azt meg, ezek a büntetési nemek tehát a testi fenyíték kategóriájából ki nem vonhatók. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbal­oldalon.) T. ház ! A póttartalók kontingentálásának és a kétéves szolgálati időnek kérdésén kívül, a melyeket ad graecas calendas tanulmányoz­nak . . . B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nyolcz hónap nem ad graecas! Bakonyi Samu: Láttunk határozati javasla­tokat másokat is, sőt felolvastam egy királyi parancsot, a melynek kibocsátása óta nem nyolcz hónap, hanem 35 esztendő telt el és mégis ott vagyunk, a hol voltunk. (Zajos helyeslés a széls'i­baloldalon.) Hát ezek azok a vívmányok, a me­lyeket a kétévi szolgálati idő és a póttartalék kontingentálásának kérdésén kívül kilátásba helyeznek a nemzetnek most mindjárt, és pro futuro? Most én azt kérdem azoktól, a kiknek a nemzet örök hálájára érdemes működésót in­vokáltam, fedik-e ezen vívmányok ama nemzeti követelmények tartalmát, a melyeket ők akkor az ellenzék és a nemzet üdvrMalgása és tapsai között kifejtettek? (Élénk tetszés a szélsöhal­oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom