Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-194

19í. országos ülés 1903 január 30-án, pénteken. 127 ezért a magunk részéről soha egy pillanatra sem szűnünk meg hangoztatni, hogy a legkevesebb, a mit meg kell tennie az igen t. kormánynak — ha igaz az, a mit a honvédelmi miniszter ur nemcsak a maga, hanem a közös hadügyminiszter részéről mondott, hogy t. i. az nem akar elzárkózni a nemzeti követelmények elől — mondom, a legkevesebb annak a törvénybe iktatása, hogy a magyar hadesapatoknak ugy legénysége, mint tisztikara, valamint az azok fölé rendelt parancsnokok is a magyar törvényekre letegyék az esküt. (Tetszés és helyeslés a baloldalon.) És mert én ezt egyik legfontosabb kérdésnek tekintem a most szőnyegen levő kérdések között, ennek megoldására határozati javaslatot vagyok bátor benyújtani, a mely a következőképen hangzik (olvassa): »Határozza el a képviselőház, miszerint utasitja a kormányt, hogy addig is, mig az önálló magyar hadsereg felállíttatik, sürgősen terjeszszen a ház elé törvényjavaslatot az iránt, hogy a magyar ezredek tisztikara és legénysége, úgyszintén a föléje rendelt összes felsőbb parancsnokok a r magyar állam törvényeire esküt tegyenek.« (Élénk helyeslés es tetszés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Holló Lajos: Ha pénzünk jó, alkotmányunk is jó! (Zaj.) Bakonyi Samu : Ez nem uj dolog részünkről; hanem meglehetősen uj dolog a 48-ikit megelőző törvényhozások magatartásával szemben a mostam t. többség részéről az a konokság, a melylyel ezen kívánalmunk teljesítésének útjába áll, mert a régibb törvényhozások e tekintetben egészen más alapon állottak, f Ugy van! Igaz! a baloldalon.) Méltóztassék csak t. miniszter ur — ha eddig nem tette volna — a maga közjogi és történelmi tanulmányait kiterjeszteni például az 1791-iki országgyűlésnek irományaira is. Ott a koronázási diplomának tervezetében mi foglaltatik? (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Egyéb kívánságok mellett, a melyek a mi követeléseink között — fájdalom — még mindig helyt foglalnak, mert még mindig nincsen kilátásunk azok megvalósítására, foglaltatik nevezetesen az a követelés, hogy a katonaság esküt tegyen a magyar törvényekre, mert hogyha azt nem tenné: »pro hoste tenebitur«, vagyis különben ellenségnek fogják tekinteni. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Én felhívom a t. többséget, ne tagadja meg ezeket a tradicziókat! Fogadja el a mi határozati javaslatunkat, mert csak annak elfogadásával fogja fedni a t. miniszter urnak azt a kijelentését, hogy a hadügyi kormány nem zárkózik el a nemzeti követelések elől. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ez csak frázis! (Mozgás a szélsöbaloldalon.) Bakonyi Samu: De, t. ház, hogyan lehetne meg az a részünkről követelt érzelmi és értelmi egység, a melyet szükségesnek elismert a t. többség is, mikor a mellett, hogy a hadseregnek tagjai esküt sem tesznek a magyar törvényekre, a mellett ennek a hadseregnek a nyelve is teljesen idegen a mi nyelvünktől. (Ügy van ! a szélsöbaloldólon.) A t. honvédelmi miniszter ur ezzel szemben azt fogja mondani, hogy czélszerüségi okokból — a tegnapi felszólalásában így fejezte ki magát — a nyelvkérdésben való intézkedés jogát a nemzet a Felségre ruházta. Nos, az a Felség, a kire, ha ugyan ráruházta — mert én tagadom, hogy valaha ráruházta volna a nyelv tekintetében való intézkedés jogát a nemjet — csak a magyar király lehet! A magyar állam szuverenitását kizárólag a magyar király hordozza. Erre a magyar királyra oly jogot, hogy a nemzet hadseregének nyelvévé idegen nyelvet tegyen, a nemzet soha, de soha nem ruházhatott. (Menüt helyeslés a szélsöbaloldalon.) De, még ha tette volna is — a mint hogy nem tette —... Holló Lajos: Néphadsereget idegen nyelven vezényelni! Abszurdum! Bakonyi Samu: ...akkor is a nemzetnek és e törvényhozásnak mindig joga volt és joga lesz a felségjogot vagy visszavenni, vagy korlátozni ugy, a mint az neki tetszik, a mint azt a nemzet érdekével és boldogságával meg tudja egyeztetni. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: A Felség beleegyezése mellett! Holló Lajos: Nem szavazzuk meg az ujonczokat! Nem lesz ujoncz, akkor lehet német vezényszó! Bakonyi Samu: Ámbár azt mondja a t. honvédelmi miniszter ur, — a mit én elfogadok, — hogy a Felség beleegyezésével, mert törvényt a nemzet természetesen a koronával együtt alkot, de ez az elv, a melyet én jogosultnak ismerek el, áll e törvényhozás másik tényezőjére is; áll a Felségre is. Ebből pedig az következik, — és ezért kár volt a honvédelmi miniszter urnak erre hMatkozni, — hogy a Felség az országgyűlés világos beleegyezése nélkül jogot magára nem ruházhat, vagyis hogy az uralkodó a korona jogkörét túllépte. (Ugy van! Ügy van! Igaz! a szélsöbaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Törvényes utón való eljárás volt! Holló Lajos: Nem vagyunk mi hitbizomány, kérem! Bakonyi Samu: De miből derMálja a t. kormány ezt a felségjogot, a mely szerinte a vezényleti nyelv idegenségét is magában foglalja ? Nincs rá törvény; hanem bizonyosan az 1867 : XII. t.-cz. 11. §-át értelmezi ekként, a mely a vezérletről és vezényletről beszél. Nos, én itt a szóval és a fogalommal való visszaélést látok. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Sokkal nagyobb mértékben meggyökeresedett ez már, semhogy én a magam gyenge erejének arrogálhatnám azt, hogy ezt a félreértést eloszlathassam; azonban kötelességemnek tartom hozzájárulni legalább annyira, a mennyire tő-