Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-194

Í9í. országos ülés 1903 január 30-án, pénteken. 123 tátott a taraczküteg-osztályok részére kMánt legénységre szükséges költség, mi azt mondjuk, hogy ez az eljárás nem felel meg a törvénynek; azt mondja Hieronymi Károly t. képviselőtár­sam, a nélkül, hogy nyíltan czáfolná e felfogá­sunkat, hogy ime most megfordítva áll a do­log, most előbb kéri a kormány közvetlenül a törvényhozástól a létszám felemelését, azután fogja a költségeket kérni a delegácziótól, hát mi ezt is törvénytelennek tartjuk ? Nem fogadhatom el a szemrehányást, t. képviselőház, mert fenn kell tartanom a magam részéről igenis azt a felfogást, hogy a delegáczió ebben a kérdésben nem követte azt az eljárást, a mely egyedül felel meg a törvénynek, t. i. az én igénytelen nézetem szerint oly kérdésekkel még költség megállapításának alakjában sincs joga a delegácziónak foglalkozni, (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) a mely kérdések az 1867 : XII. törvényczikk által határozottan a törvényhozásnak, a magyar országgyűlésnek jog­körébe vannak utalva. (Igaz! Ügy van! a szélsobaloldalon.) A mi t. i. a védelmi rendszer kérdését il­leti, a melynek kétségtelenül egyik lényeges alkotó része a létszám megállapítása, pláne a jelen, illetve abban az esetben, a mely esetben a delegáczó foglalkozott a költség megállapítá­sával, a mely költségmegállapitás még a szol­gálati időt is érintette, mert hiszen arról volt szó, hogy a póttartalékosok fognak behMatni szolgálattételre, a mi pedig a póttartalékosokra a törvényben meghatározott szolgálati idő fel­emelésével járt volna, ennek szabályozása pedig kétségtelenül kizárólag a törvényhozás jogköré­nek van a 67-es törvény által fentartva. Azzal védekezik ezen szemrehányással szemben a t. többség, hogy nem követett el törvénysértést, mert hiszen csak feltételes volt a határozata. Hát kérdem, van-e a delegácziónak egyáltalában olyan költség megállapító határozata, a mely nem feltételes? Hiszen azok a költségek, melyeket a delegáczió megállapít, hogyan kerülnek a tör­vénybe? Természetesen csak ugy, ha a magyar törvényhozás azokat beilleszti, tehát mindig ettől a feltételtől függnek. Ez tehát kimentéséül, tör­vényesitéséül ennek az eljárásnak abszolúte nem szolgálhat. (Igaz ! Ugy van ! a szélsobal­oldalon.) De mikor szembeállítja a mai helyzetet a múlt év végén fennállott helyzettel ezen kérdést illetőleg Hieronymi igen t. képviselőtársunk, hogy t. i. most megfordítva áll az, én nem fo­gadhatom el az ellentétet a két helyzet közt, mert hiszen ezek a tövényjavaslatok nem most nyújtattak be, hanem akkor, mikor a költség a delegáczió által már megállapittatott, ennél­fogva igenis áll az, hogy a delegáczió idő előtt, mielőtt az erre egyedül jogosult és illetékes tör­vényhozás foglalkozott volna a védelmi rendszert érintő ezen kérdésekkel, átlépte a maga hatás­körét, és költségmegállapitás alakjában magához ragadta a per eminentiam a törvényhozást illető jogot. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Egyébiránt pedig, hogy mennyire tarthatatlan ez az érvelés, azt az is mutatja, hogy a véd­erő-bizottságban egyik érv gyanánt szerepelt, sőt ma is érv gyanánt szerepel a t. előadó ur­nak az előterjesztésében, hogy a delegáczió már megállapította a költségeknek egy részét, a melyekre vonatkozólag mi most a létszámmeg­állapitással íés az ujonczlétszám felemelésével foglalkozunk. Mindig így vagyunk ezekben a kérdésekben t. ház, a delegáczió határozatait mindig mint fait accompli-t állítják elénk és akkor aztán hiába küzdünk a t. többség erős pártfegyelme folytán, hogy azt a feltételt, mely­től függ minden határozata a delegácziónak, a nemzet javára érvényesítsük. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Azt mondja Hieronymi igen t. képviselő­társam, hogy a mikor ő a létszámemelést meg­szavazza, nÍDCS kötve a tekintetben, hogy a de­legáczióban a költség megállapítását megsza­vazza-e vagy nem. Hát én nagyon kíváncsi vagyok arra, t. ház, vájjon mikor majd a dele­gáczióban ez a kérdés a következő költségvetés tárgyalása alkalmával előkerül, Hieronymi t. képviselőtársam a magatartásával csakugyan bi­zonyítani fogja-e azt, hogy ő nincs kötve itteni szavazatával és felszólalásával a tekintetben, hogy a delegáczióban a most felemelt létszám költségeit megszavazza. A jövő majd megmu­tatja, én azt hiszem, hogy Hieronymi t. kép­viselőtársam mindenesetre sokkal konzekvensebb támogatója a hadügyi kormánynak, semhogy magát mostani magatartásával lekötve ne tartaná. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Majd ő tudja, mit csináljon! Kubik Béla: Keveselni fogja bizonyára! Thaly Kálmán : Miniszter akar lenni! (Zaj.) Bakonyi Samu: A ki figyelemmel kiséri a delegáczió tárgyalásait, az bizonyíthatja azon észrevételem igazságát, hogy készebb, odaadóbb, áldozatra hajlandóbb támasza a hadügyi kor­mánynak a delegáczióban alig akad, mint épen Hieronymi igen t. képviselőtársam. (Igaz!, Ügy van! a szélsobaloldalon. Egy hang: Münnich is!) Mások is, de a versenyt vele az én igény­telen tudomásom szerint ki nem állotta senki sem. (Felkiáltások a szélsobaloldalon: Münnich !) Engem minden tiszteletem mellett, melylyel az ő személye iránt viseltetem, mai magatartása épen ezért egyáltalában meg nem lepett. Thaly Kálmán: Tegyen ugy, mint Zichy Jenő! Egyik exczellencziás ur menjen a másik után! Kubik Béla: Én azt vártam! Bakonyi Samu: Egy dolog azonban meglepett mégis. Azon magatartás után, melyet szeren­csém volt szemlélni ma is, Hieronymi t. kép­viselőtársam a maga felfogásának támogatására elibünk idézi azon időknek szellemét, mely idők }6*

Next

/
Oldalképek
Tartalom