Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.
Ülésnapok - 1901-189
6 189. országos ülés 1903 január 2k-én, szombaton. osztatni. (Általános helyeslés.) így a kérvények további felolvasása nem szükséges. (Helyeslés.) Be volt jelentve, t. képviselőház, hogy egy órakor áttérünk az interpellácziók megtételére. Előbb azonban a következő ülés napirendjére nézve vagyok bátor a t. háznak inditványt tenni. (Halljuk! Halljuk!) Javaslom, hogy a t. ház legközelebbi ülését hétfőn d. e. 10 órakor tartsa és annak napirendjén ugyanaz legyen, mint a mi a mai ülés napirendjén volt, kMéve az indítvány- és az interpellácziós-könyv felolvasását. (Általános helyeslés.) Következik Rakovszky István képviselő ur interpellácziója a »Neue Freie Presse« által elkövetett indiskréezió tárgyában. (Halljuk ! Halljuk !) (Az elnöki széket Tallián Béla foglalja el.) Rakovszky István: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A »Neue Freie Presse«, bécsi hírlap január 21-iki számában megjelent egy czikk, a melynek czime: »Die Forderungen des Grafen Apponyi«, gróf Apponyi követelései, Ezen czikkben, a mely egész terjedelmes, mindazon követelések, a melyeket gróf Apponyi Albert a saját és pártja nevében a kormánynyal szemben támasztott, egész pontossággal le vannak irva és közzé vannak téve. A czikk maga kijelenti, hogy ezen adatokat egy volt nemzeti párti politikustól kapta, de meg nem nevezi őt és azt mondja, — a hogy itten le is irja, hogy ez az illető memorandumnak hű tükrét és hasonmását képezi és hitelességgel bir. A czikk további folyamán egy bizonyos rosszindulatot is látok ezen működéssel szemUgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) köztudomású dolog, hogy a Magyarországot érdeklő ügyeket Magyarország közönsége egy osztrák lapnak hasábjaiból ismeri leghamarább, a mi ellen én már nem egyszer tiltakoztam itt e házban. (Mozgás a bal- és a szélsobaloldalon.) Ez a magyar hírlapirodalomnak indokolatlan háttérbe szorítása; jnedig a hogy én tudom, a magyar hírlapoknál ily árulás, ily indiskréezió, ily inkorrekt dolog nagyon szórványosan fordul elő, s ha elő is fordul, akkor az illetők mindig megkapták a maguk büntetését, és e mellett a megtorlást is. (Mozgás a, bal- és a szélsobaloldalon.) De, hogy itten egy külföldi lap tudósitójának egy exterritoriális jogot, egy immunitást biztosítsunk, a melylyel magunk sem bírunk, ezt én az ország érdekében megengedhetetlennek tartom, és így nagyon csodálkozom, hogy a t. kormány eddig is ilyen hírlappal összeköttetésben volt és remény lem, hogy ha igaz az, hogy ilyen összeköttetésben volt, az összeköttetést ezennel meg fogja szüntetni. (Igaz! Uc/y van! a néppárton.) T. országgyűlés! A zárt ülés folyamán egy t. képviselőtársam igen szépen definiálta a hírlapíró kötelességót, és én azt hiszem, az egész országgyűlésnek helyeslésével találkozom és a tisztességes hírlapírókéval is, abban, hogy a hirlapirónak két feladata van: a közönséget tájékoztatni, de a tájékoztatásához szükséges eszközöket tisztességes, egyenes, becsületes módon beí szerezni, ugy, hogy ha rákerül a sor, hogj r beszámoljon az ő forrásáról, abban a helyzetben legyen, hogy urát is adhassa a hirnek. (Ugy van! a, néppárton.) T. képviselőház! Nem szórványos eset ez, hogy a »Neue Freie Presse« ily csínyeket el szokott követni, és mindig Magyarországot szemeli ki; mindig oly alkalommal követi el, a mikor ebből esetleg Magyarországra kár háramolhatik. (Ugy van! a néppárton.) Nem akarom felhozni az egyes eseteket, de nagyon gyakoriak ; valamint köztudomású dolog az is, hogy ez a hirlap folyton és folyton magyarellenes érdekeket szolgál, folyton és folyvást Magyarország érdekei ellen harczol. (Igaz! Ugy van! a néppárton és a szélsobaloldalon.) Zboray Miklós: Bizonyára harmincz elsőosztályu jegye van a magyar vasutakon! Rakovszky István : T. képviselőház ! Más térre tartozik azon kérdésnek elintézése, hogy miként óvjuk meg az országgyűlési képviselőket saját házukban ilyen indiskrét és inkorrekt fellépések ellen, a melyek a perfidiától sem mentek, a mennyiben nyíltan kirí belőlük a szándék, hogy itt egy politikusnak az akczióját lehetetlenné tegyék, őt diskreditálják. (Igaz! Ugy van! a néppárton.) Nincs nekünk az én felfogásom szerint kellő eszközünk, hogy ezen lap ellen egy megtorló lépést tegyünk. Az egyetlen az, hogy éljen a kormány az állam és az ország azon felségjogával, a melynek alapján határaiból tiltsa ki azt a lapot, (Igaz! Ugy van! Zajos helyeslés a néppárton), a mely folyton és folyton nem tesz egyebet, mint hogy ezt az országot ócsárolja, támadja, érdekeiben károsítja. Zboray Miklős : Vonjuk meg a potyajegyeket tőlük! Rakovszky István: Ezennel interpellácziót szándékozom a t. miniszterelnök úrhoz intézni. Nagyon sajnálnám, s előre biztosítom a t. miniszterelnök urat, ha ezen törvényes eszközzel nem fogna élni, mert ennek a magyarázata csak az lehetne, hogy ^ a t. miniszterelnök ur függ ettől a laptól, (Elénk felkiáltások a jobboldalon : Ohó!) hogy a t. miniszterelnök ur fél ettől a laptól.... (Mozgás és ellenmondás a jobboldalon. Zaj. Egy hang a néppárton: Valamennyien félnek!) Zboray Miklós: Azt magam is hiszem,hogy nagyon fél a miniszterelnök ur! Széll Kálmán miniszterelnök: Azt ön sem hiszi! (Derültség.)
