Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.
Ülésnapok - 1901-188
398 188. országos ülés 1903 január 21-én, szerdán. megígértük választóinknak, hogy megtagadjuk hozzájárulásunkat minden olyan törvényjavaslattól, a mely a nemzetnek indokolatlanul ujabb megterhelését involválja, (TJgy van! TJgy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Kiemeltük nevezetesen, hogy semmi szin alatt sem fogunk hozzájárulni oly törvényjavaslatokhoz, a melyek a katonai terheket, a melyek amúgy is elviselhetetlenek, akár pénzügyi tekintetben, akár a véradó tekintetében még sulyosbitani fogják. Ezen, a választások alkalmakor adott igéretünket mi az ország szine előtt becsületesen, férfiasan be is fogjuk váltani és ezért indokoltnak látjuk, hogy ezen törvényjavaslattal szemben a legmesszebbmenő, legerélyesebb ellentállást fejtsük ki. (Zajos helyeslés a baloldalon.) Nem érdemelné meg az ellenzék a nevét, nem érdemelné meg azt, hogy ezen teremben helyet foglaljon, ha ezen törvényjavaslat megbuktatására nem használna fel minden megengedett eszközt. (Zajos helyeslés a szélsöbaloldalon.) T. képviselőház! Én azon oknál fogva is ellenzem a t. miniszterelnök ur által inditványozott napirendet, mMel én látom, hogy ezen törvényjavaslatok oly könnyen nem fognak keresztülmenni és igy uj bonyodalom előtt fogunk állani, sőt talán ex-lexbe is juthat az ország. Ugyanis három hónap alatt az indemnity-törvényjavaslat hatályát veszti és én nem szeretném kitenni az országot annak, hogy a jogos önvédelem miatt ismét ex-lex állapotba sodortassék. (Zajos helyeslés a szélsöibaloldalon.) Ezért nem értem, hogy a t. miniszterelnök ur miért nem tárgyaltatja le előbb a költségvetést. Az nem lehet kifogás, hogy az egyik tárcza a bizottság előtt még nincs letárgyalva. Mi nem egyszer megmutattuk már, az ellenzék nem egyszer adta már jelét annak, hogy, ha komoly, sürgős munkára hMják fel, daczára, hogy számszerűleg sokkal gyengébb, mégis részt vesz a sürgős munkában és az ország érdekében álló törvényjavaslatok előterjesztése elé a bizottságokban gátakat nem emel. Én azt hiszem, hogy, ha a t. miniszterelnök ur akarná, hétfőig készen lehetne a költségvetés, mert letárgyalhatnók azt délelőtti és délutáni ülésekben a pénzügyi bizottságban. Letárgyalhatnék a pénzügyi bizottságban az utolsó költségvetést, a melyet még nem tárgyaltunk, t. i. a pénzügyi költségvetést és igy, ha ez szombatig megtörténnék, semmi sem állana útját annak, hogy a költségvetés beterjesztessék és a jövő hét folyamán mindjárt az első terminuson tárgyalás alá vétessék. Ezen oknál fogva én elleninditványt vagyok bátor a t. ház elé terjeszteni, a mely ekként szól: »Inditvány. A miniszterelnök ur által indítványozott napirendet a ház el nem fogadja s a legközelebbi ülés napirendjére a költségvetés tárgyalását tűzi ki.« Ajánlom ezen indítványomnak elfogadását, {Zajos helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Trubinyi János jegyző: Szederkényi Nándor ! Szederkényi Nándor: T. képviselőház! Az elhangzott két felszólalás után, azt hiszem, csak méltányosan járok el, ha a t. többséghez fordulok és arra kérem, hogy ezen indokolt felszólalásokat vegye megfontolás alá. Gondolja meg a t. miniszterelnök ur és módosítsa azt az indítványát, a melylyel a két törvényjavaslat naj>irendre tűzését már a pénteki ülésre kívánja. Nagyon fontos és mélyen beható kérdések ezek. Két törvényjavaslat áll előttünk. Az eg>ik a rendes ujonczozási módszer szerint kéri a meghatalmazást a már felemelt ujonczlétszámra, a másik belenyúl a véderő-törvénybe és kiragadva annak egyik szakaszát, az ujonczjutaléknak felemelését ajánlja és javasolja a nélkül, hogy a kormánynak az egész védrendszerre vonatkozó tervezete előttünk volna és igy mérlegelhetnék azt, vájjon indokolt-e, jogosult-e akár védelmi szempontból, akár az ország egyéb körülményei szempontjából ezen felemelés. De az elmondottak után, a melyekkel t. barátaim igazán a közhangulatot jelezték, nem szükséges annak további vitatásába bocsátkoznom, vájjon az ujonczlétszám emelésére vonatkozó első törvényjavaslat jogosult-e, és hogy a kormány nem meglepetésszerüleg dobta-e azt ide a házba, a nélkül, hogy akár trónbeszédben, akár más utón, például a legutóbbi választás alkalmával az országot erről tájékoztatta volna. A kormánynak ezen meglepetésszerű lépése méltán kelthetett visszahatást, mert nagyon jogosult az a követelmény, hogy a midőn a kormány egy ilyen, az ország gazdasági, pénzügyi helyzetébe mélyen belenyúló intézkedést, a véderó'-törvénynek ilyen nagyfontosságú módositását dobja elénk, akkor a közvélemény megnyilatkozásának kellő tér engedtessék. Ennélfogva azon esetben, ha a kormány ragaszkodnék ahhoz az elhatározásához, hogy e törvényjavaslatokat napirendre fogja tűzetni, igazságosnak és helyesnek tartom azt az indítványt, a melyet az előttem szólott t, képviselőtársaim tettek, hogy t. i. első sorban az osztályokhoz utasíttassanak azok. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon. I Én azonban arra kérem a t. miniszterelnök urat és a t. többséget, hogy az első törvényjavaslatot egyáltalán ne tűzze ki napirendre. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Annak kitűzése ellen előttem szólott t. képviselőtársaim annyi érvet hoztak fel, hogy nekem azokhoz több hozzáadni valóm nincs, de meggondolandó az isi t. ház, vájjon, ha a t. kormány makacsu, ragaszkodik ezen szándékához, hová fogna ez vezetni? (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Ezt méltóztassék a t. többségnek is meggondolni, mert végtére is, ha a kormány hatalmi szavát vet{ ide és a többséget mintegy erkölcsileg rákényszeríti arra, hogy e törvényjavaslatot fogadja el, akkor ez hatalmi kérdésként fog előttünk állani és akkor a közvélemény ítélete fogja sújtani azt az eljárást, a mely az ellenzéket feljogosítja arra, hogy a hatalommal szembeszögezae a véde-