Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-188

o8ü 188. országos ülés 1903 január 21-én, szerdán. urakhoz jegyzett be interpellácziót a végrendelet nélkül elhalt katholikus alsóbbrendű papság hagyatékának tárgyalása ügyében; továbbá Krasznay Ferencz a miniszterelnök úrhoz a készfizetések felvételére vonatkozó kiegyezési megállapodások közlése tárgyában. Elnök: Az interpellácziók a szokott időben, az ülés végén fognak megtétetni, még pedig, miután Gsernoch János képviselő ur engem arról értesített, hogy interpellácziójának megokolása hosszabb lesz, kérem a t. házat, méltóztassék abba beleegyezni, hogy — abban az esetben, ha a najűrendre tűzött többi ügyeknek tárgyalása odáig eltartana — már egy órakor tétessenek meg az interpellácziók iHelyeslés.) Következik a napirendnek első tárgya, a czukorra vonatkozó törvényhozás tárgyában Brüsszelben 1902. évi márczius hó 5-dikén kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat /'írom. 263, 289, 294) harmadszori olvasása. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Méltóztatnak az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásban véglegesen elfogadni? (Igen!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház a törvényjavaslatot harmadszori felolvasásban is elfogadja, és igy az alkotmányos tárgyalás és hozzájárulás végett közöltetni fog a főrendiházzal. Következik a czukorra vonatkozó törvények némely határozmányainak módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat (írom. 264, 294) harmadszori olvasása. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e harmadszori felolvasásban az imént felolvasott törvényjavaslatot ? (Igen!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház a törvényjavaslatot elfogadja és igy ez a törvényjavaslat is alkotmányos tárgyalás és hozzájárulás végett közöltetni fog a főrendiházzal. A miniszterelnök ur kMan nyilatkozni. (Halljuk/ Halljuk!) Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! Egy jelentést (írom. 296.) vagyok bátor a t. ház asztalára letenni, Erzsébet királyné emlékére szobor emelése tárgyában a szokott évi jelentését annak a bizottságnak, melyet a törvény értelmében az emlékmű felállításának előkészítésére a törvény annak idején kirendelt és a melynek elnöke én vagyok. Kérem ezt a jelentést kinyomatni, és a ház tagjai közt szétosztatni. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és tárgyalása iránt a ház annak idején fog határozni. Következik a Zubrzyk ausztriai község és a Mniszek magyarországi községhez tartozó Medzibrodzse-telep közti határvita tárgyában a belügyminiszter jelentése (írom. 15(i, 234). Fischer Sándor, a közigazgatási bizottság előadója: T. ház! A belügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott miniszterelnök ur... Kubik Béla: Ki az ? Ideiglenes vezetésével ? Elnök : Ne méltóztassék a szónokot zavarni! Fischer Sándor előadó... jelentést terjesztett a ház elé, a mely szerint Magyarország, Szepes vármegye és Ausztria-Grácsország között egy vitás terület van, a mely fölött a vita már a múlt század elején kezdődött és onnan származik, hogy az ott határt képező Poprád folyó medre változást szenvedett, ugy, hogy Grácsország területéből egy rész a folyó mederváltozása következtében a magyar határhoz jutott, és pedig az a terület, a mely Mniszek község határához tartozik és Medzibrodzse-telep Posztopanin néven van a kataszterbe felvéve. Alapi Salamon Aladár mniszeki földbirtokos 1896-ban panaszt tett a belügyminisztériumhoz az iránt, hogy ezt a területet az ausztriai császári és királyi törvényszék a gácsországi telekkönyv javára telekkönyvezi és ekkép nézete szerint határsértést követ el. A belügyminisztérium az eljárást e tárgyban elrendelte és akkor tapasztalta ezen általam előadott eseményeket, a melyeket megvizsgálván, arra a meggyőződésre jutott, hogy e kérdést már 1854. október 13-án az akkor itt is rendelkező cs. kir. belügyminisztérium 19.814. sz. a. kelt határozatával végleg rendezte és 1856-ban ez a terület tényleg az ausztriai és magyarországi akkori intézkedő hatóságok közbejöttével Ausztria-Grácsországhoz tartozónak kijelentetett és az ott megjelent vegyes bizottság ezen területet tényleg a Grácsországban fekvő Zubrzyk községnek át is adta, a határvonal pedig földhalmokkal és határárkokkal megjelöltetett. Ugyanakkor utasíttatott az akkori kassai pénzügyi hatóság, továbbá a gácsországi hatóság, hogy ezt a földadó-munkálatoknál vegye figyelembe. Miért, miért nem, ez azonban elmaradt, mert már 1856-ban, a midőn a telekkönyvi felvételek történtek, ezen terület Magyarország Kacsa községe telekkönyvébe vétetett fel. Most a belügyminisztérium megvizsgálta ezt a kérdést arra nézve, hogy érdemében mint áll ez a dolog, iparkodott beszerezni az adatokat ugy az országos levéltárból, valamint Szepes vármegye levéltárából, nemkülönben a cs. kir. hatóságoktól és pedig az 1813-ik évet megelőzőleg, mert 1787-iki földadó-könyvekkel igazolva lett már az, hogy tényleg a Poprád folyó magyarországi partján a Zubrzyk községbeliek földeket birtak, nemkülönben 1813-ban ujabb mederváltozás folytán még nagyobbodott ez a terület, a mely azután árvizek folytán kavicscsal és törmelékkel lévén eltelitve, a Zubrzyk községbeliek által nem használtathatott, azonban ilyen térkép egyáltalában feltalálható nem lévén, | kénytelen elfogadni a belügyminiszter azon ál' láspontot, a melyet az általam hMatkozott hatá-