Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.
Ülésnapok - 1901-184
308 2S4, országos ülés 1903 január 16-án, pénteken. jön létre, ha pedig szerződés létrejön, akkor az csak annak a szerződésnek bázisa és igen sok részében átalakul. Ez tehát nem teória, hanem elvitázhatatlan tény. Hiszen minden szerződés 'gy jött eddig létre, a szerződéses tarifatételek mindig^ alacsonyabbak, mint az autonóm tarifatételek. És azért annak megítélésénél arra kérem a házat, ne méltóztassék elfelejteni annak ezt a természetét, mert az a szerződések tárgyalására alap, segédeszköz, a mely a szerződést előmozdítja, és ha kell, visszavonulási vonal és védelmi fegyver. Az autonóm tarifa nem végleges tarifa azon esetben, ha a szerződések létesülnek, a mikre törekszünk, kMéve azon részeit, a hol a megkötöttség, illetőleg a minimális tarifák elve ki van mondva. Már most, hogy egy általános képét adjam annak, hogy ezek az elvek milyen módon lettek alkalmazva ebben a tarifában, itt nem állhatok meg, mert különben ez a kép nem lenne teljes és még vázlatnak sem lenne tiszta. És azért ki kell azt egészítenem azzal, hogy ugy a mezőgazdasági, mint az ipari vámoknak egynémelvikére, vagy többjére is ma már felkérjem a t. képviselőház figyelmét. (Sálijuk! Halljuk!) A mezőgazdasági vámokban legnagyobb szerepet játszik a mezőgazdasági terményeknél természetesen a gabonafélék nagy csoportja. A gabonafélékre a német vámtarifa oly nagy vámemeléssel vélte megvédelmezendőnek a német mezőgazdasági termelést, hogy ennek hatása alól nem lehetett elzárkózni és ennek következéseit le kellett vonni, (Helyeslés a jobboldalon.) azért ezek a tételek nagyjában hozzásimulnak azokhoz, a mik a német vámtarifába vannak foglalva. (Helyeslés a jobboldalon.) így a búzára meg lett állapítva a mai 3"57 korona helyett 7 és fél korona, a rozsra 3 korona 57 fillér helyett 7 korona, az árpára 1"79 korona helyett 4 korona, a zabra 1'79 korona helyett 6 korona, a tengerire 1"19 korona helyébe lép 4 korona; a babra, borsóra, lencsére 2"38 korona helyett 4'50 korona, liszt- és egyéb őrleményekre 8 korona 93 fillér helyett 15 korona. Ez vonatkozik a gabnafélékre. Ezekre vonatkozólag meg kell jegyeznem, hogy ismét Németors/ág példája és az a hatás, a melyet az gyakorol az európai vámpolitikára, arra indított bennünket, hogy azon czélból, hogy a vámtarifa — a mely, mint az előbb kifejtettem, a szerződéses vámpolitikának bázisát fogja képezni — már magában véve garancziákat tartalmazzon arra nézve, hogy egy bizonyos összegben ezen vámtételek fentartattak és semmi körülmények között nem fognak az alá leszállittatbatni, felvegyük a minimális vámok rendszerét. Az összes gabonafélék) e minimális vámtételeink lesznek. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Es pedig : a búzának, a melynek 7 1 / 2 korona az autonóm vámtarifába tétele, a minimális tétele 6 korona 30 fillér lesz; a rozsnak, a melynek tarifális tétele 7 korona, minimális tétele lesz 5 korona 80 fillér; az árpának, a melynek 4 korona az autonóm tarifális tétele, minimális tétele lesz 2 korona 80 fillér; a zabnak, a melyntk a minimális tarifatétele 6 korona, minimális tétele 4 korona 80 fillér; és a tengerinek, a méhnek 4 korona a tarifális tétele, a minimális tétele 2 korona 80 fillér lesz. Ezen minimális tételek mégis csak bizonyságul szolgálnak arra.. . (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Hát a lisztre?) A liszt nem jön külföldről be, erre semmi szükség nincsen. Mondom, ezen minimális tételek és azoknak ezen összegben való megállapítása mégis csak bizonyságot tehetnek arról, hogy az ország ez idő szerinti legnagyobb gazdasági érdekeire a legnagyobb súlyt helyeztük (Elénk helyeslés a jobboldalon.) és az európai vámpolitika következéseit levontuk mezőgazdaságunk érdekében és annak teljes biztosítására e részben oly mértékben, a mint azokat a helyzettel szemben levonni kellett. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) És ez a tény maga, gondolom, indokolja, hogy a vámközösség elvének alapján viszont lehetetlen volt elzárkóznunk attól, hogy másfelől védelmet adjunk azon osztrák iparnak is, a mely ezen minimális tételek folytán méltán kérhet tekintetbevételt. (Helyeslés jobbfelöl. Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Halljuk az ipari vámokat!) Áttérve a többi terményre, a friss szőlőre, mint egy nagy gazdasági terményczikkre nézve, meg van állapítva az eddigi 23 korona helyett — ez mind métermázsánkint van értve — 40 korona; a dióra, mogyoróra 11 korona 90 fillér helyett 20 korona; a finom csemegegyümölcsre nézve, mely eddig vámmentes volt, meg van állapítva 20 korona; a szilvára, aszalva, a melyre 11 korona 90 fillér volt a vám, a vámtétel felemeltetett 14 koronára. Ezek mind olyan tárgyak, a melyek a gazdát és a kisgazdát és a kisembert is védik, igy hát azt gondolom, arra számithatnak, hogy ebben a házban ezek a vámtételek rokonszenvvel fogadtatnak. A heremagra, hogy a külfölddel a versenyt kiállja, 1 korona 19 fillér helyett 10 korona a vámtétel; másféle magoknál 30 korona, fűmagnál 1 korona 19 fillér helyett 30 korona. Ezek azok a gazdasági termények, a melyek a mainál jelentékenyebben magasabb vámokkal lesznek védve. (Helyeslés?) Es most áttérek a mezőgazdasági érdekcsoportoknak egy másik ágazatára, (Halljuk! Halljuk!) az állatokra. Az állatok vámja a következő: Eddig az ökörnél 35, bikánál 9, tehénnél 7, növendékmarhánál 7 korona volt á vámtétel. A 35 koronás tétel fel lett emelve 60 koronára, a bikánál a 9 korona 30 koronára, a tehénnél a 7 korona 30 koronára, és a növendékmarhánál a 7 korona 18 koronára. /Helyeslések a jobbuldalon.) A borjúnál az eddigi 3 és
