Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.
Ülésnapok - 1901-184
Í84. országos ülés 1903 január 16-án, pénteken. 3Ü5 Baja és Zombor városok közönségének feliratait, a vidéki városok kölcsönkötvénjeinek adómentessége tárgyában; Huny ad vármegye közönségének feliratát, a baja — báttaszéki vasút ügyében ; Sáros vármegye közönségének feliratát, a tanítók fizetésének rendezése iránt. Kiadatnak a kérvényi bizottságnak, A közgazdasági bizottság előadója kMan jelentést tenni. Rosenberg Gyula, a közgazdasági bizottság előadója: T. képviselőház! Van szerencsém a közgazdasági bizottság nevében a czukorkontingens egyénenkinti felosztásáról szóló törvényjavaslatra vonatkozó jelentést (írom. 291, 295) azon tiszteletteljes kérelemmel beterjeszteni, méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni és az osztályok mellőzésével való napirendre tűzése iránt intézkedni. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni; napirendre tűzése iránt a ház annak idején határozni fog. Egyéb e'őterjesztése az elnökségnek nincsen, JNapirenrl előtt a miniszterelnök ur kMan szólani. (Halljuh! Halljuk!) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház! (Mozgás. Halljuk! Halljuk!) A múlt szombati napon Kossuth Ferencz t. képviselő ur napirend előtt kérdést intézett hozzám az iránt, mi a tartalma azoknak az egyezkedéseknek, a melyek a magyar és az osztrák kormány között folytak és — a mint ő akkor feltette — akkor már teljesen lezárva isiettek? Én kijelentettem akkor a t. ház előtt, hogy ezen kérdés nélkül is, a melyet egyébiránt egészen jogosultnak tartottam, kötelességemnek tartom, hogy azon ülések egyikén, a mely ezen tárgyalások végleges befejezését követni fogja, megismertessem a t. házzal és az országgal ezen egyezséget, tartalmának lényegét. Akkor nem tehettem, mert, habár lényegében és a tartalomnak — mondhatnám — minden részében létrejött már akkor az egyetértés a két kormány között, a végső szöveg megállapítása, a mely mindig, főleg ilyen kényes és sok részlettel biró kérdésnél a döntő, nem volt befejezve. Azóta ez is megtörténvén és immár a tárgyalások a két kormány között teljesen befejezéshez jutván, íme most kötelességemnek tartom a t. házzal megismertetni ezen előzetes egyezkedés tartalmát. (Halljuk! Halljuk!) Nem fogok védőbeszédet tartani ezen egyezkedésről. Nem tartanám helyesnek, s épen a velem szemben ülő képviselő urak iránti tekintetből sem tartanám illőnek, hogy a nagy kérdést az előterjesztések megtörténte és az egész anyag részletes ismerete előtt elvi alapon vitassam, mert a mi gazdasági közösségünk nagy elvi kérdésének elbírálása helyesen akkor fog megtörténni, ha az előterjesztések a t. ház előtt feküsznek és mindenki nemcsak ilyen egyszerű előadás után, hanem aktaszerüleg megalkothatja magának a véleményt mellette és ellene. Én még KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. X. KÖTET. ennél is tartózkodóbb leszek. Nem fogok seramiféle irányban színezni a kiegyezés tartalmát illetőleg. Én nem akarok kidomborítani előnyöket, melyek a mieink a kiegyezésben, vagy elhallgatni hátrányokat, amelyek hasonlólag a mieink. Nem akarom kidomborítani azokat, a miket kölcsönös engedményekalapján a mi javunkra eszközöltünk esnem akarom elhallgatni azokat, a miket az alkudozások ^folytán a másik felnek előnyére engedtünk. És igy lehetőleg objektíve és talán szára/on, minden szónoki fordulat és szónoki felcziczomázás nélkül fo^om ismertetni a házzal, mi a lényeges tartalma ennek az egyezkedésnek, a mely a két kormány között méltányos kompromisszumot és az érdekek kiegyenlítését, nem megsértését vagy érintését jelenti. És itt is különösen azokra fogok kiterjeszkedni, a melyek az egyes kérdések tárgyalásánál az eltérő pontokat képezték a két kormány között, a melyek azután az egyetértés létrejötte után kiegyenlittettek. Mindenekelőtt a keretet akarom preczizirozni. Gondolom, számot kell adnom arról, hogy mi lesz a tartalma annak a javaslatnak a maga egészében, a mely a vám- és kereskedelmi szövetségről lesz a t. ház elé terjesztvs, és mi lesz a tartalma annak a tarifának, vagy mi lesz az iránya, vagy legalább mik lesznek az elvei, a mely — a mint azt a 1899 :XXX. törvényczikk mondja — a régi tarifának helyébe fog jönni. B mellett megérintem azon kérdéseket, a melyek a kiegyezés egész képéhez tartoznak, a melyek megoldásra jutottak és az előterjesztésekben fognak kifejezést találni. A mi magát a vámszövetséget illeti, arra nézve annyit jelenthetek ki, hogy, a mint a kiegyezés tartalmában benne van mint javaslat, a vám- és kereskedelmi szövetség 10 évre köttetnék. Ezen vám- és kereskedelmi szövetségnek, az újnak minden lényeges, mondhatom egész tartalma, egyezik azokkal a vámszövetségi törvényekkel, a melyek 1867-ben, 1877-ben és 1887-ben megalkottattak és m& is érvényben állanak az 1899 : XXX. t.-czikk folytán. Nem sorolom elő, hiszen mindenki ismeri a létező vámszövetségi törvénynek lényeges tartalmát. Mindaz, a mi a szabad forgalomra, mindaz, a mi a szerződésekre, mindaz, a mi a vasúti tarifákra, a hajózásra, állatforgalomra, ami az állampolgárok keresetére és keresetképességének szabadságára, mindaz, a mi a fogyasztási adókra, mindaz, a mi ezen vámszövetség egyéb czikkelyeiben ezen gazdasági kérdésekben megirva vagyon, az mind egytől-egyig változatlanul marad fenn. Csak pár módosítás történt, a mi azonban, ugy mondhatom, és egészen preczize jellemezhetem, nagyon alárendelt jelentőségű és mellékes kérdéseket képez. Egyik ilyen változtatás van az első szakaszban, a melybe felvettük azt, a mi eddig egy másik törvényben volt, tudniillik, hogy a vámbevételek közösségét feltételezve, a mi folyo39