Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-182

Íö2, országos ülés 1903 január 13-án, kedden. 267 zésre van hozva; a szóban levő esetben horvát nyelven való kiállítás egyszerűen adminisztratív cselekvény. s ez esetben az 6 törvényük értelmében tisztán horvát nyelven állítandó az ki. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Nyegre László jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A miniszterelnök ur okoskodását egyáltalában nem fogadhatom el. Az útlevelet vagy a Felség nevében állítják ki, vagyis a királyi hatalom nevében, és akkor Magyarországnak csak egy királyi hatalma van és nincs magyar és horvát királyi hatalom. Ha csak egy királyi hatalom van, annak a királyi hatalomnak hMatalos nyelve a magyar és annak azon az útlevélen rajta kell lennie. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbal oldalon.) Avagy az állam nevében állíttatik ki az az útlevél, és akkor állam is itt csak egy van: Magyarország; annak társországa Horvátország. Lehetetlen, hogy az állam útlevelet állítson ki és azon ne legyen rajta az államnak a nyelve. (Ugy van! Ugy van! a, szélső baloldalon.) Franczia nyelven rajta van, de egyúttal nem lesz rajta a magyar államnak nyelve, pedig a franczia egyedül csak az internaczionális közlekedés czéljából alkalmaztatik a mi útleveleinkre. A magyar nyelv pedig annak az államnak a nyelve, a mely államnak hatóságai, akár itthon, akár annak egvik autonóm országrészében állítják ki azt az útlevelet. Rajta kell tehát, hogy legyen azon az útlevelén a kiállító hatóság nyelvén kívül mindenesetre az állam nyelve is. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ma, ha végigtekintünk egész Európán, azt tapasztaljuk, hogy nemcsak a kicsiny államok, de még a nagyok is a legkisebb külsőségekben is nemzeti szuverenitásuknak jelvényeit és nemzeti létük megnyilatkozásának módjait a legféltékenyebben őrzik és a legerőteljesebben érvényesitik. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldahn.) Hiszen a diplomáczia nyelve még egypár évtizeddel ezelőtt is a német államoknál is a franczia volt, azóta pedig, hogy egy erős német államférfiú német államot akart alkotni és egy egységes államot, első gondja és kötelessége volt, hogy az idegen franczia nyelv helyett a német nyelvet érvényesítse a külföldi vonatkozásokban és érintkezésekben is. Magyarországnak közjogáról a külföld bizonyára nem bir annyi fogalommal, mint birt az egységesített német birodalom külső megjelenésénél Németországéról, melyet egy erős hadsereg és annyi diadalmas ütközet és megnyert hadjárat támogatott, és nem bir akkora fogalommal a Magyarország és HorvátSzlavonország közti viszonyokról sem. És daczára a dicsőséges győzelmeknek, a német államnak az egész világ szeme előtt mint egységes birodalomnak megalakulása pillanatában és utána nyomban kötelességének tartotta az az államférfiú, hogy német nyelven érintkezzék az idegen államokkal, hogy ezáltal is nemzetének szuverenitását, kMálóságát érvényesítse, szemlélhetővé és érezhetővé tegye. Mennyire kötelességünk nekünk magyaroknak oda hatni, oda működni, hogy a midőn a mi állampolgáraink külföldön megjelennek, akkor világos és látható képét adjuk azon állapotnak, a melyben közjogunknál fogva itt a magyar nemzet él. ez ország népe uralkodik és rendelkezik. (Helyeslés a szélsőbaloldahn.) Végét kell vetni annak a gyávaságnak, (Elénk helyeslés és tetszés a bal- és a szélsőbaloldalon.) hogy valahányszor arról van szó, hogy a mi közjogi megjelenésünkön ejtetik csorba, valahányszor mi hátra és visszaszorittatunk, valahányszor mi mellőztetünk, valahányszor szépen elfelejttettünk, akkor mindig bölcs higgadtságra és nyugalomra intenek minket, hogy tűrjük azt békében, máskor majd másképen lesz. Nem tudjuk saját akaratunkat érvényesíteni. Ki érvényesiti ebben az utlevélkérdésben az akaratát, ha nem ez a törvényhozás maga? Hát miért ne legyen bátorsága és elszántsága, hogy ugy legyen kiállítva az az útlevél, hogy az közjogi viszonyainknak megfeleljen? Nem az a hMatásunk, hogy a horvát túlzóknak, lázitóknak . . . Széll Kálmán miniszterelnök: A törvénynek! Ugron Gábor: ... az egységes állami kötelék megbontóinak alkalmat, módot és eszközöket nyújtsunk és érveket szolgáltassunk arra nézve, hogy valamikor azt vitathassák, hogy Horvát-S/lavonország ennek az államnak mint egységes államnak nem képezi erős és egységes keretét, hanem ők ezen a kereten belül külön részt képe/.nek, a mely külön törvénynyel bir, és mint egységes állam képezik Magyarországnak részét. Magyarország egységének megbontásához semmi tekintetben hozzá nem járulhatok. A magyar nemzet szuverén jellegének kitüntetésére feltétlenül szükséges, hogy valahány polgára a külföldön megjelenik és valahányszor a mi okmányainkkal a kezében jelenik mi g, azokon az állami okmányokon az államnak nyelve rajta legyen. (Helyeslés a szélsőbaloldahn.) Én nem látva kellően megindokoltnak a törvényjavaslatot, ezért E.átkay t. képviselőtársam módosításához hozzájárulok. Kérem a t. házat, emberelje meg magát, érezze szMében, hogy magyar, szabadítsa ki egyszer magát a bürokratikus okoskodások tömegeiből és ne vezettesse magát ilyen silány pórázon, hanem legyen magyar és merjen magyar lenni. (Élénk helyeslés és tetszés. Ugy van! ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T.ház!Igazán sajnálom, hogy még egyszer igénybe kell vermem a t. ház figyelmét; hanem nem tűrhetem el magamon, hogy valaki nekem azt mondja, hogy én silány pórázon akarom vezetni az országot akkor, mikor egy szakaszt, a mit a törvényre alapítottam, megvédelmezek. Ez egy hangzatos 34*