Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.
Ülésnapok - 1901-181
240 181. országos ülés 1903 január 12-én, hétfőn. csém az erre vonatkozó jegyzőkönyvet tisztelettel benyújtani, Elnök: Jovanovics István képviselő ur a kérvényezésre megállapított 30 napi határidő fentartásával igazolt képviselőnek jelentetik ki és a VI. osztályba soroztatik. Következik a napirend szerint a külföldieknek a magyar korona országai területén való lakhatásáról szóló törvényjavaslat (írom. 196, 242) részletes tárgyalása, még pedig először is a czim. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). — Hajdin Imre! Haydin Imre: T. ház! Én a törvényjavaslatnak czimét változatlanul elfogadom és csak azért szólalok fel, hogy reflektáljak Zmeskál Zoltán képviselő urnak arra a közbeszólására, a melylyel Buzáth Ferencz képviselőtársam beszéde alatt Trencsén vármegye kör- és községi jegyzőit megvesztegethetőknek állította. Mint onnan való képviselő ismerve a viszonyokat, és ismerve az egyéneket, ezt az alaptalan vádat a leghatározottabban visszautasítom. (Helyeslés a jobboldalon.) Trubinyi János: Egy sincs olyan? Haydin Imre : Trencsén vármegye kör- és községi jegyzői kara, a mikor nehéz viszonyok közt önzetlenül és önfeláldozóan teljesiti nehéz hMatását, olyan jegyzői kar, a melyhez ennek a vádnak a gyanúja sem fér; (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Mozgás a baloldalon.) és a mikor kötelességét híven, pontosan teljesiti, ezért nem gáncsot, hanem elismerést érdemel. (Felkiáltások a baloldalon: Korteskedésért!) Azt hiszem, ily nehéz és súlyos vádat konkrét bizonyítékok nélkül felhozni nem lehet és a ki teszi, az annak komoly értékelésére számot nem tarthat. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezt voltam bátor a t. háznak elmondani, újból kijelentve, hogy a törvényjavaslat czimét elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A czim ellen észrevétel nem tétetvén, kijelentem, hogy az elfogadtatott. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat első szakaszát, a mely észrevétel nélkül el fog adtatik. Olvassa a második szakaszt). Ratkay László jegyző: Buzáth Ferencz! Buzáth Ferencz: T. képviselőház! Mielőtt a szakaszhoz a módosításomat megtenném, kénytelen vagyok egy kijelentést tenni. A törvényjavaslat általános tárgyalása alkalmával ugyanis említettem, hogy Máramaros vármegyében az uzsorának hMatalból való üldözését a közigazgatási bizottság soha sem kérte. Minthogy értesítettek arról, hogy 1898-ban a közigazgatási bizottság kérelmére az igazságügyi miniszter az uzsorának hMatalból való üldözését elrendelte, igazságérzetemnél fogva ezt konstatálni kívánom. (Helyeslés.) A mi már most a szakaszt illeti, beszédemben is felemiitettem, hogy az idegenekről, ha valahol megszállnak, a bejelentéseket a szállásadó vagy helyettese tartozik megtenni a körjegyzőnél. Ezt elvben helyeslem, de gyakorlati kMitelében nehézségek merülnek fel, különösen a határSzéll községekben, a hol leginkább szoktak külföldiek megszállni és letelepedni. Ott 12 község is van, a mely egy körjegyzőnek a hatásköréhez tartozik. Azután a közlekedési viszonyok is nehezek és az egyes községek házai is roppantul el vannak szórva és több kilométernyi területeken fekszenek. Ily körülmények közt a szállásadóra nézve nagy nehézségekkel jár, ha a körjegyzőnél meg akarja tenni a bejelentést. Ezért azt a módosítást vagyok bátor előterjeszteni, hogy kisközségben, a mennyiben nem körjegyzői székhely, a községi bírónál, körjegyzői székhelyen és nagyközségben a községi vagy körjegyzőnél történjék a bejelentés, és így az illető bekezdésben beszúrandó lesz, hogy »a községi bírónál is.« Ajánlom e módosítás elfogadását. (Helyeslés a baloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! A magam részéről ennek a módosításnak sem szükségé', sem czélszerüségét nem tudom átlátni, daczára azoknak, a miket a t. képviselő nr egész röviden szMes volt motívumul felhozni, En azt óhajtom, hogy a bejelentések pontosak legyenek, ellenőrizhetők legyenek, mert e bejelentéseknek evidencziában tartása és megbirálása képezi a bevándorlók ellenőrzésének első stádiumát. Hiszen mi a bevándorlóknak a beözönlésétakarjuk ebben a törvényjavaslatban meggátolni, t. i. azoknak a beözönlését, a kiknek a beözönlése vagy ittléte nemzeti, társadalmi és gazdahági szempontból veszélyes vagy aggályos. Ennek az egész törvényjavaslatnak — a minta múltkor kifejtettem — a czélja, a motívuma, a jogosultsága az önvédelem jogának az érvényesítésében áll. Az országnak joga van védeni magát olyan elemeknek itten való letelepülése ellen, a melyeket nem akar a nemzet testébe befogadni, mert oda nem valók, mert az ország és a nemzet érdekeMel, a nemzetnek felfogásával és a nemzeti asszimiláczió nagy proczesszusával nem identifikálhatok, azzal nem asszimilálódnak, abban veszélyesek, aggályosak, feltartóztató vagy széthúzó erővel, vagy más okokból olyan momentummal birnak, a mely ennek a nagy kérdésnek felfogásába bele nem illik. Azért már az első stádiumánál a dolognak nagy óvatosságra intem vagyis kérem — bocsánat — a t. házat, mert hiszen ha ott lazán kezeljük az első bejelentés folyamatát, nem tudjuk azt később keresztülvinni. Az egész olyan, mint a viznek cseppenkint való beszMárgása, a mely olyan hézagokon is utat talál, a melyeket nem is tudunk az edényben hamarjában felfedezni, vagy beszMárog, mint a levegő minden nyilason, a melyet szabad szemmel talán észre sem lehet venni. Olyan szubtilis dolog ez, hogy nem tudok eléggé óvatos lenni mindjárt az első stádiumában a
