Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-180

180. országos ülés 1903 majd erre rátérek — azon nagy beözönlés folytán, a mely az utolsó években előállott, De ezenkívül ez a hattárrendó'rség Ausztriához közel fekvő helyeken is lesz felállítva, nincsen nálam, nem tudom fejből hol, de ugy emlékszem, Munkácson, Csaczán, Szolyván, Fiúméban, Zimonyban, 0I3- helyeken is, a hol osztrák határról van szó. Már most a t. képviselő ur egy igen kényes kérdést pendített meg és hozott fel, és ez az, hogy a berlini szerződés értelmében miért nem. protestálunk az ellen, a mi Romániában történik a zsidókkal, mert annak hatása alatt nálunk is illetéktelen bevándorlás történik. Nekem volt szerencsém már egyszer ebben a t. házban nyilatkozni az iránt, hogy az én figyelmemet nem kerülte el az a nagy kMándorlás, a mely a román zsidóság körében két-három esztendő óta állandóvá vált. Igen hatályos, igen részletes és igen érdemleges megállapodások jöttek létre és intézkedések történtek arra vonatkozólag, hogy csak azok bocsáttassanak át a határon hozzánk, a kik kimutatják, hogy nem akarnak itt megmaradni, hanem tovább akarnak utazni, a kik kimutatják útiköltségüket, felmutatják utazási jegyüket, és azt az egész csapatot a Predeálon, vagy pedig Orsován belül eső állomásoktól fogva úgyszólván állandó őrszem alatt tartottuk, majdnem csukott waggonokkal mentek a határon végig. (Zaj balfel öl. Felkiáltások: Visszajöttek!') Hát történhetett, hogy ittott elpotyadozott belőlük valami, (É'<énk derültvég.) de valóban nem sok, miután a határszélen is történt erre vigyázat, s igj csak valami csekély perczent lehetett a hulladék, s a tömeges kMándorlás Románia részéről Magyarországon át a nélkül történt, hogy az átvonulok itten letelepedtek volna. A mi Romániának a berlini szerződéssel ellenkező magatartását illeti, én nem gondolnám, t. képviselőház,hogy etekintetbenvád alaposan érheti Romániát, mert ugy tudom, hogy Romániának a legisziácziója a berlini szerződés létrejötte után e tekintetben gyökeres és nagyon érdemleges határozatokat hozott és átalakította az ottan fennálló törvényes határozmányokat a berlini szerződés illető pontja alapján. Hogy azután később egyik vagy másik intézkedés teremtett-e — vagy pedig egyébként állott elő az a kMándorlási kényszer, — olyan helyzetet, olyan állapotot, a mely miatt onnét tömeges kiszorítás történhetett: az olyan kérdés, a melynek vitatásába belemenni nem akarok. (Tetszés és helyeslés a jobboldalon.) Ugy gondolom, nem is igy állott elő egészen; ugy gondolom, hogy a román kormány igen sokat azokból, a miket itt-ott egyesek felpanaszoltak, meg is orvosolt és javított; de ez olyan dolog, a mely Romániának belügyébe tartozik, s én a magam részéről abba beavatkozni abszolúte nem fogok és nem is akarok, (Tetszés és helyeslés.) mert ugy tudom, hogy Románia elvileg a berlini szerzőjanuár 10-én, szombaton. 235 dés határozmányaMal magát szembe nem állította, hanem magá't azokhoz alkalmazta. Én ezek után, t. képviselőház, ezt a javaslatot, a mely közóhajtásnak felel meg, a mely szükséget pótol, a mely — megengedem — drasztikus, a mely nagy arbitrárius hatalmat és rendkívüli hatalmat helyez az adminisztráczió kezébe, mint olyant ajánlom a képviselőháznak, a melyről meg vagyok győződve, hogy ha az kellő tapintattal, kellő erélylyel és hatálvlyal végrehajtatik, (Egy hang a néppárton: Ez a fő!) — no arról pedig fogok gondoskodni — meg fogja teremni a maga gyümölcseit és a bevándorlásnak azon bajait, a melyeknek megszüntetését a törvényjavaslat czélozza, legnagyobb mértékben megszüntetni alkalmas lesz. (Élénk tetszés, helyeslés és éljenzés a jobboldalon és a középen.) Elnök: KMan a t. képviselő urak közül még valaki szólani? (Nem!) Ha szólani senki sem kíván, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kMan szólani. Kérdem tehát a t. házat: elfogadja-e a törvényjavaslatot általánosságban a. részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen! Nem!) A kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Miután elérkezett az interpellácziók megtételének ideje, a tárgyalást itten félbeszakítjuk és egyszersmind legyen szabad javaslatot tennem a t. háznak a hétfői ülés napirendjére nézve. (Haltjuk! Halljuk!) Javaslom a t. háznak, hogy a hétfői ülés napirendjén legyen a most általánosságban elfogadott törvényjavaslat részletes tárgyalása, s azután a többi, a. mai napirendre kitűzött törvényjavaslatoké. (Általános helyedén.) Áttérünk most az interpellácziókra, és pedig először Csávolszky Lajos képviselő ur interpellácziójára: gr. Lambsdorff orosz külügyminiszter utazása tárgyában a miniszterelnökhöz. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Csendet kérek! Csávolszky Lajos; T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) A múlt év utolsó óráit két fontos esemény tette ránk nézve nevezetessé: egyik a kiegyezkedés, a melyet Ausztria és Magyarország kormányai kötöttek, a másik gr. Lambsdorff orosz külügyminiszter látogatása Bécsben. A kiegyezkedésről beszélni nincs itt az ideje, ámbár a miniszterelnök urnak tegnapi nyilatkozatára kénytelen vagyok megjegyezni, hogy miután, a mi igazság volt tegnap, az igazság ma is; vagyis, miután Magyarországnak közgazdasági érdeke, czélja, törekvése egészen más, mint Ausztriáé, lehet ez a kiegyezés jobb az előbbinél, a mint azt a miniszterelnök ur mondja, a mi azonban az eddig nyilvánosságra jutott adatok szerint teljesen ki van zárva, de az a kiegyezés, a mint egyszer a közÖ3 vámterület alapján köttetett meg, Magyarország érdekeit sohasem fogja ki30*