Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.
Ülésnapok - 1901-180
ISO. országos ülés 1903 január 10-én, szombaton. 229 natkozólag és ebben azt látom, hogy a második lapon, tehát az első helyre tett népmozgalom statisztikája, a ki- és bevándorlási statisztika a következőképen van feltüntetve a második statisztikai lapon (olvassa): a községekben a lefolyt évben kMándorlóit és az ezen évben visszavándorolt egyének, a harmadik lapon a községekben az év folyamán lakhatási engedélyt nyert, vagy három hónapon túl ott tartózkodó horvátszlavonországi illetőségű és külföldi honosságú családfők, vagy magános egyének, a negyedik lapon az év folyamán települést nyert horvátországi illetőségű, vagy külföldi honosságú egyének stb. és ha keresem, a statisztikai hMatal nagyszámú munkálataiban, hogy mik azok az adatok, a melyeket a munkaprogramra szintén kilátásba helyezett, ezeket feldolgozva sehol sem találom. Ezekkel a dolgokkal ugy vagyok, mint az igen t. előadó ur, a ki nem tudta a statisztikai hMatalnak eddigi működését konstatálni. Hogy hány tyúk van Magyarországon, a mint azt helyesen mondotta a tegnapi napon Buzáth Ferencz t. képviselőtársam, azt tudjuk, de hogy a bevándorlás vagy a visszavándorlási statisztika, daczára a munkaprogrammnak hogyan áll, ezt előterjesztve nem találom. De tovább megyek, még az 1903. évi munkaterv tárgyában beterjesztett jelentés második lapján is csak az van a kMándorlás és bevándorlási statisztika tekintetében, hogy erről a pontTÓl a statisztikai anyaggyűjtés folyik, de részint már a statisztikai hMatalnak korábbi éveire vonatkozó munkatervében ezek tüzetesen ismertetve voltak. Elismerik tehát ezeknek az adatoknak nagyfontosságát, de azért ezekre vonatkozólag adatokat még halandó ember nem látott. (Egy hang a néppárton: Nem merik közzétenni!) Nem tudom, merik-e, vagy nem merik, de azt tudom, hogy a statisztikai hMatal nem dolgozza fel azokat, daczára annak, hogy az igazgató meglehetősen jól van dotálva, mert eltekintve minden különféle renumerácziótól, tudom, hogy a lakpénzzel és a délutáni munkákért járó díjazással eg>ütt az igazgató körülbelül 8500 frtot élvez. Hát ezért kötelessége volna neki megszolgálni és ezeket az adatokat feldolgozni, hogyha pedig ezt teszi, akkor viszont a kormány felelős, hogy miért nem teszi közzé ezeket az adatokat, miért terjeszti a képviselőház elé a jelentésben, hogy ezt és ezt dolgozzák, és miért hagyja ki az évkönyvekben mégis ezeknek az anyagoknak a feldolgozását. Hegedüs Sándor: Dolgoznak azok eleget! Zboray Miklós: Hegedüs Sándor igen t. képviselőtársam közbeszólt, hogy nagyon dolgoznak. Ez meglehet, de saját kedves fiának, Hegedüs Loránt képviselőtársamnak egy czikkét olvastam nemrégiben a »Budapesti Hirlap«-ban, a hol azt mondja, hogy nincsenek statisztikai adatai, és ő is felhozza, hogy a statisztika mérczéje nagyon ingadozó; arról beszél, a hol külföldi honosokról van szó, hogy ezeknek a száma 1890ben mintegy egy negyed milliót tett ki, 1900ban peclig, azt mondja, mintegy 65 ezerrel szaporodott. De hogy hogyan, miképen, ezt ő sem tudja megmondani. Tehát ha azok a statisztikai hMatalban ugy dolgoznának, a mint kellene, akkor Hegedüs Loránt t. képviselőtársamnak lett volna módja és alkalma biztos adatokat használni fel czikkében és nem kellett volna tajx>gatóznia ugy, mint a hogy nekem most keli tapogatóznom. De visszatérve tárgyamra, nem ezek azok a külföldiek, a kikről itt szó van és a kikkel szemben mi ezzel a törvényjavaslattal akarjuk az országot megvédelmezni, hanem azok, a kik Gralicziából és Oláhországból tömegesen vándorolnak be és a kik nem esnek a külföldi rovatba, I mert rögtön letelepülve mintegy odatartozóknak tekintetnek. (Ugy van! a baloldalon.) Az 1901-ik évi statisztikai évkönyvben megnézve, látjuk, hogy ott sem a visszavándorlók, sem a lakhatási engedélyt nyerők, sem a betelepülők feldolgozva nincsenek, hanem tisztán a \ népesedés adatára vagyok kénytelen támaszkodni, | hogy azt megállapíthassam, hogy kellett ennek a bevándorlási proczesszusnak végbemenni, mert a szaporulatot a születési arányszám, a melyet a statisztikai évkönyv feldolgoz, nem bizonyíthatja, sőt a mellett bizonyít, hogy a szaporulat nem lehetett olyan nagy, hogy az ott kimutatott százalékot elérhesse. Ugyanis a népesség hitfele! kezetek szerint 1869 tői 1900 ig a statisztikai i évkönyv szerint a következőkép alakul: nem tekintek most a katonai népességre, a mely külön van tárgyalva, nem tekintek Horvát-Szlavónországra sem, hanem kizárólag a szoros értelemben vett Magyarországra. Magyarországon 1869-től 1900-ig a í'ómai katholikusok szaporodtak 30'9 százalékkal, a görög-katholikusok 15'7°/ 0 , a görögkeletiek 5'8°, 0 , az ágostai evangélikusok 141°/ 0 , az evangélikus reformátusok 19'5%, az unitáriusok 25'l°/o, az izraeliták pedig 52'4°/o-kal. Rosenberg Gyula: Az lehet! Zboray Miklós: Elképzeli Rosenberg Gyula képviselőtársam, hogy ekkora legyen a szaporulat? Elismerem különben, hogy szapora a faj, (Elénk derültség.) de 52 százalékkal nem szaporodhatott. Rosenberg Gyula: Tessék a halálozási és születési arányokat megnézni és egybevetni. Zboray Miklós: Én nagyon szívesen veszem a képviselő urnak, ha felszólal és a születési és halálozási statisztikával bebizonyítja, hogy az izraeliták nem szaporodtak Magyarországon. De konstatálva van, hogy 52"4 százalék a szaporulat, holott a legmagasabb szaporulat a többi vallásfelelekezetüeknél 30'9 százalék; ebből következtetem én azt, hogy ez csak ugy történhetett, hogy a szaporulathoz hozzá lett adva az a szaporulat is, a mely Galicziában és Romániában történt ugyan, de ide átjött. Ha most vizsgáljuk, t. ház, hogy a többször emli-
