Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.
Ülésnapok - 1901-176
186 176. országos ülés 1902 deczember 2&-án, szombaton. zül — miután a virilisek lajstroma megállapíttatik — 4 tag sorsolás utján 1904-ig tartó megbízatással, 5 tag pedig 1907-ig tartó megbízatással választassák meg. Nem tudom, mi volt az az ok, a mely a belügyminiszter urat arra kényszeritette, hogy a törvényhatóságnak a választásra vonatkozó ezt a határozatát felfüggeszsze, hatályon kMül helyezze, és azután mintegy utasítsa a törvényhatóságot, hogy várjon a bizottsági tagok megválasztásával, illetőleg a virilisek lajstromának kiigazított összeállításával egészen 1904-ig, a mikor aztán általános választások lesznek, és az egész ügy akkor hozandó rendbe. Nem értem ezt azért, mert a belügyminiszter ur által adott azon magyarázatot, hogy itt nem kiegészítésről, hanem újjászervezésről van szó, én el nem fogadhatom. A törvényben ilyen újjászervezésről egyáltalában szó sincs. Másfelől a törvénynek, ha jól emlékszem, 33. §-a maga intézkedik a tnegüresült, vagy üresedésbon levő tagsági helyeknek időközben való betöltéséről is. De másfelől látjuk azt is, hogy a virilisek lajstroma évről-évre állapítandó meg. tehát egyáltalában nincs sem a belügyminiszter urnak, sem senki másnak joga ahhoz, hogy azt a virilist megfoszsza ama törvényszerű jogától, hogy a jövő két esztendőben a törvényhatósági bizottság ülésein részt vehessen. (Helyeslés a szélsobalddalon.) Én a törvényből azt látom, hogy a virilisek lajstromát tényleg kibővítve kell összeállítani, és ennek alapján ellensúlyozásul még az idén meg kellett volna a kilencz bizottsági tagot választani. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Én nem tudom, talár; valamelyes főispáni informáczió, — inert ezt is hallottam, — hatott közre arra, hogy a belügyminiszter ur a törvényhatóság határozatát ebben az értelemben felfüggesztette, a főispán azt hozván fel okul, bogy nem akarja a közönséget egy ujabb választás izgalmainak kitenni, (Derültség és mozgás a szélsöbaloldalon.) bogy meg akarja, azt ettől kímélni. Hát hogy egy minden rendszert végigszolgált főispánnak kímélete mit jelent, azt én nagyon jól tudom. (Ugy ián! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Én itt a törvény teljes elmagyarázását látom, a mi nagyon gyönge és kellemetlen kiséretképen hangzik ahhoz a himnuszhoz, a melyet néha, őszintén megvallom, erről az oldalról is zengedezünk a miniszterelnök ur belügyminiszteri kormányzatának. Másfelől felhozom a kérdést azért is, mert igen sok városi törvényhatóság van még, a hol ez a kérdés aktuális, és napirenden van; azért e tekintetben bizonyos egyöntetű eljárást kell követni. Bátor vagyok e tekintetben interpellá* cziómat a belügyminiszter úrhoz a következőkben megtenni (olvassa): 1. »Van-e tudomása a t. belügyminiszter urnak arról, bogy hogy az 1866 : XXI. törvényczikk 24. §-a értelmében való kiegészítése a törvényhatósági bizottságoknak több törvényhatóságban, így Marosvásárhely sz. kir. város törvényhatóságánál is ínég. a jelen évben aem történt meg, holott, ez már az 1900-ik évi nép^ számlálást követő második év? 2. Van-e tudomása arról, hogy a kiegészítés belügyminiszteri rendelettel akadályoztatott meg? 3. Szándékozik-e intézkedni ilynemű rendelet felfüggesztésével a törvény értelmében való szigorú eljárást illetőleg, hogy a bizottság annak megfelelőleg egészíttessék ki« ? (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! Én már egyszer voltam bátor a t. házban kijelenteni, hogy az ügy érdekében állana és helyesen tennék a képviselő urak, ha valami adminisztráczionális kérdésben interpellálnak, hogy legalább mondanák meg előre csak egy órával is, bogy miről akarnak interpellálni. Az, a mit a t. képviselő ur beirt az interpellácziós-könyvbe, hogy az 1886-ik évi XXI-ik törvényezikk egy szakaszát illetőleg, olyan általános természetű, hogy nem tudja az ember, elvi kérdésről van-e szó, vagy valami konkrét kérdésről. Nem tudom abból, hogy Marosvásárhelyt érdeklőleg interpellál-e; mert azt tudom, hogy ezen város egyik kerületét képviseli a képviselő ur, de, hogy tulajdonképen az ottani állapotot / tárgyalja-e az ő interpellácziója, nem tudom. És igy nem tudhattam, bogy a képviselő ur erről akart-e kérdezni; különben lehozattam volna az aktát ide, hogy tanúságot tegyek arról, bogy miképen igyekeztem eljárni. Nem lévén az akta nálam, erről most nem szólhatok; csak általánosságban azt jelentem ki, hogy ezt a kérdést nem lehet tisztán Marosvásárhelyre applikálni izolálva, mert a törvény egész általánosságban és a maga generalitásában minden egyes törvényhatóságra nézve kimondja, hogy a népszámlálás eredményeihez képest 10 évről 10 évre állapittassék meg a törvényhatósági tagok száma, a mely törvény alapján, hogy hány bizottsági tag illet meg egy törvényhatóságot, hogy t. i. 5UÜ lélek után egy bizottsági tag a maximum, arra nézve biztosítom a t. képviselő urat. hogy Marosvásárhely tekintetében külön nem fogok eljárni, hanem uniformisán fogok eljárni és elfogok járni, megfontolva, a törvénynek értelmét és czélját egyenletesen, minden várost illetőleg. A törvény — és erről meggyőződhetik a t. képviselő ur is — bizonyos mértékig hézagos; ezt első olvasásra látni lehet. Mert kimondja ugyan a törvény, hogy a népszámlálás eredményei alapján állapittassék meg 10 évről 10 évre a törvényhatósági tagok száma, de hogy mi történjék, mikor történjék és hogy történjék, ezt nem mondja ; mert csak a számnak megállapításáról beszél. Mondom, nem nyilatkozhatom a kérdésről in concreto, csak annyit mondhatok, hogy egyforma mértékkel fogok mérni Marosvásárhelyre nézve is, mint minden más municzipiumra nézve, a mint ezt a törvény czélozza. Szíveskedjék a t. képviselő ur ezt tudomásul