Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-175

150 175. országos ülés 1902 deczember 19-én, pénteken: lehetséges legyen a nép érdekeinek megfelelő kormányzat ott, a hol ezen kormányzat háta mögött egy olyan párt áll, a mely bizonyos régi hagyományok által szaturáltan még mindig a szabadelvüség szempontjából leginkább tekintetbe jövő kérdéseket nem a szabadelvüség szempontjából, hanem hatalmi szempontból birálja el. (Elénk helyeslés balfelöl.) Holló Lajos: És támogatni fog majd egy más miniszterelnököt és egy harmadikat is! (Mozgás jobbfelöl.) Visontai Soma: És épen azért, minthogy végre elérkezett az ideje annak, hogy a nemzet közjogait többé ne hatalmi szempontból, hanem hogy azon követelményeknek megfelelőleg tárgyaljuk, a melyeket a nép minden rétege joggal támaszt a törvényhozás és a kormányzat kötelességei iránt. Minthogy pedig elérkezett az ideje annak, hogy az önző hatalmi érdekekkel szembe szállva is ki kell küzdeni azon jogokat, a melyek a népnek nagy rétegeit, millióit megilletik; minthogy épen ma látjuk és örömmel konstatálhatjuk azt, hogy ime itt a parlamentben különböző pártok képviselői részéről egybehangzóan megnyilatkozott végre az, hogy ugy mondjam, a követelő felfogás, hogy a t. miniszterelnök ur teljesítse végre kötelességét, (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) a mit igért és hangoztatott, a mi programmját képezte, hogy t. i. itt igazi szabadelvű és jogszerű kormányzatot fog teremteni, meg is valósítsa: azért kérjük a t. kormányt, (Halljuk! Halljak!) hogy méltóztassék e kérdésben megnyugtató nyilatkozatot adni, (Helyeslés balfelöl és a szélsőbaloldalon.) és bárminő záradékkal adatik is ki ezen törvényhatóságoknak és városoknak is kérvénye: méltóztassék azt a nemzet javára és érdekében figyelembe venni. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Rátkay László Jegyző: Molnár János! Molnár János: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Én nagyon melegen üdvözlöm Pozsony sz. kir. város azon kérelmét, hogy uj választási törvény alkottassék, valamint üdvözlöm azt a tizenhárom törvényhatóságot is, amelyek ugyanazt kérelmezik sa melyeknek ily tárgyú kérelme a M. kérvényi sorjegyzékben foglaltatik. (Helyeslés bal felöl.) Több izben beszéltem már a választási törvények reformjáról, a mely mellett most is igen nyomós és fontos indokokat hoztak fel. Ezen most bőven kifejtett indokok lehetővé teszik nekem azt, hogy nagyon röviden csak arra az egypár momentumra szorítkozzam, a melyeket előttem szólott igen t. képviselőtársaim itt még fel nem soroltak, (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélső-baloldalon.) Az egyik az, hogy a mint már Ernszt Sándor t. barátom is megemlítette, maguk a vármegyék akkor, a midőn a t. belügyminiszter ur azt a kitűnő rendeletét kiadta volt, hogy újra állapíttassanak meg az úrbéri értelemben vett negyedtelkek, nyilvánosan kijelentették, hogy a választási lisztát ezen az alapon összeállítani teljes képtelenség, mert az urbériség egészen elmosódott még az emberek emlékezetében is. (Ugy van! a baloldalon!) De nemcsak ezért szükséges a reform, vagyis az, hogy a választók összeírása más alapra fektettessék, hanem azért is, mert a jelenlegi alap végtelenül aránytalan. (Ugy van! balfelöl.) Vannak megyék, vannak kerületek, a melyekben 1, 2, 3 korona után már választó valaki, mig más helyeken 20, 30, 40 korona után sem élvezik a választói jogot. Gabányi Miklós: Ezek ellenzéki, amazok kormánypárti kerületek! (Mozgás a szélsőbaluldalon.) Molnár János: Ez az aránytalanság, a melyről most szólottam, (Halljuk ! Halljak !) tisztán az egy és ugyanazon az alapon, t. i. az úrbéri egynegyed telekre kMetett czenzusra vonatkozik; mert van még egy másik óriási aránytalanság is, a mely annak, a kinek jogérzete van, igazán a képébe hajtja a vért. Akárhány eset van arra, hogy egy és ugyanazon községben azok, a kik kétszer, sőt háromszor annyi adót fizetnek. mint egy másik választási joggal bíró adózó, nem bírnak választási joggal. Mindjárt jobban is megmagyarázom ezt. (Halljuk! Halljuk!) Az, a ki valamely községben az úrbéri telek után, vagyis a földadó , alapján 20 korona adót fizet, már választó. Ámde van ott akárhány más olyan polgár, a ki 40, sőt talán 50 — 60 korona adót is fizet, és még sem választó. Miért? Mert az ő földbirtoka pl. nem 20, hanem csak 18 koronával van megadóztatva, és igy földbirtoka alapján ő nem választó. De van az illetőnek ipara, a mely után fizetett adója azonban nem üti meg a czenzust, és igy noha külön-külön 14, 16, és 18 koronát fizet, tehát összesen már több mint 36 koronával van megterhelve, miután a czenzust az ő ipara nem üti meg, nem lehet ezen jogczimen sem- választó. Harmadszor van neki házbirtoka, és házbirtoka után ismét fizet valami 20 korona adót; de házadója ismét nem üti meg azt a mértéket, a mely a ház után valakit képessé tesz a választásra; és igy noha 50—60 koronát fizet egy és ugyanazon községben, nem bir választói képességgel azokkal szemben, a kik csak 20 korona adót fizetnek. Ezen aránytalanságon is okvetetlenül szükséges, hogy segítsünk. Emiitette Holló t. képviselő ur azon aránytalanságot, a mely van a választókerületek között a számarányt illetőleg, vagyis, hogy egyik választókerületben 150—180 szavazó választ egy képviselőt, a másik kerületben pedig 2, 4, 5, 6, 7000 is. Én nemcsak ezen aránytalanságról szólok. Van egy más aránytalanság is a választókerületekben. Az t. i., hogy topografice ugy vannak beosztva, hogy néha két-három kerüle-