Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.
Ülésnapok - 1901-175
148 275. országos ülés 1902 dexzember 19-én, pénteken. A kérvény a pozsonyi radikális körből indult ki, de ez engem egyáltalán nem riaszt vissza attól, hogy ezt a kérvényt teljes mértékben pártoljam. Igaz, hogy a t. kormányelnök ur azt állítja, hogy a választók számát felemelte, de csak a Bánffy-féle hires összeíráshoz képest emelte fel, de ez a felemelés is oly csekély, a mint azt Holló Lajos t. képviselőtársam kitűnő indokolásában kimutatta, hogy épenséggel nem haladás az. Szeretném látni, ha a t. miniszterelnök ur arra lenne szMes egyszer válaszolni, hogy menynyi volt a választók száma 1848-ban, a mikor pedig az ország népessége nem tett ki többet 10 milliónál, holott ma a hMatalos adatok szerint 20 millió és azok közül a választók száma csak egy millió. A mit Holló Lajos t. képviselőtársam emiitett volt, azt én ismételve akarom említeni, hogy a volt nemzeti párt ebben a kérdésben úgyszólván engageálva van. (JJgy van! a hal- és a szélsöbaloldalon.) Az 1896-ik évi indemnitási vitában épen gróf Apponyi Albert, a nemzeti párt akkori elnöke nagyszerű, igazán Tacitushoz méltó módon ostorozta szarkazmussal és gunynyal azokat az állapotokat, a melyek épen a városokban léteznek. A városi elem ma teljesen függő elem. Annak gerincze, a polgárság, csaknem teljesen megszűnt. (JJgy van! a hal- és a szélsöbaloldalon.) Ha iparosainkat méltóztatnak meghallgatni, azok véleményéből csakhamar meg fognak győződni, hogy vannak iparágaink, melyekben 10.000 önálló iparos is van, de a legtöbbnek nincsen segédje. E tizezer közül nincsen többnek választói joga, csak ezernek, a többi teljesen expropriálva van és semminemű joggal nem bir. Midőn ezeket az állapotokat tekintem, azt látom, bogy van ugyan törvény elég, de jog kevés és igazság is kevés. (Ugy van! Úgy van! a hal- cs a szásöbaloldalon.) A mi az igazságot illeti, azt látom, hogy vannak emberek, a kik 50—60 korona egyenes adót fizetnek és választói joguk még sincsen, mert pl. két dűlőben van a szántóföldjük, az egyik dűlő az egyik határban, a másik a másik határban és ez már elég ok arra, hogy a választói jogtól elüttessenek. Ekkép aztán olyan emberek, a kiknek adójuk az egyik vagy a másik czimen a czenzust meg nem üti, ámbár 50—70 korona direkt adót fizetnek, nem birnak választői joggal. Azonkívül képtelenség is a mostani választási törvény. A miniszterelnök ur bizonyára igen tájékozva van e törvény tekintetében és tudni fogja, hogy ezek az állapotok tarthatatlanok. Nyilatkozzék a miniszterelnök ur arra nézve, van-e ország a kulturállamok közt, a hol ilyen vagy csak hasonló választási törvény léteznék, mint a mienk? Az 1899: XV. t.-cz. értelmében kénytelen volt a miniszterelnök ur rendeleteket adni ki, mert nem lehetett a törvényt máskép végrehajtani. HMatkozott a 74-ik évi választási törvényre, ez ismét visszautal bennünket az 1835 :V. t.-cz.-re. Ez a törvény aztán beszél az úrbéri negyedtelekről. Ámde ezeket megállapítani nem lehet. (Ugy van! a hal- és a szélsőbaloldalon.) Pozsony, Sopron, Vas, ós Zala vármegyék központi választmánya kijelentette, hogy az úrbéri negyedtelek megállapítása abszurdum, (Tetszés a bal- és a szélsőhaloldalon.) Hogyan jártak el aztán az egyes központi választmányok? ügy, a mint a kereskedelemügyi miniszter ur tudhatná, ha itt lenne, hogy az ő választókerületében vannak községek, a melyeknek 12 ezer lakosuk van és csak 9 választóval birnak. Igaz, hogy az általános statisztika szerint némileg szaporodott a választók száma; de olyan kerületekben, a melyekről tudták, hogy ellenzéki kerületek, kiirtották a választókat. (Ugy van! a hal- és a szélsőbaloldalon..) Ott van Trencsén vármegye! Hasonlítsák össze a Trencsén vármegyei jelenlegi adatokat az 1896-iki adatokkal! Azt hiszem tehát, nem szabad ezt tovább igy folytatni és nem szabad szisztémát csinálni abból, hogy egész társadalmi osztályokat lenyűgözzenek, nem szabad félni a szocziáldemokratáktól, vagy bárminemű más demokratáktól: tessék, jöjjenek be, lássuk egymást szemtől-szembe és döntsük el a kérdéseket. (Élénk tetszés és helyeslés a néppárton és a szélsöbaloldalon.) Felkiáltások bal felöl: Ez volna az igazi liberális felfogás!) Akár radikális forrásból származik is tehát e kérdés, akár más forrásból; szívvel-lélekkel támogatom a kérvényt, (Tetszés a baloldalon.) mert attól tartok, hogy a boszu pillanatában mégis csak ki fogják eszközölni ezt a jogot. (Ménk helyeslés és tetszés a néppárton és a szélsőbaloldalon.) Rátkay László: Visontai Soma! Visontai Soma: T. képviselőház! Őszinte örömmel tölt el az a beszéd, a mely most hangzott el dr. Ernszt Sándor t. képviselőtársam ajkáról, mert az arról győz meg engem, hogy még olyan pártok is, a melyek bizonyos tekintetekben ellentétes irányon haladnak, azon jogok és igazságok terén, a melyek az államra nézve alkotó elemet és tényezőt képeznek, egyesülnek és vállvetetteh küzdenek a szabadságjogokért. (Igaz! Ugy van! a néppárton). Holló Lajos t. képviselőtársam beszédében már reámutatott arra, hogy mennyire érett gyümölcs már a választói jog kiterjesztése parlamentáris küzdelmeink közepette és valósággal ugy vagyunk vele, hogy a 48-iki teljes átalakulásnak egyik akadályát épen az képezi, hogy ugyanazon társadalmi körök, az az állami rend és az a parlament, a mely a mostani választói jogot és a mostani demokratikus társadalmi és politikai szervezetet a prMilégiumok lerombolásának köszönheti, ma a választói jogot prMilé-