Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-175

175. országos ülés 1902 de\ által a múlt ülésben előterjesztett és elfogadott indítvány folytán, Heves és TJng vármegyének a sorjegyzék más helyén felvett kérvényei csatoltattak, azt a kérelmet foglalják magukban, hogy az 1883 : LXM- törvényezikk 54., 55. és 56. §§-ai oda módosíttassanak, miszerint mezőgazdák ellen a közadók végrehajtásának módozatai közül az első évnegyedben csupán az első fokozat, a megintés foganatosítható, míg az 56. §-ban körvonalozott zálogolás és árverelés csak az október-januári negyedben legyen alkalmazásba veendő. A kérvények ezen kérelmet azzal indokolják, hogy a mezőgazdák foglalkozásukból kifolyólag csak akkor jönnek azon helyzetbe, hogy ezen kötelezettségüknek eleget tegyenek, midőn az ősz folyamán terményeiket értékesíteni tudják ; másodsorban pedig azzal indokolják, hogy köztudomású, hogy az őszi és téli időszakon kívül foganatosított minden végrehajtás alig jár eredménynyel. A kérvényi bizottság véleménye az, hogy ezen kérvények a pénzügyminiszter urnak adassanak ki. (Helyeslés.) Elnök: Ha nincs észrevétel, kimondom határozatképen, hogy ezen kérvények a pénzügyminiszter urnak adatnak ki. Dedovics György jegyző (olvassa): Pozsony szabad kír. város kérvénye uj választási törvény alkotása iránt. Daróczy Aladár előadó: Pozsony szabad kír. város uj választási törvény alkotása iránt kérelmez. Bátor leszek a kérvényből felolvasni azokat a pontokat, melyek alapján az uj választási törvény megalkotását kMánják. (Halljuk! Halljuk!) Először a választás községenkint foganatosítandó ; (Helyeslés a szélsobaloldalon.) másodszor a szavazás titkos legyen; (Helyeslés a .szélsőhaloldalon.) harmadszor a választó kerületek, figyelemmel a választók számára, egyerdően alakitandók; (Helyeslés a szélsobaloldalon.) negyedszer a czenzus egységittessék ; (Helyeslés a szélsobaloldalon.) ötödször a választási jog a czenzus leszállításával kiterjesztessék. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) A kérvény oly indokokat hoz fel, melyek különben is a köztudatban élnek. A kérvényi bizottság véleménye az, hogy a kérvény a belügyminiszter urnak adassék ki. (Helyeslés.) Rátkay László jegyző: Holló Lajos! Holló Lajos: T. ház! A t. előadó ur azt mondotta, hogy azok az indokok, melyeket Pozsony város kérvényében felsorolt, a köztudatba már átmentek. Ez teljesen megfelel a valóságnak, mert nemcsak Pozsony városnak ezen felirata, de a későbbi jegyzékben foglalt feliratok, melyek a legtekintélyesebb vármegyék kérelmeit hozzák a ház elé, mint Pest, Heves, Borsod, Csanád, Hajdú, Liptó, Szepes vármegyék, továbbá a törvényhatósági városok közül Komárom, Selmecz, Szatmár, Kecskemét, mind egyKÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. X. KÖTET. czember 19-én, pénteken. 145 hangulag ezen kérelmet terjesztik elő. Én azt hiszem, a t. háznak honorálnia kell ezen nagy törvényhatóságok megnyilatkozásait azzal, hogy a parlamenti reform tárgyában, ha nem is most, egy elhatározó lépést tegyünk és ezen kérdést közelebb vigyük a megvalósításhoz. Megvallom, hogy azon nyilatkozattal, melyet a miniszterelnök ur tett ebben a tárgyban, valami nagy mértékben megnyugtatva nem lehetek. Elismerem, hogy a lehető legnagyobb körültekintést igényeli épen hazánkban a választási és parlamenti reform előkészítése, mert sehol sincsenek oly komplikált viszonyok, mint Magyarországon, s különösen nemzetiségi viszonyok, a melyeket méltóztatnak felhozni. De hogy ez akadályul nem szolgálhat a reform behozatalánál, erre tanúságul szolgálnak épen a kérvényező vármegyék, melyek a legexponáltabb nemzetiségi helyeken vannak, mint Liptó és Szepes vármegyék és a törvényhatósági városok közül Pozsony városa, a hol ismerik a mi nemzetiségi nehéz viszonyainkat, és mégis e tekintetben aggodalmat nem látnak. Hiszen a nemzetiségi kérdés ebbe a dologba csak annyiban játszik bele, hogy ma azok a nemzetiségi veszedelmek, ha a passzMitással felhagynának a nemzetiségek, sokkal nagyobb mértékben nehezednének rá a házra, mint valamely egészséges reform következtében, a mely egészséges reformnak alapgondolata csak az lehet, a mit mindenkinek el kell fogadnia, hogy ebben az országban a magyar faj törvényhozó hatalmát és erejét minden eszközökkel biztosítani szükséges. Igen, de a mai viszonyok mellett, t. képviselőház, épen az a helyzet, hogy a nemzetiségi vidékek előnyben vannak első sorban a czenzusnak alacsonyabb volta folytán, másodszor előnyben vannak annak következtében, hogy sokkal kevesebb választóra esik náluk egy képviselő küldésének joga, mint a magyarlakta helyeken és a magyar lakosság által megszállott területen. A második kérdés, a melyet mint nehézséget méltóztatik felhozni, bizonyos elemnek betörése a parlamenti szervezetbe. Ez bizonyosan nem hárítható el egynémely tekintetben, de ismét azon vármegyék vannak legjobban sújtva ezen veszedelmekkel, mint Csanád megye, maga Hódmezővásárhely városa, a hol ezek a szoczialisztikus izgatások talán a legmélyebben mentek be a nép rétegeibe, s ezen vármegyék ezt a kérdést sem ítélik olyan veszedelemnek, a melynek folytán ezt az országot a parlamenti reformtól el kellene zárni. Hiszen minden parlamenttel együtt jár, hogy bizonyos könnyebb elemek bejönnek a parlamentbe, a kik exisztencziális vagy más kérdést tekintenek parlamenti helyeik elfoglalása által; ezeket csak erőteljes pártszervezet és pártélet irthatja ki, a mely maga gyakorolja azon czenzurát tagjai felett, hogy a parlamentbe nem • illő elemek be ne tolakodjanak és a parlament méltósága egéig