Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-174

124 Í74. országos ülés 1902 deczember 18-án, csütörtökön. Gr. Wilczek Frigyes: T. ház! Az előttünk levő szakaszhoz van szerencsém egy módositást ajánlani, a mely akkép szólana, hogy »kihágás esetén az engedély a vállalkozótól a 21. §. értelmében megvonandó«. A mint tegnap volt szerencsém kifejteni, ebbeli nézetemet szükséges­nek találom a büntető szakaszba is bevenni. Habár meg is van a kormánynak az a joga, hogy bármikor megvonhassa az engedélyt, de szükségesnek tartom, hogy a vállalkozó mindig figyelmeztetve legyen a kihágás elkövetésének szükségszerű következményére. Ez is volt indoka annak, hogy ezen javaslatomat nem a 21-ik szakasznál, hanem itt nyújtottam be. Kérem ezen módosításom elfogadását. Rátkay Lászlő jegyző: Simonyi Semadam Sándor! Simonyi Semadam Sándor: Én Bizony Ákos t. képviselőtársam módosításaihoz kérek szót. Az első módosítását elfogadom, a második módositás azonban elfogadhatatlan. Az igazságügyi bizottságban hosszasan vitat­tuk ezt a kérdést, hogy bár a kihágási törvény elvileg azt a princzipiuniot fogadja el, hogy csak a Magyarországon elkövetett kihágás bün­tethető, azonban oly fontos momentumok és érdekek fűződnek ehhez a kérdéshez, hogy itt rést kell törni ezen a princzipiumon és külön statuálni kell, hogy a külföldön elkövetett kihágá­sok is büntethetők ezen törvény korlátain belül; és pedig azért, mert ezen kihágások legnagyobb része külföldön fog elkövettetni. Az nincs meg­írva, hogy feltétlenül csak magyar hajón fognak kMándorlóink kimenni, sőt, a mint a miniszter­elnök ur jelezte, neki szándéka van külföldi vállalatokat is felhívni erre és esetleg, a konkur­renczia folytán, azok fogják szállítani a kMán­dorlóinkat. De eltekintve ettől, a mint a kMán­dorlók Magyarország határán kMül vannak, azonnal a külföldön követhető el a kihágás és akkor mi semmiféle védelmet nem nyújtanánk a kMándorlóknak, ha ezt a büntetést a magyar határhoz kötjük. Hisz Magyarországon igy is meg vannak védve és meg voltak védve az eddigi törvények alapján is. Ennek a törvénynek az a czélja, hogy a magyar határon túl is megvédjük kMándorlóinkat, és nagyon üdvös, szükséges és feltétlenül kell, hogy a szakasznak ez a szövege megmaradjon ugy, a mint az az igazságügyi bizottságon keresztülment. Elnök: T. ház ! Szólásra senki sincsen fel­jegyezve. Széll Kálmán miniszterelnök: Bizony Ákos t. képviselő ur két módositást tesz: egy stilárist és egy érdemlegest. A mi a stiláris módositást illeti, az inkább helyreigazító, mint stiláris; de olybá veszem, mint stilárist, mert csakugyan igy akartam a törvényt érteni, kopulatMe. Minthogy a »vala­mint* szónak kihagyásával ez világosabban ki van mondva, szívesen helyettesítem a »valamint« szót az »és« szóval. Ezt a módositást tehát elfogadom. Már azután azt a másik stiláris módosí­tást, hogy »és« helyett »s« tétessék, nem foga­dom el. Az valóban gusztus dolga. És miután az én gusztusom az »és« mellett van, mMel a »s«-tnem szeretem, nem tudnám ezt a módositást elfogadni. Hanem az 5-ik pontban, a melyről a t. képviselő ur hasonlatosság alapján vette argu­mentumát, minthogy ott is »valamint« szó van és ez a »valamint» ott is »és«-sel lenne helyet­tesítendő, ez nem volna helyes: mert ott nem kopulatMe, hanem, vagylagosan van értve, és ezért gondolom, helyesebb lesz és a törvény intencziójának is jobban megfelel, ha az 5-ik pont második bekezdésében a »valamint« szó felcseréltetik »vagy«-gyal. Én tehát azt vagyok bátor proponálni, fogadja el a t. képviselőház az első bekezdés, első sorában a »valamint« szó helyett Bizony Ákos képviselő ur módosítását, vagyis »valamint« szó helyett tétessék az »és«; a második módosítása az »s« szócskára vonat­kozólag nem lesz elfogadandó, de magam kérem, hogy az 5-ik pont második sorában a »vala­mint« szó helyett a »vagy« sző tétessék. A mi pedig a második módositást illeti, az már érdemleges. Hát Bizony Ákos urnak telje­sen igaza van, hogy a mi büntető jogunknak elve, hogy külföldön elkövetett kihágás nem bün­tetendő. Itt azonban egy specziális esetről van szó. Itt a hajóvezetőről van szó és kérdés tá­madhatna, ha ezt az utolsó öt-hat szót kihagy­juk, hogy az a hajóvezető, ha valami kihágást követ el, magyar területen követte-e el? Igaz, hogy az a hajó magyar terület, ez áll; de ne­hogy esetleg a kiszállásnál, vagy valami félre­értés folytán ő magát mentesnek tartsa, én ezen okból, mert hajóvezetőről van szó, a nél­kül, hogy azt az elvet általában tángálni kíván­nám, mégis kérem a t. házat, méltóztassék ezt az öt szót benne meghagyni (Helyeslés jobbfelöl,) és Bizony Ákos t. barátom módosításának ezt a részét el nem fogadni. (Helyeslés jobbfeM.) Wilczek képviselő ur módosítása a 43. §dioz szól, most pedig a 44. §-nál vagyunk! Gr. Wilczek Frigyes: Pardon, az sajtóhiba! Széll Kálmán miniszterelnök: Ha sajtóhiba, akkor kikorrigálom, de nem sajtó-, hanem talán iráshiba, már kiczeruzáztam. (Derültség.) E módositás szerint a 44. §. negyedik be­kezdése gyanánt hozzáteendő: kihágás ismétlése esetén az engedély a vállalkozótól a 21. §. alap­ján megvonandó. Hát nézzük csak meg, mit mond a 21. §?A 21. §. a megvonásról beszél. Nekem nincsen kifogásom ellene, ha betétetik, de feles­legesnek tartom. Most már, Bizony Ákos kép­viselő ur módosítása folytán, a megvonás fakul­tatív kifejezését imperatMvé tettük, hogy meg­vonandó az engedély mindannyiszor, valahány­szor a vállalkozó megbízhatatlanságát mutatják bizonyos tények. Nohát, ha egy ember kihágást

Next

/
Oldalképek
Tartalom