Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-153

153. országos ülés 1902 november 21-én, pénteken. m pánokra szükség van, és pedig nem korteske­désből, hanem az adminisztráczió ellenőrzéséből. Rakovszky István: Szépen ellenőrzik! Széll Kálmán miniszterelnök: Igenis sok helyütt nagyon szépen, és a hol nem megy szé­pen, megvizsgáltatom a dolgot, és segítek. A főispánok kötelessége, hivatalos vizsgálatot tel­jesíteni a törvény értelmében az egész várme­gyének területén és jelentéseket tenni. Már most én legyek felelős valahol Máramaros me­gyében vagy Karánsebes mellett, vagy Csikme­gyében fekvő utolsó községekben történtekről, és nekem ne legyen egyetlen orgánumom sem, a kihez forduljak, hogy nekem jelentést tegyen ? Ez lehetetlen dolog; de erről majd beszélünk. Hogy mi lesz az adminisztráczió rendezése al­kalmával a főispáni és alispáni állással, és hogy a törvényhatóság első tisztviselője igenis minden körülmények között a felelősség törvénye alá vo­nandó: ez más kérdés; erről majd akkor fo­gunk beszélni. Általánosságban ezt kellett előre bocsa jtanom. Még egyet. A mi panasz az én tudomá­somra jön, akár közvetett, akár közvetlen utón, az a maga elintézését nyeri. Közel négy év óta viszem a belügyminiszteri tárczát s egyetlen egyszer sem hallottam — és ezt konstatálnom kell védelmi szempontból — hogy valaki akár Írásban, akár szóval, akár e házban, akár azon kivül, szememre vetette volna, hogy én, a mi panaszt hozzám valaki beadott — mert hiszen négy év alatt, miután ajtaim nyitva vannak és a posta elvisz hozzám minden levelet — történ­hetett elég panasz, ne intéztem volna el tárgyi­lagosan, erélyesen, gyorsan és az igazságnak ne szereztem volna érvényt. (Elénk helyeslés a jobb­oldalon.) Azt mondja a t. képviselő ur, nem sta­tuálok példát, rikító példát! Rakovszky István: Egyetlen egy példa sem lett statuálva! Széll Kálmán miniszterelnök: Legyen meg­győződve, statuálok és statuáltam is! Egyetlen­egy példát sem ? Hát felsoroljam azoknak szá­mát, főispánokat, alispánokat, főszolgabírókat, a kik ellen az én regime-em alatt eljárás indíttatott? Erre a vádra csak azzal felelhetek, hogy mások so­kallják is, hogy a seprő mennyire jár, néhol vérben fürdött, néhol megkopott bele, annyira szigorú és erélyes volt. Kubik Béla: A viczinálisták sokallják! Széll Kálmán miniszterelnök: Egyszer már mondtam a házban, hogy mindenki azt akarja, hogy erélyes legyek másokkal szemben, de a saját körében ezt az erélyt másképpen magyarázza. (Ugy van! jobbfelöl.) De most átmegyek a konkrét kérdésre. T. képviselőtársam megvádolja Osztroluczky fő­ispánt. Én ezen főispán iránt is minden kérdés­ben és minden időben azzal a pártatlansággal fogok eljárni, a mely engem minden köztisztviselő­vel szemben jellemez. És ha a t. képviselő ur KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. IX. KÖTET. bebizonyít ellene helytelen tényeket, ellene is el fogok járni. De azok bebizonyított dolgok legyenek, mert ugy közvetett módon, mikor a t. képviselő ur csak felteszi, hogy az a fő­szolgabíró Osztroluczky főispán parancsára járt el, ilyen feltevések alapján nehéz valakit meg­vádolni. Rakovszky István: Ő felelős! Széll Kálmán miniszterelnök: Arról felelős, hogy ő adott-e annak a főszolgabírónak olyan utasítást; arról is felelős, hogy ha nem tesz nekem hiven jelentést, ha ugyan az a főszolga­bíró olyat tett, a mi nem helyes, arról is felelős, ha nem torolja meg, a mint én neki rendelni fogom. De előre arról nem felelős, hogy ha az a főszolgabíró olyan hibát talált elkövetni, a melynek elkövetésére őt nem utasította Osztro­luczky. Én Osztroluczky főispánt erélyes, öntuda­tos, de nagyon békeszerető és nagyon kíméletes, minden tekintetben törvénytisztelő embernek ismerem. Hát meg fogjuk látni, legyen arról a t. képviselő ur meggyőződve, hogy ezen leg­jobb véleményem daczára is, a melylyel róla birok, semmiféle hibát el nem fogok nézni. Már most a konkrét esetre áttérve, t. képviselőtársam azt mondja, hogy ott egy fő­szolgabíró, illetőleg — de ez talán csak a fra­zeológia teljessége kedvéért volt mondva: a kor­mánynak egy közege, holott a főszolgabíró a kor­mánynak nem közege, hanem a vármegyének közege, a kormányé semmi körülmények között nem . . . Várady Károly: A kormány fegyelmi jogot gyakorol felette! Széll Kálmán miniszterelnök: A kormánynak azért nem közege, ha gyakorol is felette fegyelmi jogot, Ne tessék a jogi disztinkeziókat össze­zavarni : a kormánynak nem közege. Hát ez a Löffler főszolgabíró állítólag azt követte el, hogy nem engedte beszélni . . . (Nagy zaj és mozgás a néppárton.) Rakovszky István: Nem állítólag, hanem tény! Ez nem fog hazudni! (Vay van! a nép­párton.) Széll Kálmán miniszterelnök : Hát elfogadom, ne méltóztassék azt imputálni rólam . . . Csernoch János : Ez nem hazudik ! (Zaj.) Széll Kálmán miniszterelnök: Hát jó, biz­tos. (Zaj a néppárton.) De hisz nem ez a punctum saliens, hanem az, a mit akarok mon­dani. Hát mondjuk, biztosan azt követte el, — majd az akták fogják a dolgot elém állítani — hogy Ernst képviselő urat nem engedte szóhoz jutni, állítólag azért, mert tótul beszélt, és állí­tólag azért, mert a kormányt akarta a kivándor­lás miatt kritika alá vonni. (Zaj a néppárton.) Ne méltóztassék engem a szavakban korrigálni, én megtalálom a helyes kifejezéseket. Kritika alá akarta vonni és megvádolta a kormányt azért, mert szerinte a kivándorlás a kormány politikájának egyik következménye. Hiszen hal­ig

Next

/
Oldalképek
Tartalom