Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-152

152. országos ülés 1902 november 20-án, csütörtökön. 43 Joga van annak kimondására, hogy a tisztet lefokozzák. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon,) Mi ennek a íefokozásnak a következménye? Be­csületvesztés. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter : Be­csülje meg magát, ha tiszt akar lenni! (Hosz­szantartó nagy zaj a szélsőbaloldalon. Felkiáltá­sok: Rendre! Rendre! 'Elnök ismételten csen­get. Olay Lajos néhány szava a nagy zajban nem hallható.) Barabás Béla: Ez aztán a felfogás! (Nagy zaj és mozgás a szélsőbaloldalion.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ne­kem is van meggyőződésem, nem csak ott van meggyőződés ! (Zaj a szélsöbaloldalon. Felkiáltá­sok : Rendre ! Rendre!) Nekem is van meg­győződésem, nemcsak önöknek! (Folytonos zaj.) Kubik Béla: Vonja vissza! (Zajos felkiáltá­sok a szélsöbaloldalon: Vonja vissza! Az elnök csenget.) Elnök: Engedelmet kérek, mindenekelőtt kijelentem, hogy elnöki kötelességemnek teljesí­tésében senkitől, sem egyestől, sem többektől együttesen utasítást nem fogadok el. < Zajos éljenzés és taps jobb felöl. Zaj a szélsöbaloldalon.) Másodszor kijelentem, hogy elnöki kötelessége­met mindenkivel szemben ugyanazon mértékben alkalmazom. (Élénk helyeslés jobb felől! Zaj a szélsi.baloldalon.) Kijelentem azt is, hogy a t. miniszter urnak mostani közbeszólása, melyet hallottam, senkire személyesen nem vonatkozik. (Igaz: Ugy van! jobbfelöl. Zaj a szélsőbalolda­lon. Az elnök csenget.) Az csak egy általános tételt tartalmaz. (Jjgy van! Ugy van! jobb­felöl. Zaj a szélsöbaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ugy van! Ráth Endre: Itt konkrét esetről van szó! (Folytonosan tartó nagy zaj. Elénk félkiáltások jobbfelöl: Halljak az elnököt!) Kubik Béla: Nevet nem kell említeni,akkor tehát lehet akármit mondani! Jól van, mi is hasonló fegyverrel fogunk élni. (Folytonos zaj. Felkiáltások jobbról: Halljuk! Halljuk az elnököt!) Elnök: Diskussziót el nem fogadok elnöki hivatásomban tett kijelentéseim felett. (Elénk helyeslés jobb felől.) Kubik Béla képviselő urat kérem, ne méltóztassék az elnökkel diskussziót folytatni. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Kérem a szónokot, tessék folytatni. Olay Lajos: Tehát, t. képviselőház, oda ju­tottunk, hogy az igen t. honvédelmi miniszter ur az ő őszinteségével nyíltan kifejezést adott itt a katonai felfogásnak, mely az. hogy igenis, ha valamelyik képviselő meri az ő hazafias vé­leményét nyilvánítani . . . Barabás Béla : Ellenzéki képviselő nem is lehet becsületes ember? Ráth Endre: Konkrét esetről van szó! Olay Lajos: ... ha a G-otterhalte ellen tüntetni mer, vagy meri a Kossuth-nótát hú­zatni, — mert hiszen bebizonyítottam, hogy ezért a vétekért a katonatiszteket már tiszti rangjuktól megfosztották, — tehát nyíltan vágja itt a nemzetgyűlés szemébe, hogy igenis beszélhettek ti a mit akartok, a katonák jövőre ] is így fognak eljárni és a ki a katonai felfogás­sal szembe meri magát helyezni és ilyen haza­fias tényeket mer elkövetni, azt igenis jövőre is meg fogja fosztani a katonai becsületbiróság tiszti rangjától. Már pedig, t. ház, — hogy folytassam be­szédem, — nemcsak az a következménye, a mit elmondott a t. miniszter ur, hogy az illető elveszti tiszti rangját, hanem elveszti katonai szempontból, nem a mi szempontunkból, mert mi az ilyen hazafias embert, a ki hazafias kö­telességét teljesítette, el nem ítéljük, de katonai szempontból elveszti becsületét, mert attól, a ki le van fokozva, a ki tiszti rangját elvesztette, attól a katonáék önálló szabályzata szerint ka­tonatisztnek sem elégtételt kérni, sem pedig neki elégtételt adni nem szabad. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ez sem áll! Olay Lajos: Eseteket tudnék mondani. A legsúlyosabb büntetés, a mi csak lehet, a be­csületügyi bizottság ítélete. De más következése is van a Íefokozásnak; az a szegény lefokozott közvitéz be lesz hiva gyakorlatra, mert megszűnt tiszt lenni, s tud­ják-e mit jelent ez? Az a szegény ember ki van szolgáltatva a katonai önkénynek és bru­talitásnak. Nem akarom állítani, mert meggya­núsítani senkit sem akarok, de nincs kizárva, hogy azt a szerencsétlen lefokozott közembert agyonkinozzák. agyonmaltretirozzák, agyonsze­kirozzák. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nem jut eszébe senkinek! Olay Lajos: Be is fejezhetném beszédemet, de meg akarom még említeni azt, hogy a men­telmi jog talán mégis csak jogi kérdés. T. kép­viselőtársaim legyenek olyan szívesek, vegyenek maguknak fáradságot és győződjenek meg a birói felfogásról. Én a Curiától kezdve az utolsó albiróig nagyon sokakkal beszéltem, beszéltem a legtekintélyesebb curiai tanácselnökökkel, köz­igazgatási bírákkal és sok alantabb bíróval. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Én is beszéltem már sokkal! (Derültség a jobbol­dalon.) Olay Lajos: Szavamra mondom, pedig negy­vennél többel beszéltem, nem akadtam egyetlen egyre sem, ki ez esetben a mentelmi jog meg­sértését nem látta. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ugyanabban a helyzetben vagyok én is, csak­hogy ellenkező irányban! Olay Lajos: A mentelmi jognak legdurvább megsértését látja mindegyik, és azon meggyőző­désének ad kifejezést, hogy ha itt a többség véleménye érvényesül, vége a képviselőház szabad­ságának. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) s*

Next

/
Oldalképek
Tartalom