Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.
Ülésnapok - 1901-167
404 167. országos ülés 1902 decze.mber 10-én, szerdán. az volt a felfogásunk, hogy a 67-es alap védelmezői közül az ország törvényhozásának termébe, az ország kormányának a gyeplői mellé ime most odaállanak azok, a kik önzetlenül, tiszta hazaszeretetből szolgálják a közügyet, a kik eddig az ellenzéken voltak, de ott nem érvényesülhettek és most nagy tehetségeik érvényesítésére az idő és alkalom elérkezett, most odaállottak a kormány mellé, hogy megmutassák: mii éle eredményeket tudnak elérni a 67 es alapon, megmutatják, hogy azon a 67-es alapon mit lehet becsületes r szándékkal, becsületes kezekkel megalkotni? És mit lát most, a nemzet? Katonai terhek felemelését, czMillisía felemelését, a nemzeti jogoknak, a közgazdasági érdekeknek a feláldozását. Hát menjenek önök a választók elé, menjenek oda, ha oda mernek állani: a nemzet majd Ítélni fog önök felett. (Elélik helyeslés a széhöbalohtalon.) A mi tapasztalásunk erről a kormányrendszerről nagyon szomorú. És a nemzet se meríthet sok .vigasztalást és bizalmat tapasztalásából, mert: a nemzet is egy nagy reménységgel lett szegényebb és egy nagy csalódással lett gazdagabb. Nem szayazom meg a felbatalma'/ási törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés a széls'bülüldalon. A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Az ülést tizenkét perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. A házszabályok 157. §-a alapján az összeférhetlenségi bizottság elnöke az előtte tárgyalandó összeférhetlenségi üg\ek első tárgyalási határnapiát a ház elnökének bejelenti, a ki azt a háznak tudomására hozza. Ennek alapján van szerencsém jelenteni, hogy a következő képviselők :,Lurtz Károly, Lázár Menyhért, Szentiványi Árpád összeférhetlenségi ügyeiben az első tárgyalás ma, deczember 10 én, délután 5 órakor fog tartatni a II. osztály termében, és Győrffy Gyula képviselő összeférhetlenségi ügyében az első tárgyalás holnap, deczember 11-én délután 5 órakor fog tartatni ugyancsak a II. osztály termében. Major Ferencz jegyző: Gróf Benyovszky Sándor! Gr. Benyovszky Sándor: T. képviselőház! Sajnálatomat fejezem ki, bogy nincs szerencsém a t. miniszterelnök urat a házban üdvözölhetni, sőt egyetlenegy minisztert sem. Molnár Jenő: Kérik az ülések meghosszabbítását és nem jönnek el! (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Kérünk minisztert!) Thaly Kálmán: Várj. míg bejönnek! Tessék nekik is a hosszú ülés! Legalább a horvát minisztert küldjék be! Gr. Benyovszky Sándor: Legalább egyet! {Felkiáltások a jobboldalon: Mindjárt jön !} Elnök: T. ház! Miután szünet állott be, legyen szabad erre a többször emlegetett kérdésre nézve a következőket megjegyeznem: A parlamentáris kormányrendszer önként értődőleg magával hozza, bogy a felelős miniszterek a parlament tárgyalásaiban tevékeny részt vegyenek és a tanácskozásokon jelen legyenek. Természetszerűleg az a miniszter, ki ezt következetesen nem tenné, kötelessége ellen vétene. De, hogy ez ugy legyen értendő, hogy, ha történetesen egynehány perczig a házban nincs miniszter, akkor a tárgyalás ne legyen folytatható, ezt nemcsak a házszabályok nem indokolják, de én nagyon veszedelmesnek is tartanám (Elénk helyeslés jobbfelöl.) azon elv érvényesítését, hogy miniszter jelen nem létében a ház ne tárgyalhasson. Mert ez a gyakorlatban oda is vezethetne, bogy, ha például a képviselőház a minisztériummal éles ellentétben állana, a minisztérium egyszerű távolmaradása által a képviselőház abba a helyzetbe jöhetne, hogy egyáltalában nem tárgyalhat. (Általános helyeslés.) Kérem, méltóztassanak ebbe belenyugodni; a miniszter urak ugy is jelen vannak a ház tanácskozásain ; ele, ha ebből az az abszolút szabály alkottatnék' hogy a ház jelenlétök nélkül nem tárgyalhat, ez — ismétlem — igen veszedelmes dolog lenne. (Igaz! Ugy van!) Különben is ez a panasz mindig csak perezekre szól; most is, jelen lévén már a földmMelésügyi miniszter ur, kérem a képviselő urat, szíveskedjék előadását folytatni. (Elénk helyeslés.) Gr. Benyovszky Sándor: T. ház! Egyáltalában nem volt szándékom az indemníty-vitához hozzászólani. Felszólalásra késztet azonban a t. miniszterelnök urnak múltkori nyilatkozata, melyet Kossuth Ferencz t. képviselőtársam és barátom múltkori napirendelőtti fölszólalására adni szMes volt. A t. miniszterelnök urnak ama nyilatkozatából sajnosán nyilvánvaló, hogy ő a német Reichstag-ban végbemenő események daczára sem szándékozik még csak előintézkedést sem tenni az önálló vámterület felállítására nézve. (Felkiáltások a szélsőbalold álon: Elég roszszid!) Pedig tudnia kellene a t. miniszterelnök urnak, hogy már csaknem az egész ország megnyilatkozott és határozottan állást foglalt az önálló vámterület mellett. (Elénk helyeslés a széís''baloldalon.) A mi nagyon természetes is; hiszen az önálló vámterület felállítása az országra nézve valóban életkérdés. (Igaz! TJgy van! a szélsobahldalon.) A härminczötéves tapasztalat, sajnos, eléggé bebizonyította,, bogy mindaddig, mig nekünk önálló vámterületünk nem lesz, addig nem lesz önálló kereskedelmünk és számbavehető iparunk sem. (Helyeslés a szélsőbalok!álon.) Pedig olyan állam, melynek soha számbavehető kereskedelme, sem ipara nincsen, és a mely úgyszólván egyedül a földmüvelésre van utalva, mag'it a mai viszonyok közt fenn nem tarthatja. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.)
