Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-166

166. országos ülés 1902 deczember 9-én, kedden. 373 tása bekövetkezne (Egy hang balfelöl: Választások idején mondotta!) Már most a katonatisztek fizetését régen javították, ínég pedig suttyomban, ugy, hogy észre sem vettük, a mikor már fizetésük fel lett emelve, a hMatalnokok pedig még ma is sínylődnek és még ma is bánják, hogy önöket 35 éven keresztül minden akadályon átgázolva követték. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) No de ha eddig abban a nézetben voltak, hogy a kormány fizeti őket, ugy most megtanulhatják, s más nézetben lehetnek, nevezetesen abban a nézetben, hogy a nép fizeti őket, s most oda fognak állani azon párthoz, a mely párt az ő érdekeiket akkor is hMen képviselte, a mikor nem tartoztak hozzá. (Tetszés és helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon. Derültség a jobboldalon.) A múltkor azt mondotta a pénzügyminiszter ur, hogy az a szolgálati pragmatika nem megy olyan könnyen, hiszen ahhoz munka és idő kell. Hát hiszen 1897-ben már készen volt az a bizonyos szolgálali pragmatika és átadták a miniszter urnak. Miért nem csinálta meg? Miért nem gondoskodik már egyszer arról, hogy ezen szolgálati pragmatika ténynyé, valósággá is váljék ? (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Dr. Keleti Ferencz szerkesztette e szolgálati pragmatikát és az a miniszter urnak át lett nyújtva. Sőt a t. miniszterelnök ur is, legutóbb, 1901. szeptember 24-én, egy küldöttségnek a következőket válaszolta : Széll Kálmán miniszterelnök: A házban is megmondottam ! Molnár Jenő: Akkor a miniszterelnök ur a küldöttségnek a következőket mondotta (olvassa) : »Én tudom azt, ki egész életemben a munka embere voltam és életemnek java részét, talán egész életemet kora ifjúságomtól fogva Íróasztal mellett, tanácskozó-teremben, a zöld asztalnál töltöttem, én, a ki mindig tisztviselő voltam magam is, különböző szférákban és nagy adminisztrácziók élén álltam, a mint ma az ország kormányzatának élén állok, tudom mit tesz az nyugodt, sorsával és helyzetével megelégedett tisztviselővel dolgozni, és tudom, hogy mikor a tisztviselő kötelességét teljesíti, a legerőfeszitettebb munka is könnyű, ha tiszta az agy és mentes a lélek a gondoktól, de súlyos a munka s az idegek nem birják, és az agy fáradt, ha háta mögött súlyos anyagi gondok ülnek.« Azt is mondotta a miniszterelnök ur (olvassa) : > A mi lehetséges, azt még beható, érett megfontolás után fogjuk megállapítani és lehetőleg rövid idő alatt fogunk törvényhozásilag előterjesztést tenni.« Hát hol van ez, t. miniszterelnök ur? Széll Kálmán miniszterelnök: A budgetben benne van! Molnár Jenő: Mi van benne? A szolgálati pragmatika ? Széll Kálmán miniszterelnök: A budgetben benne van a íizetésjavitás. a szolgálati pragmatika pedig jönni fog! Thaly Kálmán: Pedig a paktumba is belevettük ! Hanem rabszolgákat akarnak tartani továbbra is. (Zaj. Elnök csenget.) Molnár Jenő: Az 1902. évi trónbeszédben is benne volt! Széll Kálmán miniszterelnök: Meg is lesz! Molnár Jenő: A miniszterelnök ur mindig igér, de soha sem tesz! (Ugy van! a baloldalon. Ellenmondások a jobboldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Nem ugy van! Az egyszerűsítést megigértem, meg is tettem! Hanem sorjában teszem! (Elnök csenget) Molnár Jenő: Hiszen épen a miniszterelnök ur 1876-ban, a mikor pénzügyminiszter volt, ígérgetett folyton, mindenre azt mondta, hogy törvényhozási intézkedésekkel egy állam pénzügyi egyensúlyát nem lehet helyreállítani. Hát hogyan akarta helyreállítani ? Azt mondta a t. miniszterelnök ur előbb, hogy mást is csinált akkor, nemcsak azt. Nohát megmondom, mit csinált a miniszterelnök ur akkor. (Halljak! Halljuk!) Hát csinált adósságot! (Derültség a jobboldalon. Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Ugy van ! Ugy van !) Kubik Béla: Mi nevetni való van ezen ? Molnár Jenő: Átvette a miniszterelnök ur a tárczát azzal, hogy rendet fog csinálni. És mit csinált ? (Halljuk! Halljuk!) Széll Kálmán miniszterelnök : Azt, hogy 63 millió deficzitből 21 milliót hagytam hátra! Molnár Jenő: Csinált 1876-ban 43 millió, 77-ben 21 millió, 78-ban 131 millió adósságot. Széll Kálmán miniszterelnök: Visszafizetésre! Molnár Jenő: Tudom, hogy visszafizetésre. De öt óv alatt visszafizetendő 84 perczenttel felvett és 100 perczentes ilyen adósságot csinált. Széll Kálmán miniszterelnök: De nem én csináltam, azt fizettem vissza! Molnár Jenő: És a budget hogyan állott akkor, mikor a t. miniszterelnök urnak volt a kezében a kormányzat? Széll Kálmán miniszterelnök: Egy harmadára szállott le a deficzit! Molnár Jenő: Egy harmadára? Széll Kálmán miniszterelnök: Bizony ! Molnár Jenő: Majd be fogom bizonyítani, itt vannak a számok. 1876-ban 148 volt a bevétel, 155 a kiadás, 7 millió a deficzit; 225 millió bevétellel szemben 230 millió a kiadás, 5 millió a deficzit; 225 millió bevétellel szemben 234 millió a kiadás, 9 millió a deficzit. De most jön a java: 240 millió bevétellel szemben 291 millió a kiadás, 51 millió a deficzit, Széll Kálmán miniszterelnök: Mikor? Molnár Jenő: 1878-ban. (Egy hang a jobboldalon : Az régen volt!) Széll Kálmán miniszterelnök: Ez egy se áll! A zárszámadások mind mást mutatnak. Molnár Jenő! Ez nem áll ?