Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.
Ülésnapok - 1901-166
370 166. országos ülés 1902 (hgy hang a szélsőbal oldalon: A magyar királyt !) a népakarat kifejezőjét, a magyar nemzeti állam képviselőjét fényben, dicsőségben, hatalomban : a magyar királyt. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) De, t. ház, ezt a legszentebb ideált én ettől a kormánytól megvalósítani nem várom. Én levonom tehát belőle a konzekvencziát, én ennek a kormánynak a kormányozhatási módozatokat nem adhatom meg. Én tehát kijelentem, hogy a _ felhatalmazási javaslatot nem fogadom el. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélsőbaloldalon. A szónokot többen üdvözlik.) Endrey Gyula jegyző: Molnár Jenő! Molnár Jenő: T. képviselőház! A t. miniszterelnök ur, azt hiszem, vissza szeretné idézni azokat a régi napokat, mikor még mint ifjú politikus legelső költségvetési törvényjavaslatát benyújtotta. Azt hiszem, az 1876. deczember 11-én volt. Széll Kálmán miniszterelnök: Dehogy akkor ! Beőthy Ákos: 1875-ben! Széll Kálmán miniszterelnök: 1875. szeptember havában! Molnár Jenő: Az mellékes, hogy melyik napon, csakhogy 24 óra alatt szavazták meg akkor az indemnitási törvényt. De akkor más idők jártak, t. miniszterelnök ur, akkor még nem ismerték a t. miniszterelnök urat, mint politikust. Xagy reményekkel néztek működése elé. De mi, a kik megismertük a t, miniszterelnök urnak négyévi működését, ilyen könnyen nem adjuk meg ezt a felhatalmazást, hanem igenis bizalmatlanok vagyunk a t. miniszterelnök urnak politikai működése iránt, és ez a párt mindent el fog követni, hogy a t. miniszterelnök ur vagy változtassa meg eddig követett politikáját a nemzettel szemben . . . (Felkiáltások a jobboldalon: Melyik párt ?) A függetlenségi párt! Széll Kálmán miniszterelnök: Melyik két évről van szó ? (Zaj a szélsőbaloldalon. Az elnök csenget.) Molnár Jenő: A t. miniszterelnök ur az elébb Hellebronth képviselő ur beszédébe közbeszólt, hogy csak azt tettem? a mire ő hMatkozott ; hogy t. i. ilyen és ilyen szolgálatokat tett a magyar államnak. Én megmondom, hogy milyen szolgálatot tett annak idején a magyar államnak, miféle törvények hozattak akkor, mikor a í. miniszterelnök ur pénzügyminiszter volt. Felolvasom, hogy melyek azok az üdvös törvények, a melyeket akkor hoztak, mikor a miniszterelnök ur pénzügyminiszter volt. Ezek a következők: Az 1875 : XII. t.-cz. a föladóról, az 1875: XVII. t.-czikk az 1874-ik évi törvényozikk alapján felvett államkölcsönről; az 1875: XVIII. t.-czikk az 1875:1. t.-czikkben megállapított közterhekről és fedezendő állami költségekről; az 1875 : XIX. t.-czikk a sör-, szesz-, és czukoradókról szóló törvényes határozatokban az uj méter-mérték és sulyrendszer folytán szükségessé deczember 9-én, kedden. vált módosítások tárgyában; az 1875 : XX. t.-czikk a vasúti és gőzhajózási szállítások megadóztatásáról, a XXL t.-cz. a vadászatra használható fegyvereknek megadóztatásáról; a XXII. t.-cz. a tőkekamat- és járadékadóról; a XXIEI. t.-cz. a házadóról szóló 1868: XXII. t.-cz. hatályának meghosszabbításáról és némely rendelkezéseinek módosításáról; a XXM. t.-czikk a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójáról; a XXV: t.-cz. a bélyegilletékek és nyugdijak tárgyában, a XXVI. t.-cz. a cselédtartásról. Beőthy Ákos: G-yönyörü katalógus! Széll Kálmán miniszterelnök: Beszédekkel nem lehet pénzügyeket rendezni és a fizetésképességet fentartani! (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Molnár Jenő: Szóval ötven törvényt hoztak a t. miniszterelnök ur pénzügyminisztersége alatt. Széll Kálmán miniszterelnök: Hogy megmentsem az országot a fizetésképtelenségtől! Az semmi ? Molnár Jenő: Majd erre is rátérek, t. miniszterelnök ur. És vájjon miféle törvényeket hoztunk most négy év alatt a +. miniszterelnök ur kormányzása idejében ? Összesen valami hetet hoztunk, a mi a nép érdekében van, még pedig a következőket: 1899-ben ötven törvényt hozott a törvényhozás, ebből három törvény az, a mely a nép érdekeit szolgálja. Széll Kálmán miniszterelnök: Mindannyi az! Molnár Jenő: A XLII. t.-cz. a gazdasági munkásvállalkozókról és segédmunkásokról, a XLIX. t.-cz. a hazai iparnak állami kedvezményekben való részesitéséről, és a XLI. t.-cz. a vizimunkálatoknál az ut- és vasútépítésnél alkalmazott napszámosokról és munkásokról. Egy esztendőben tehát ötven törvény közöl három törvény az, a mely a nép érdekében hozatott. Az 1900-ik évben 36 törvényt hozott a törvényhozás. Lássuk, hogy melyik érdekli ezek közül a törvények közül a népet ? Széll Kálmán miniszterelnök: Mind érdekli! Molnár Jenő: A XVI. t.-cz. »A gazdasági munkás- és cselédpénztárról,« a XVII. t.-cz. »az állatorvosi közszolgálat államositásáról«, a XXV. t.-cz. »az 1884 : XVII. t.-cz. 50. §-ának a megrendelések gyűjtésére vonatkozó rendelkezései módosifásáról«, a XXVII. t.-cz. »a birtokos és a gazdatiszt közötti jogviszonyok szabályozásárnl«, a XXVIII. t.-cz. »az erdőmunkásokról«, a XXIX. t.-cz. »a dohánytermelők és a dohánykertészek közötti jogviszonyok szabályozásáról^ a XXX. t.-cz. »közérdekü öntözőcsatornák létesítése tárgyában.« Az 1901-ik évben alkotott 29 törvény közül bárom az, a melyről azt mondhatjuk, hogy a nép érdekében hozatott: a IIL t.-cz. »az ország némely vármegyéiben fenyegető inség megelőzése és enyhítése czeljából elrendelendő közúti munkák költségeinek fedezéséről«, a VIII. t.-cz. »az
