Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.
Ülésnapok - 1901-164
Í6'4, országos ülés 1902 én nem akarok mosakodni. (Mozgás. Felkiáltások a jobboldalon: Pedig ráfér!) Visszautasítom és tiltakozom az ellen, a mit ellenem felhoztak, és a mi a valóságnak meg nem felel. (Halljuk! Halljuk!) Azt mondták rólam, hogy én vagy a szászok általában magyarellenes czikkeket irunk. Sebess Dénes: Nein a szászok, hanem önök írnak! (Nagy zaj. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Népbolonditók!) Elnök : Csendet kérek ! Korodi Lajos: Kijelentem, hogy ez a valóságnak nem felel meg, magyarellenes czikkeket egy szász sem ír. (Mozgás, derültség.) Rónay János: Nincs itt szász, csak betelepített szász magyar^ honpolgár! Korodi Lajos: Épen azért, hogy az urak is lássák, hogy miként irunk, és mi a mi felfogásunk a magyar nemzetiségi kérdésben . . . (Nagy zaj. Felkiáltások: Olyan nincs.') László Mihály: Magyar nemzetiségi kérdés nincs Magyarországon! (Zaj.) Elnök (Ismételten csenget) : Csendet kérek! Méltóztassék rám hizni, meg fogom tenni megjegyzésemet. (Nagy zaj. Felkiáltások: Magyar nemzetiségi kérdésről beSzéll) Hallottam! Méltóztassék nyugodtnak lenni, láthatják, hogy beszélni akarok. (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, a képviselő' ur csak nyelvbotlásból mondta azt a kifejezést. A magyar törvényhozásban magyar nemzetiségi kérdésről beszélni nem lehet, hanem csak magyar nemzetről lehet szólani. (Altalános helyeslés.) Korodi Lajos : Nemzetiségi kérdésről minden lap ir. Elnök: Bocsánatot kérek, de a képviselő ur magyar nemzetiségi kérdésről szólt. (Zaj.) Csendet kérek! Korodi Lajos: írtam például a »Preussische Jahrbücher* czimii havilapba egy czikket, a melyet nevemmel is aláirtam, és a melyet egynehány magyar képviselőtársamnak is átadtam. Tessék elolvasni ezt a czikket,_ tessék elolvasni más czikkeimet is, a melyeket aláírásommal láttam el. Ezekből tessék következtetni arra, hogy magyarellenesek vagyunk-e vagy nem ? Százszor megírtuk a mi újságainkban, a brassói vagy szebeni újságokban, hogy a szászok és magyarok arra vannak utalva, hogy együtt éljenek. Rákosi Viktor: Ez igaz ! Nem az, hogy megírták, de igaz, hogy együtt kell élniök. (Derültség.) Korodi Lajos: T. képviselőtársam azt állította, hogy én a »München er Neueste Nachrichten « állandó tudósítója vagyok. Ez nem felel meg a valóságnak. Sebess Dénes: Névaláírás nélküli tudósítója ! (Zaj. Az elnök csenget.) Korodi Lajos: Én küldök neki olykor-olykor egy-egy táviratot . . . Kubik Béla: Előbb azt mondta, hogy nem igaz. Ugy hazudik, a hogy akar! (Nagy zaj.) deczember 5-én, pénteken. 323 Korodi Lajos: Kubik képviselő urat máirég nem tudom komolyan venni. (Zaj. Az elnök csenget.) Kubik Béla: Nem érdemes ezt meghallgatni! Korodi Lajos: Ilyeneket én már régóta nem veszek komolyan! Gál Sándor: Hát magát ki veszi komolyan ? (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon. Az elnök ismételten csenget. Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Korodig Lajos: Ez úgynevezett »Eetourkutsche.« Én azt mondtam, hogy ennek a lapnak állandó tudósítója nem vagyok; ezt nondtam és ezt ismétlem. Pap Zoltán: Csak néha tudósítója, nem állandóan! (Mozgás és zaj a szélsőbal-oldalon. Az elnök csenget.) Korodi Lajos: A »Kronstädter Zeitung«-ról volt itt szó, a melyből több czikket olvastak itt fel. Az nem lehet, hogy én innen távolról minden czikkért, a mely a »Kronstädter Zeitungéban megjelent, felelőséget vállaljak. Azt mondtam, hogy az elveket, a melyeket a »Kronstädter Zeitung« képvisel, azokat én is vallom. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. Felkiáltások: Nohát!) Ezek az elvek a szász nép programmjában vannak lefektetve. Minden czikkért még a felelős szerkesztő sem lehet felelős. Hát kérem, a »Független Magyarország« a Kossuth-pártnak a lapja. Ha én kérdezném a pártnak egyes tagjait, vájjon felelős kivánna-e lenni minden czikkért, a mely ott megjelent, mint pl. (Egy hang jobbfelöl: Mármost ö támad!) a »bítang osztrák generálisokról* ir a »Eüggetlen Magyarország*, vájjon ennek a pártnak minden tagja elvállalja-e ezért a felelőséget? (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hogyne!) Bocsánatot kérek, én nem hiszem. Egyesek talán igen, de mindnyájan nem. Azt is tetszett Gál képviselő urnak felhozni, hogy Szász-Bégenbeu egy nemzeti lobogót sárba tiportak stb. Én már előre kijelentettem, hogy ez a valóságnak nem felel meg, és ezt megismételhetem annyiszor, a hányszor csak tetszik. Hallottam valami afférről, a mely egy, vagy két évvel ezelőtt történt, mielőtt SzászRégenbe jöttem, valami Kinder-Gartenben, kisdedovóban, de ezt az affért nem ismerem töké. letesen, azt azonban ismétlem, hogy az, hogy a I tanítók egy magyar nemzeti zászlót letéptek volna, a valóságnak nem felel meg. — Ha ellenem vádakat tetszik emelni, tessék ide hozni czikkeimet, a melyeket én a »Kronstädter Zeitung«-ba irok, és a melyekről mindenki felismeri, hogy én írtam azokat, mert innét küldöm. . . . (Egy hang: Mosakodik!) Zmeskál Zoltán: Meglátszik, hogy nem mosakodott! (Mozgás és zaj. Elnök csenget.) Korodi Lajos: No! — azt is mondják, hogy mi hozzuk be a viszályt az országba, a hazába az egyes nemzetiségek közé; az sem áll. (Hosszantartó nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalion.) 41*
