Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-163

163. országos ülés 1902 deczember k-én, csütörtökön. 305 a nemzeti érdekek megvédésére irányul. (TJgy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Egy szemernyit sem, egy csipetet sem! Papp Elek." Belebotlott abba az útSzéll árokba, a mely Bánffy Dezsőnek dicstelen útját és működését szegélyezé. Széll Kálmán miniszterelnök: Semmiféle árokba nem estem. /Derültség.) Papp Elek: És ép ugy beleesett a bécsi pókhálóba, mint a hogy báró Bánffy Dezső beleesett. Széll Kálmán miniszterelnök: Dehogy estem, semmiféle pókhálóba! (Derültség.) Papp Elek: Ezek azok a körülmények, okok és indokok, a mik miatt a magyar nemzet bizalma a miniszterelnök ur iránt egészen a fagypontra leszállott, (Ugy van ! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) az ő nyilatkozatainak többé nincs meg az a varázsereje, szirén-hangjai többé bizalmat nem ébresztenek a nemzet lelkében; a nemzet kezd gondolkozni, gondolkozik a kenyérről, a szabadságról és függetlenségről, szóval mindarról, a mije nincsen, s a mit a miniszterelnök ur nem tud megadni. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon. Egy hang a, szélsöbaloldalon : Formula Kálmán! Derültség.) Igen, formulák azok vannak bőven, de azt mondja az éhező nép, hogy a formulával nem lakik jól, neki kenyér kell. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Akkor, a mikor a kenyeret kéri, tapasztalja azt, hogy a magyar nemzettel ugy' bánnak, mint egy szolganéppel; csak azt a kenyeret dobják neki. a mi Ausztria asztaláról jut. A mikor a Jelkeket a lehetetlenséggel küzdő aggodalom fogja el, mi, a kik azért jöttünk ide a házba, hogy a nemzet jogait védelmezzük, hétköznapi nyugodtsággal és türelemmel nem nézhetjük ezeket az eseményeket. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Nekünk fel kell emelnünk szavunkat és tiltakoznunk kell azon czélok és szándékok ellen, a melyeket a kormány maga elé tűzött; és hogy azokat meg ne valósithassa, ép ezért kell az azoknak megvalósításához megkívántató eszközöket tőle megvonni, és épen ezért nem akarjuk mi az indemnityt megszavazni. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Én azt hiszem, mindnyájan meg vagyunk győződve, hogy nekünk egészen más irányú, sokkal erélyesebb kormányra van szükségünk. olyan kormányra, a melynek képessége és szilárd akarata által minden, a mihez fog és nyúl, egészséges nemzeti fejlődés eszközévé váljék.. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Nekünk olyan kormányra van szükségünk, a mely a meglevő eszközeinket és törvényeinket feladatunkhoz képest a nemzet javára, annak felvirágoztatására, a nemzet aspiráczióinak megvalósítására fel tudja és meri használni. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Nekünk nem olyan kormányra van szükséKÍPVH. NAPLÓ. 1901—1906. íx. KÖTET. günk, mely a körülményekkel csak paktál és parlamentiroz, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) hanem olyanra van szükségünk, a mely a körülményeket utilizálni és dominálni és a nemzet javára, felhasználni tudja. (Ugy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Ha a nemzet sebeiből ki akar gyógyulni, akkor neki olyan kormányt kell támogatnia, a mely kormány nem hajlong Bécsnek tornyai előtt és nem igyekszik Ausztriának még azokat a kis jogainkat is, a melyekkel jelenleg bírunk, odadobni. (Ugy van ! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) És ez nem frázis; mert hiszen nekünk ma jogunk volna az önálló vámterület felállitására, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és mégis azt, a mihez jogunk van, alamizsnaképen kunyoráljuk az osztrákoktól. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Az a kérdés, jó-e ? Papp Elek: Hogy miért nem viseltetünk a miniszterelnök ur iránt bizalommal, azt igen könnyen megmagyarázhatja maga a miniszterelnök ur, mert hiszen az ő kormányzásának erkölcsi alapja, ezt már csak nem tagadhatja, a paktum volt. Széll Kálmán miniszterelnök: Be is tartottam ! Papp Elek; A paktumot most egészen másként magyarázta, mint a hogyan magyarázta akkor, a mikor megcsinálta. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Óh nem ! Önök magyarázták másként! Bebizonyítottam, hogy nem áll! Pozsgay Miklós: Könnyű bebizonyítani mindent! Széll Kálmán miniszterelnök: Ezt könnyű volt! Papp Elek: Hát én azt tudom, hogy ezt a kérdést a miniszterelnök ur igyekezett a maga szempontjából megvilágítani, és hogy három óra hosszat mosakodott. Széll Kálmán miniszterelnök : Dehogy mosakodott ! Csak bizonyított ! Papp Elek: De a sok szappannak és víznek az a hatása nem lett, hogy minket abbeli meggyőződésünkben megingatott volna, hogy annak idején máskép magyarázta és másként fogta fel a paktumot, mint a hogy most hirdeti. (Ugy van! Ugy van ' a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök : Ezt önök fogják rám! Papp Elek: Azt hiszem, hogy a nemzet ma már nem arra kíváncsi, hogy a miniszterelnök ur miként magyarázza a paktumot; nem arra kíváncsi, hogy mire gondolt a miniszterelnök ur akkor, mikor a paktumot az illetőkkel megkötötte. A nemzet ma már arra kíváncsi és azt a kérdést teszi fel, hogy lesz-e külön vámterület? (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: És jó lesz-e! Papp Elek: És ha lesz, mikor lesz ? 39