Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-163

163. ORSZÁGOS ÜLÉS 1902 deczember 4-én, csütörtökön, Tallián Béla elnöklete alatt. Tárgyai: A jegyzőkönyv hitelesítése. — Elnöki előterjesztés. — Napirend előtti felszólalások. — Az 1903. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: Széll Kálmán, Lukács László, b. Fejérváry Géza, Plósz Sándor, Wlassics Gyula, Láng Lajos, Darányi Ignácz, Cseh Ervin. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 25 perczkor.) Elnök: T. ház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Nyegre László jegyző ur fogja vezetni, a javaslatok mellett felszólalókat gr, Teleki Sándor, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Endrey Gyula jegyző urak fogják jegyezni. Mindenekelőtt fel fog olvastatni a múlt ülés jegyzőkönyve. Nyegre László jegyző (olvassa a deczember 3-án tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Van valakinek kifogása a jegyzőkönyv ellen? Ha nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom Kolozs vármegye közönségének feliratát, a Szerbiával kötött kereskedelmi szerződés megváltoztatása iránt. Kiadatik a kérvényi bizottságnak. Jelentem a t. háznak, hogy napirend előtt Korodi Lajos és Lindner Gusztáv képviselő urak kértek szót személyes kérdésben. A szó illeti Korodi Lajos képviselő urat. Korodi Lajos: Miután nem vagyok megszokva, ha valamit tettem, a mi másnak nem teíszett, hogy azt tagadjam, ha engem jogosult, vagy nem jogosult czimen kérdőre vonnak, — sőt ellenkezőleg az én tetteimért mindig a teljes felelőséget vállalom, a mi különben minden tiszteséges emberhez illik, legyen az bár u. n. gavallér, vagy közönséges gyaíogpolgár, — ennélfogva kötelességemnek tartom a tegnap itt személyemre vonatkozólag elhangzott állításokat helyreigazítani, és megvallani, hogy ama vádak közt, a melyeket Gál Sándor képviselő ur felhozott, mi illet engem és mi nem. Nem áll, hogy »a marosvásárhelyi kir. törvényszék lázítás stb. vétség czimén folyamatba tett Korodi ur ellen külön vizsgálatot«, a hogy Gál Sándor képviselő ur mondta, és pedig sem külön vizsgálatot nem indítottak, sem »lázitás«, sem »stb.« czimen. Igaz azonban, hogy nemzetiség elleni izgatás czimén pert indított ellenem a marosvásárhelyi ügyészség, de nem áll, hogy az igazságügyminiszter ur ezt az eljárást rendeletileg beszüntette volna; legalább nincs tudomásom ily protekczióról, (Mozgás.) Igaz azonban, hogy a marosvásárhelyi kir. törvényszék elutasította az ügyész vádinditványát és az én tulajdonképi ügyemben megszüntette a további eljárást: az izgatás tényálladékának hiánya folytán. Nem áll, hogy én a »Tribuná«-ban megjelent, tegnap itt felolvasott czikket átvettem volna és a »Kronstädter Zeitung«-ban közöltem volna, még pedig kommentár kíséretében. Igaz az, hogy a több mint két év előtt megjelent illető czikk létezéséről tudomásom sem volt addig, mig a lap tulajdonosa engem egyenesen fel nem kért, hogy szíveskedjem azt a czikket átolvasni és esetleg enyhíteni. Ezt meg is tettem, ámbár a czikk már szedve volt, és a javításaimat a kefelevonatra irtam. Mert jóllehet igen jogosultnak tetszett nekem a panasz abban a konkrét esetben, a melyről szó volt a román lapban, mégis az előadás modora véleményem szerint túlzott volt és ennélfogva a kommentárban, a mennyiben még lehetett, néhány mondatot enyhítettem, hogy félreértésekre ne szolgáljon okul. Gál képviselő ur tehát ezt a czikket hozta fel ellenem, melyet nem én írtam, nem én vettem át és nem én adtam nyomdába, a melyet — a mint a törvényszéki iratok, a melyekre hivatkozott, bizonyítják — csak jó akaratból enyhítettem.