Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-162

162. országos ülés 1902 deczember 3-án, szerdán. 293 referádájába került ép ez az ügy; ott pedig a törvényhatóság ezen indokolását áthúzták, magát pedig a költségvetési tételt, bárha törvénytelen alapon állott, helybenhagyták. (Felkiáltások a széLsöbalóklalon: Erre tessék felelni! Ezt tessék meg ez áfölni! Ez már jeles dolog!) Széll Kálmán miniszterelnök: Majd megnéz­zük ! Most hallok először róla. (Zaj a szélsőbal­oldalon.) Gál Sándor: Ott van kérem, a saját resz­szortjába tartozik; könnyű lesz megnézni. Széll Kálmán miniszterelnök: Majd meg­nézzük ! Gál Sándor: Ennek egy további követ­kezménye is volt, mert a magát hazafias irány­ban exponáló főispánt épen ezen kérdésből ki­folyólag elküldöttek. Nem tudom, hogy a mi­niszterelnök ur mennyire tudja ezeket és meny­nyire óhajt ezeken segíteni, de egy ténynyel állok elő erre vonatkozólag. (Sálijuk! Halljuk!) Szász-Régenben és illetve Erdélyben van egy gazdasági egyesület, a melynek neve: »Erdélyi Szász Gazdasági Egyesület.« Miután már maga a neve is olyan alapos közjogi kifogás alá esik, hogy ilyen név alatt tömörülő egyesületet és annak működését a kormány egyáltalában nem támogathat, valószínűnek tartottuk, hogy ez a gazdasági egyesület erkölcsi támogatásban a kormány részéről részesülni nem fog. Ez az egyesület 1899. október 6-án, tehát azon a napon, a melyen a nemzet gyászának évfordulója van, egy kiállítást rendezett, a melyet táncz­vigalommal akartak összekötni, és csak a társa­dalom legerélyesebb közbelépésének sikerült ezt meghiúsítani. A kormány azonban a kiállításon magát egy miniszteri tanácsos leküldése által képviseltette, és ez a bizonyos miniszteri ta­nácsos ott volt azon a banketten, a hol a Gotterhalte és a Wacht am Ebein bűbájos hangjai mellett mulattak. Lengyel Zoltán: Hát már a Wacht am Bheint is védelmezzük? Széll Kálmán miniszterelnök: Ugyan micsoda rossz vicez ez? Gál Sándor: Ezek a tények tehát nem azt bizonyítják, a mit a t. kormányelnök ur nyilat­kozataiban a múltkor feltüntetni akart; neve­zetesen nem azt bizonyítják, hogy az állami és nemzeti egység minden érdekein minden irány­ban segíteni kivan, hanem ellenkezőleg azt bizo­nyítják, hogy azokat az érdekeket, a melyek nemzeti szempontból soha semmi körülmények közt, még erkölcsi támogatásban sem részesül­hetnek, a kormányelnök ur gyöngéd figyelemmel kitüntetésben részesiti. Ezért visszatérve beszédemnek kiindulási pontjára, kijelentem, hogy az a kormány, mely közjogunk, alkotmányunk terén a nemzet leg­vitálisabb érdekeit megvédeni nem akarja, vagy nem tudja: az a kormány, mely a belkormány­zat terén a nemzeti érdekeket nem követi, az a kormány, mely a nemzet faji érdekeit abszolúte soha semmi körülmények közt figyelemben ré­szesíteni nem akarja, vagy nem tudja: az a kor­mány a nemzet bizalmát meg nem érdemli, bi­zalmi kéréssel a nemzethez nem fordulhat, és ebből kiindulva én sem fogadom el az indemni­tási törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés és éljen­zés a szélsöbaloldalon. Szónokot számosan üd­vözlik.) Elnök: T. ház! Miután az idő már nagyon előrehaladt, áttérünk az interpellácziókra. (Nagy zaj. Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Holnap! Holnap!) Mielőtt azonban az interpellácziókra áttérnénk, megállapítjuk a holnapi ülés napi­rendjét. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Hol­nap ! Holnap ! Jobbfelöl: Ma .'Halljuk! Ma ! Elnök csenget.) Méltóztassanak csendben lenni. A holnapi ülés napirendjét fogjuk megállapitni. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Javaslom a t. háznak, hogy a holnap délelőtt 10 órakor kezdődő ülésen folytassuk az 1903. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami ki­adásokról szóló törvényjavaslat tárgyalását. (He­lyeslés.) Ha a t. ház elfogadja, akkor ezt hatá­rozatkép kimondom. Gr. Teleki Sándor jegyző: Fischer Sándor, a közigazgatási bizottság előadója! Fischer Sándor előadó: T. ház! A belügy­miniszter ur által benyújtott és három uj csendőrkerület felállításáról szóló törvényjavas­latot a közigazgatási bizottság, valamint az igazságügyi bizottság letárgyalván, van szeren­csém azoknak jelentéseit (írom. 197,240) tiszte­lettel beterjeszteni és kérem a t. házat, méltóz­tassék azoknak kinyomatását, szétosztását, azután az osztályok mellőzésével annak idején napirendre tűzését elrendelni. Elnök: A benyújtott két jelentés ki fog nyomatni, a ház tagjai közt szétosztatni és an­nak idején az osztályok mellőzésével napirendre fog tűzetni. Következnek az interpellácziók: Lengyel Zoltán képviselő uré a szó. (Halljuk! Halljuk ! a szélsöbaloldalon.) Lengyel Zoltán: T. ház! Két interpellácziót jelentettem be a mai napra; méltóztassék azon­ban megengedni, hogy arra kérjem a t. házat, hogy tekintettel a dolog aktualitására és az idő előrehaladottságára, második interpellácziómat terjeszszem előbb elő, és azután, ha idő marad, következnék elsőnek bejegyzett interpelláczióm előterjesztése. Elnök: Melyik interpelláczióját kívánja előbb elmondani ? Lengyel Zoltán: A honvédelmi miniszter urboz intézendő interpellácziómat. miután a honvédelmi miniszter ur most jelen van. (Hall­juk! Halljuk! a szélscibaloldaloni) Elnök: Kérdem a t. házat, megengedi-e, hogy Lengyel Zoltán képviselő ur előbb a máso­diknak bejegyzett interpelláczióját mondja el? (Halljuk! Halljuk!) A ház tehát megengedi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom