Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.
Ülésnapok - 1901-162
272 162. országos ülés 1902 rendjére vonatkozólag javaslatokat tenni, a miket aztán a t. ház a maga értéke szerint méltányol, elfogad vagy el nem fogad. Ebben az esetben is legyen kegyes a t. ház az eddigi gyakorlathoz ragaszkodni. Leszek szerencsés akkor, a mikor az indemnitási javaslat tárgyalása elvégződik, a kormány mimkaprogrammját a háznak előterjeszteni. Vannak ugyanis más bizonyos törvényjavaslatok is, a melyek terminushoz vannak kötve. így a horvát pénzügyi provizórium törvényjavaslata, aztán egy törvényjavaslat, mely legközelebb fog előterjesztetni, a czukoregyezményról. Szóval egy most hozandó határozattal semmiféle javaslat tárgyalásának prejudikálni nem szeretnék. (Helyeslés jobbról.) Kérem a t. házat, méltóztassék, minthogy most nem kértein egy javaslatnak a kitűzését sem. elvárni, hogy az indemnitási törvényjavaslat letárgyalása után megtegyem előterjesztésemet. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Thaly Kálmán: A napirendhez óhajtok szólani. Hozzájárulok a t. miniszterelnök ur indítványához, de azt hiszem, hogy a t. miniszterelnök ur és a többség is lojálisnak találja majd azt a dolgot, a mit most a napirendre vonatkozólag szóba hozok. Már jó ideje, hogy nem tárgyaltunk kérvényeket, pedig a kérvényezési jog általános joga a nemzetnek, (Igaz! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) a melyet a szokásból kiveszni hagyni és ezzel a közvéleménynek, a választóknak és nem választóknak a parlamentbe helyezett bizalmát elhanyagolni bűn volna. Ebben az üléssszakban nem tárgyaltunk még kérvényeket, pedig elő van készítve a harmadik és a negyedik sorjegyzók. A szombati nap bizonyos idejét szokta a t. ház a kérvények tárgyalására fordítani. Tisztelettel kérem a t. házat, hogy már most méltóztassék erre nézve határozni. Azért hozom fel ezt a dolgot már most, hogy a klubok is foglalkozhassanak vele és tárgyalhassák ezeket a kérvényeket. A harmadik és a negyedik sorjegyzékben ugyanis nagyon nevezetes kérvények foglaltatnak. Kérem tehát a t. házat, hogy már most állapodjék meg arra nézve, hogy a jövő szombaton a kérvények tárgyalása is tűzessék ki napirendre, olyanformán, hogy szombaton 12 óra után a kérvények harmadik és negyedik sorozata tárgyaltassék. Azért kérem ezt. mert e sorozatok egyikében 20, a másikban pedig 32, összesen tehát 52 törvényhatóság kéri Rákóczy Ferencz és Kossuth Lajos érdemeinek törvénybe czikkelyezését. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) illetve az 1715-diki sérelmes törvényczikk eltörlését, Rákóczy és Bercsényi hamvainak az országba szállítását. Erre nézve különben is vannak már a háznak régibb határozatai, de a közvélemény, látva, hogy ezeket végre nem hajtják, most oly hathatósan nyilatkozik meg. hogy 52 municzipium karolja fel újra ezt az ügyet. Tartozunk nekik mi is azzal a respektussal, {Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldeczember 3-án, szerdán. dalon.) tartozunk őseink jó hírnevének, történelmünk legdicsőbb alakjainak azzal, hogy ezen régóta heverő ügyeket ad graecas calendas immár ne halaszszuk és a kérvényezési jogot is uzusban tartsuk. Kérem tehát tisztelettel, méltóztassanak a harmadik és negyedik kérvénysorozatot elvégre a szombati ülésre kitűzni. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon. Mozgás jobbról.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! Ha a t. képviselő ur szíves lett volna megemlékezni arra a kijelentésemre, a melyet a múlt hetek egyikén tettem, akkor talán a t. képviselő ur, . . . Thaly Kálmán: Privát kijelentés volt! Daróczy Aladár: A házban jelentette ki a miniszterelnök! (Helyeslés a jobboldalon.) Thaly Kálmán: Határozat nem volt! Széll Kálmán miniszterelnök: ... Én nem szoktam hivatkozni semmiféle privát kijelentésre, nem is arról van szó, hanem itt a házban még Beőthy Ákos képviselő ur felszólalása után épen a kérvényeket illetőleg azt voltam bátor akkor [troponálni, hogy mihelyt az indemnitási törvényjavaslat tárgyalása, a melynek félbeszakítását nem tartom indokoltnak, (Helyeslés jobbfelöl.) be fog fejeztetni, azonnal^ a kérvények tárgyalását^ kérem én magam. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Én ezt akkor megmondottam, és a t. képviselő ur talán be is ismeri, hogy nem rajtam múlt, hogy nem a múlt szombaton és a másik szombaton tárgyaltuk a kórvényeket, mert ha az indemnitási törvényjavaslat tárgyalása befejeztetett volna, akkor még a múlt szombaton lettek volna a kérvények tárgyalhatók. Ha tehát be lesz fejezve az indemnitási yita — eddig sem rajtam múlt, hanem múlt azokon a szónokokon, a kik felszólalásukat szükségesnek tartották az indemnitá«i vitában, — a legelső szombaton tárgyalhatjuk a kórvényeket. (Helyeslés jobbról.) Sőt ahhoz is hozzájárulok már előre, hogy majd akkor 12 órakor kezdjük meg tárgyalásukat. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Thaly Kálmán: Csak egy szót, t. ház. Az igen t. miniszterelnök urnak az imént tett kijelentése feltételes és presszió akar lenni... Széll Kálmán miniszterelnök: Micsoda preszszió? (Élénk ellenmondások jobbfelöl. Zaj.) Thaly Kálsnán: . . . presszió akar lenni az indemnitási vita befejezésére, hogy legyetek jó gyerekek, hallgassatok el, akkor adok nektek Rákóczyt, meg Kossuthot. (Derültség. Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. Mozgás jobbfelöl.) Engedelmet kérek, én ilyen feltételes kijelentésbe nem tudok belenyugodni és kénytelen leszek azt kérni, hogy szavazzák le az urak Rákóczyt és Kossuthot. Tessék szavazással dönteni. (Tetszés a szélsöbaloldalon. Nagy zaj jobbról.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! Nincs arról szó, hogy valaki pressziót gyakoroljon, vagy Rákóczyt leszavazza. (Ugy van! Ugy van! a jobb- és a baloldalon.)
