Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-151

15L országos ülés 1902 november 19-én, szerdán. 17 hogy a tarifa meg legyen a szerződések tárgyalására, hanem annak meg kell lennie 1902-ben, — mert a Bánffy-Bádeni egyezségben benne volt, azt pedig a maga egész terjedelmében átvette, ennek következtében ezt is. Először konstatálom, hogy a Bánffy-Bádeniféle egyezségben, a mely 1897-ben tétetett a ház asztalára, benne volt. Barta Ödön: Az 1898-ikiban is benne volt! (Felkiáltások a jobboldalon: Komolyan ! ?) Széll Kálmán miniszterelnök : Ez már mindegy. Barta Ödön: Pedig az 1898-iki a fontosabb. (Felkiállások a jobboldalon: Komolyan!) Engedelmet, az csak elég komoly dolog, ha egy terminusra figyelmeztetem a miniszterelnököt. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Ha én nem beszélek komolyan, bocsánatot, akkor nem tudom, hogy mi a komolyság! (Ugyvan! jobbfelöl. Mozgás a szélsőbaloldalon.) Azt mondják, mert annak a tartalmával kell birni, ez is a pártközi egyezmény és a törvény ezt felvette. Hogy áll a dolog? (Halljuk! Halljuk!) Az 1897-ben előterjesztett Bádeni-féle egyezségben ez benne volt; de annak az egyezségnek az indokolása megmondja, hogy miért volt benne. Azért volt benne, mert azt mondja az indokolás, hogy, miután mi most vámszövetséget proponálunk 1897-ig és a szerződések lejárhatnak 1903-ban, vagyis a vámszövetség a közösség tartamán belül, tehát, mert a határidők nem esnek össze, mert előbb köttethetnek szerződések és hosszabb időre, mint a szövetség lejárata, azért szükséges az 1902. évi határidőt a tarifa előterjesztésére felvenni. Ezt hosszasan bizonyítja az indokolás. (Ugy van! a jobboldalon.) Ma pedig hogy áll a kérdés? (Halljuk! Halljuk!) Ma ugy áll a kérdés, hogy az 1899 : XXX. t.-cz. értelmében a határidők összeesnek és itt az elv kimondatván, ezután is össze fognak esni; ennélfogva minden egyebet átvett, csak ezt az egyet nem vette át; nem vette át egyszerűen azért, mert most megszűnt az az indok, mely miatt a Bánffy-Bádeni-félc egyezségben benne volt. Mikor kitoltuk 1904-től 1907-ig 3 évre a közösséget és a szerződések összeesését kikötöttük, erre többé szükség nem volt. De tovább megyek. Ha mi nem intézkedtünk volna, hogy a tarifával miképpen álljon a dolog, hogy az elkészítendő, akkor talán igazuk volna a t. Képviselő uraknak. De mi intézkedtünk a törvényben a tarifáról és kétféle * intézkedést nem tartalmazhat a törvény. Nem tartalmazhatja a régit is, az ujat is és mert a régit nem tartottam ide illőnek, azért vettem fel az ujat. Nem lehet kétféle intézkedés: egyik olyan, a mely a régitől eltér és egyik, mely a régivel megegyezik. (Elénk lielyes. lés a jobboldalon.) Az uj intézkedés a régitől eltér, mert a régi nem mondta azt, hogy tárgyalás előtt, hanem azt mondotta, hogy 1902. előtt, és eltér, mert a régiben nem volt szankczió. Ha nem jött volna létre a régi szerint a megKÉPVH. NAPLÓ. 1901 —1906. IX, KÖTET. egyezés 1902-ben, az úgynevezett ideiglenes tarifára nem .volt megmondva, mi lesz annak a következése. \Az én törvényemben benne van a szankczió, mert azt mondja, hosy nem szabad addig tárgyalni a külfölddel. És ez elég szankczió. Hát azért jobb a régi Bádeni-féle egyezség, — mert Komjáthy Béla képviselő ur szerint jobb — mert abban a terminusok nem estek össze? Es mert nem volt benne a szankczió? hogy addig nem szabad tárgyalni a külfölddel, a mi pedig presszió mindkét oldalon ? (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Hát ezért jobb? Nem jobb, állítom, hogy az enyém jobb mindkét tekintetben. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Jobb, mert a terminusokat összeegyezteti és mert a szerződések tárgyalása előtt a tarifa készitését kötelezőleg előírja. {Ugy van! Élénkhelyeslés a jobboldalon.) Ezen három argumentummal -— gondolom' — végeztem volna. Bebizonyítottam, hogy egyik argumentumból sem lehet azt a konklúziót levonni, melyet a t. képviselő urak levonnak. Mindhárom argumentum olyan, a mely részben megáll az én fejtegetéseim mellett is, részben nem bizonyít a képviselő urak mellett, hanem az én értelmezésem mellett. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Azt mondják ezután a t. képviselő urak, — és helyes, hogy erre a térre mennek, mert ez egyik főkérdés — hogy meg van sértve a viszonosság, mert nem készült el a tarifa és mivel meg van sértve a viszonosság, azért hatályát veszíti a törvény és eo ipso előáll 1903. január elsején az önálló vámterület. Hát a dolog nem igy áll, Kossuth Ferencz: Mi nem mondtuk ezt! Széll Kálmán miniszterelnök: Hiszen az is mondatott, hogy megfosztottam az országot ettől a jogtól. Először is, a mi a viszonosság és a viszonosság megsértésének kérdését illeti, annak meg van egy bizonyos története. Áz 1898-iki törvényben... (Egy hang a szélsobaloldalon : Elég baj !) Nem baj, de előny. Az 1898-iki törvényben a viszonosság csak abban adott, hogy ha egyik vagy másik fél a közösség fentartását nem tartja be. Én azonban felvettem a viszonosság szankcziójának a védelme alá azt is, hogy a viszonosság megsértése, ha a 4. §.-ban előirt feltételek egyike vagy másika megsértetnék. Mik azok a feltételek? Elmondottam. Össze kell esni a terminusoknak, a tárgyalás előtt meg kell lenni a tarifának és önálló felmondási jogunk van. Ha ezek egyike megsértetnék, ugy meg van sértve a viszonosság. Mit tesz ez? Teszi azt, hogy, ha az osztrákok bennünket oda akarnának kényszeríteni, hogy hosszabb szerződést kössünk, vagy hogy tarifa nélkül menjünk tárgyalásba, vagy, hogy ne lehessen önálló felmondási jogunk, akkor ezzel megsértik a viszonosságot. De azért a viszonosság nincs megsértve, mert nem készültünk még el arra a terminusra, melyet a törvény nem ismer, mert ha a törvény 3