Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-160

224 160. országos ülés 1902 katholikusok és görög-keleti szerbek közé. (ügy van! a szélsőbaloldalon,) Hogy miért érdekel bennünket ez a kérdés, ezt azoknak az érzékeny t, képviselőtársaimnak teljes tárgyilagossággal meg akarom magyarázni. líe érzékenykedjenek ők, mikor mi a szent korona egységét bármely vonalon megtámadva látván, felszólalunk és az egjség megtámadásának alapjául szolgáló tüneteket bírálat aláveszszük, vagy azokat, a kik az egység megvalósítására kötelességszerüleg oda állíttattak, de azt nem valósítják meg, onnan eltávolíttatni kívánjuk. Ne tekintsék ők ezt belügyeikbe való beavatkozásnak, mert az a mi belügyünk is, nemcsak az ő belügyük. Avagy nem belügyünk az nekünk, nem a magyar állam ügye az, hogy polgártársaink az egész területen nyugodtan élhessenek és a békés fejlődés és az állam erejében rejlő biztosítékok teljes birtokában legyenek? (Ugy van! a szélsőbaloldálon.) Ha ott ezt megtámadva látjuk, ott nekünk szólási jogunk van, bírálati jogunk van, tovább megyek, kötelességünk a bírálat. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) De az az érzékenység csak velünk szemben nyilvánul olyan erősen, (Ugy van! a szélsőbaloldálon.) más tényezőkkel szemben, t. képviselőtársaink, nem olyan érzékenyek. Pl. itt van kezemben egy lap, — a t. miniszterelnök ur ismerheti, a honvédelmi miniszter ur még jobban, sok bajuk van vele — a »Reichswehr.« Ez nem a szent korona országainak orgánuma, és annak az urnak, a kinek orgánuma az, annak a szent korona országai csak egy pénzestarisznya, a melybe időnkint belenyúl, (Ugy van! a szélsőbaloldálon.) de a bírálatában egy cseppet sem válogatós, mikor a horvát bán dolgát fejtegeti, még pedig épen a szeptemberi napokban, a mikor a statárium vagy készen volt már, vagy pedig készült. Ugy olvasom fel, a hogy mondja (olvassa): »So sehen die Dinge in Agram von aussen aus. Natürlieh wimmelt es im Inneren von Intriguen. Da weder Herr Krajcsevics, noch Herr "Wosinszky — erre az úrra majd rátérek — genau wissen, ob der Eine ohne den Andern fällt, oder ob der Zorn der Budapestéi' Liberalen Beidé verschlingt, gebén sie sich allé Mühe, sich in die Verantwortlichkeit zu theilen, um den möglichst kleinsten Theil weg zu bekommen. Vor Allém habén Beidé die Exeesse nicht einmal geahnt. Von Amtswegen hätte ihnen davon träumen müssen, aber es hat ihnen nichts geträumt. Beweis: Hat dem Banus etwa geträumt ? Ist er nicht ruhig nach Ostende gefahren? Darf etwa ein Vicebanus oder ein Bürgermeister mehr wissen oder träumen als der Chef? Und wie es nun einmal geht, ist eigentlich in Agram gar nicht vorgefallen. Zerbrochene Fensterscheihen und Ladenthüren, die lassen sich repariren,« Ezt gúnyosan mondja. Méltóztatott hallani? Röviden ismétlem a deczember 1-én, hétfőn. tartalmát. A »Reiehswehr« a legélesebb gúnynyal mutatja ki, mi történt Zágrábban. Rámutat Krajcsevies és Wosinszky urak tehetetlenségére, de egyúttal előkészíti a felelőség kérdésében ezeknek az uraknak a bűnbak szerepét. Azt mondja: Ez a kettő bizonyult tehetetlennek, mert a bán nem volt otthon, és azt mondja: »Hát nem álmodták ezek az urak, hogy ott történni fog valami ?« — azt nem is tételezi fel, hogy tudhatták volna, pedig tényleg tudniok kellett volna az adminisztráczió minimális követelménye szerint, azt nem is tételezi fel, hanem csak azt kérdi, hogy nem álmodták, hogy ott történni fog valami ? Azt mondja azután, ugyancsak gúnyosan, hogy tulajdonképen nem is történt semmi, mert hiszen a bezúzott ablakok és üvegtáblák helyreállíthatok, és ezen a nyomon folytatja azután a gúnyolódást, rámutatván arra, hogy Krajcsevics és Wosinszky voltak tehetetlenek. Én ebből és abból a szoros összeköttetésből, a melyben a bán a bécsi körökkel áll, csak azt látom, hogy itt megbírálták a horvát állapotokat, azokat az intrikákat, a melyek ott folynak; a Reichswehr sugalmazója és irányitója is konstatálja, — pedig nagyon jó informácziói vannak ennek az urnak, — de egyúttal előkészíti a bűnbakot és azt mondja, hogy ez Krajcsevics vagy Wosinszky, vagy mind a kettő és hogy az a kérdés, hogy az itteni liberális urak melyiket fogják feláldozni, mert arra nem is gondol, hogy a bánt fogják elejteni. Ez a Krajcsevics ur igazán csak a bűnbak volna, mert hisz ő, mint alantas közeg, a maga főnökének távollétében azokat az adatokat nem szerezhette be, a melyek esetleg ad personam érkeznek a bánhoz. Különben is ő egy nyugalomra vágyó öreg ur, a mint informáczióim szólnak, a ki hálával venné, ha eddigi érdemei elismeréséül a megérdemelt nyugalomba mehetne, egészen ellentétben a főnökével, a ki a jól megérdemelt nyugalom ellen kézzel-lábbal tiltakozik. (Derültség a szélsőbaloldálon.) Wosinszky ur, a zágrábi polgármester, nem hivatkozhatott semmi szín alatt arra, hogy az ottani viszonyokat nem ismerte, hisz a polgármesteri állás elfoglalása előtt a báni táblánál hosszú ideig alkalmazásban volt, ott szerzett érdemei utján lett polgármestere annak a városnak, a melynek kétrendü népessége egymás ellen az ő uralma alatt pusztító hadjáratot indított. De, ha már ezekről az urakról beszélek, méltóztassanak nekem megengedni, hogy leszámoljak egy kérdéssel, a mely a mi beavatkozási jogunkat oly közelről érinti és pedig anélkül, hogy hosszadalmasan egész gyűjteményemet a t. házzal megismertetném, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) csak a leglényegesebb részre akarok egy pár percznyi figyelmet kérni. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldálon.) A horvát viszonyok újjáalakulásában nagy szerepet játszik a most ottan többségben levő