Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-157

157. országos ülés 1902 november 27-én, csütörtökön. 169 zása, az nagyon természetes, mert a katonai hatóság nemhogy épugy akadályozná működésünket, mint egyéb hatóság, de még sokkal jobban, vagy ha ugy tetszik, sokkal rosszabbul. T. képviselőház! Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy mi a többség javaslatának elfogadásával nyilt teret fogunk hagyni, utat nyitunk, a melyen a katonaság a parlament szuverenitásának körébe beavatkozhatnék. (Igaz! Ugy van! a szélsöbálóldálon.) Fontos például az ellenőrzési szemlék ügye. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbálóldálon.) Hiszen minden esztendőben, a mikor nem teljesitünk fegyvergyakorlatot, kötelesek vagyunk megjelenni az ellenőrzési szemléken, katonai ruhában, mint katonák teljesitünk közigazgatási funkcziót. Akkor aztán nagyon könnyű azokra, a kikre ki fogják vetni a hálót, valami katonai fegyelmi vétséget kisütni, s akkor megtörténik, a mit ez ideig tagadtak önök, hogy igenis, szabadságvesztéssel is leszünk sújthatok. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: De ravaszok azok a katonák! Ráth Endre: Kérem, miniszter ur, ha zavarni akar, beszéljen hangosabban valamivel. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) S a t, honvédelmi miniszter ur mindamellett még elkövette azt is, hogy jjrejudikálva egy bíróság döntésének, egy döntésre hivatott faktornak, kijelenti már itt ország-világ szine előtt, hogy a vádlott bűnös, vétkezett nagyon, mert tiszt létére nem becsülte meg magát. Azonban megfeledkezett a t. honvédelmi miniszter ur arról, hogy a ház a bizottság hatáskörébe bele nem avatkozhatik, csak pusztán azt vizsgálhatja, vájjon a vádbeli cselekmény és a vádlott képviselő között okozati, személybeli összefüggés van-e és nem látszik-e a zaklatás ténye és czélja? (Helyeslés a szélsöbálóldálon.) Csakhogy ehhez a bírálathoz, t. képviselőház, kell, hogy a kérvényhez, mely a ház t. elnökéhez intézendő, az előnyomozat iratait is csatolják. Ez az egyedüli oka annak, a miért oly csökönyösen ragaszkodnak odaát ahhoz az állásponthoz, mert nem akarják, hogy ez a parlament belepillantson azokba a nyomozati iratokba, hogy kiderüljön a denuncziáns piszkos neve, hogy meglássuk annak a gyalázatos bécsi kéznek nyomát, mely a kabinetirodából ez ügy szálait bogozza. (Helyeslés a szélsöbálóldálon.) Másutt, t. képviselőház, ott, a hol a hadsereg együttérez a nemzettel, ott a parlamentnek nincsen oly nagy szüksége arra, hogy ezt a jogát oly féltékenyen őrizze. T. képviselőház, magam is tisztje vagyok a hadseregnek és nagyon örülök, hogy a t. honvédelmi miniszter ur most itt van és kérem nagyon őt, hogy itt az ország szine előtt jelezze nekem, hogy micsoda biztositékaim lesznek nekem arra, hogy, ha kimegyek programmbeszédet vagy beszámoló beszédet tartani, vagy egyéb nyilvános ülésre és ott a közös hadseregnek jól megérdemelt hibáit ostorozom, vagy a GotterKÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. IS. KÖTET. halté ellen lelkesítem a magyar nemzetet: hogy mi fog engem megvédeni az én igen t. bajtársaimnak szeretetteljes birálatától, micsoda garancziáim lesznek nekem arra ? A t. honvédelmi miniszter ur jelenleg nem szól, de már több ízben kijelentette, hogy becsüljük meg magunkat, és ne demonstráljunk. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nem szól, de annál többet gondolkozik! (Derültség és tetszés jobbról.) Ráth Endre: Hát vannak, a kik elhiszik ezt. (Zaj.) A t. miniszter ur azt mondta nekünk, hogy becsüljük meg magunkatés ne demonstráljunk. Hát mi, t. képviselőház, kijelentjük erről a pártról, hogy a mi felfogásunk az, hogy akkor becsüljük meg magunkat, ha demonstrálunk az ellen a Grotterhalte ellen, a mely mindig demonstrál a magyar nemzet önérzete ellen. (Elénk tetszés és helyeslés a szélsöbálóldálon.) Hát, t. miniszter ur, önök nem demonstrálnak ? Hát nem demonstráczió volt az, mikor ép a Hentzi-szohrot állították fel a hadapród-iskola előtt? Hát nem demonstráczió az, a mikor esztendőről-esztendőre ünnepélyességek között megkoszorúzzák ezt a szobrot ? (Helyeslés a. szélsöbálóldálon.) Hát nem demonstráczió az, hogy a Gotterhaltét hetenkint kétszer tanítják a Ludovikában ? Hát nem demonstráczió az, t. képviselőház, hogy üldözik azt a magyar tisztet, a ki még csak beszél is magyar nyelven ? B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ugyan ne beszéljen nagyot, vagy mondjon még nagyobbat! (Derültség.! Ráth Endre: Ez igy van, magam is tiszt voltam. Hát nem demonstráczió az, hogy lenézik a polgári osztályt? Hát nem demonstráczió az, mikor a kávéházban a tiszt beleköt abba a békés polgárba, a ki a Kossuth-nótát huzatja? Hát nem a katonaság demonstrácziója az, mikor a magyar parlamentet meghajoltatja maga előtt, a magyar parlament szuverenitását megaláztatja a katonai gőg előtt ? T. miniszter ur, hát nem demonstráczió az, a mit a szegedi önkéntesekkel csináltak, és azt mondják a vizsga letevése után, a melyben már elbírálják a nyelv kérdését is, hogy azért nem lesz belőletek tiszt, mert nem tudtok — állítólag — németül. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Azon kezdem, hogy ez nem igaz! Ráth Endre: Majd megmondom, hogyan van a tényállás. Utána pedig rendeletet bocsátanak ki, hogy újra vizsgára akai'ják bocsátani ezeket az ifjakat a törvény egyenes tilalma ellenére. De igaza van a t. miniszter urnak, nem igaz ez a dolog, mert azért üldözik ezeket a szegedi ifjakat, mert önkéntesi évük letelte után éjféli 12 órakor testületileg elmentek a Kossuth-szoborhoz és ott koszorút helyeztek arra. (Éljenzés a szélsöbálóldálon.) T. képviselőház! Ennek az ügynek a tárgyalásánál a legszomorúbb megint az, hogy a t. 22