Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-132

72 132. országos ülés 1902 október 16-án, csütörtökön. dásra ajánlanám, engedje meg a t. ház, hogy az állami zárszámadás eredményeit nagy vonásokban és kerek számokban előterjeszthessem. Az 1900: VI. t.-ezikk, illetőleg költségvetés az összes kiadásokat 1060 millió, az összes jövedelmet és bevételt ugyancsak 1060 millió koronában állapította meg, a felesleget pedig 147.331 koronában. Ehhez azonban jöttek külön törvények és felhatalmazások, melyeknek alapján jogot nyert a kormány kiadásokra 24 millió korona erejéig, bevételre pedig 86 millió korona erejéig, és igy összesen rendelkezésre állott kiadásokra 1084 millió korona, bevételekre pedig 1147 millió korona. Már most ezen előirányzattal szemben az előírás, vagyis utalványozás következőleg történt: az összes bevételi járandóság 1212 millió koronát, a kiadási utalványozás pedig 1082 millió koronát tett ki. Ha j>edig a tényleges pénztári eredményt veszszük számításba, akkor az összes bevételek 1197 millió koronát, az összes kiadások pedig 1083 millió koronát tettek ki, és igy a tényleges pénztári felesleg 113 millió koronára rúgott. Minthogy azonban e bevételek között olyanok is fordulnak elő, a melyek részint kölcsönből, részint alapszerü kezelésből származnak — ugyanilyen természetű kiadások is fordulnak elő a kiadások között — ha ezen összegeket a fentebb emiitett összegből levonjuk, akkor a következő eredményre jutunk: az előirányzásnál a bevételek az ilyen levonások után 1074 millió koronát, a kiadások pedig 1038 millió koronát tesznek ki, és igy a felesleg az előirányzásnál 35.772,561 korona 26 fillér. Ha ugyanezen levonásokat a pénztári eredménynél is keresztűlviszszük, akkor azt találjuk, hogy a bevétel 1059 millió koronát, a kiadás pedig 1040 millió koronát tett ki és igy is a tiszta felesleg 18.389,714 korona 37 fillér. Meg kell azonban jegyeznem, t. ház, hogy a kiadások között szerepelnek túlkiadások és előirányzat nélküli kiadások is, és pedig 39 millió korona erejéig, a melyek az egyes minisztériumok által, részint évnegyedenkint, részint pedig zárszámadásilag indokoltatnak. Ugyancsak hangsúlyoznom kell ezzel szemben azt is, hogy az egész államháztartási kezelésben megtakarítások is eszközöltettek és pedig 41.355,861 korona 84 fillér erejéig, a mi egy egész kezelési évben elég tetemes összeget jelent. Ha ezen számokat tekintjük, be kell látnunk, hogy a tényleges, a valóságos kezelés sokkal kedvezőbb, mint a milyen az előirányzat volt. Az átfutó kezelés szintén egyik lényeges részét képezi államháztartásunknak és itt a kiadási többlet 125 millió koronát tesz ki, mert habár a »követelés« rovat 163 millióval gyarapodott, viszont ezzel szemben a »tartozás« is 38 millióval r növekedett az átfutó kezelésben. Áttérve az államháztartásnak úgyszólván leglényegesebb részére, az állami leltárra, csak nagy vonásokban bátor vagyok a t. ház figyelmét a következő adatokra felhívni. Ingatlan vagyonban a gyarapodás 64 millió korona volt, a fogyatkozás pedig 5 mjlbo korona, az ingatlanok összértéke pedig az 1900. év végén 3667 millió koronát tett. Az ingatlan vagyonban való gyarapodásból 60 millió a pénztárból fedeztetett, 4 milliót pedig az alapokból és más forrásokból fedeztek. A hasznos jogoknál a gyarapodás 135.595 korona, a mely összeg egészen a pénztárból fedeztetik. Az ingó vagyon gyarapodása 109 millió korona, a fogyatkozás 92 millió korona. A gyarapodásból fedeztetett a pénztárból 80 millió korona, más forrásokból pedig 28 millió korona, leíratott pedig az ingóságoknál mint értékcsökkenés 50 millió korona. A pénzmaradvány 1899-el szemben 11 millió koronával apadt. Az értékpapír-állomány 452 ezer koronával gyarapodott. Az értékpapírokban való követelés 1900-ban nem változott, a tartozás pedig 165 millió koronával fogyatkozott. Az államadósságok az 1900-ik évben gyarapodtak 103 millió koronával ugy, hogy az év végén az összes államadósságok összege 4627 millió koronát tett ki. Állami követelésekben a gyarapodás megint 1,000.000 korona, a cselekvő hátralékoknál pedig a gyarapodás 179,000.000 korona, a terhelő hátralékoknál pedig 37 millió koronát tesz ki. Már most ha szembeállítjuk ezen különböző vagyonrészeknél a gyarapodásokat és szaporodásokat, a tiszta vagyon-szaporulat 105,098.650 korona és 27 fillérben fog mutatkozni, a mely eredmény indokolttá teszi a zárszámadási bizottság azon bírálatát, hogy a vagyonkezelés kedvezőnek mondható. A mérlegeknél a pénztári mérleg 11 millióval nagyobb kiadást mutat a bevételnél, a mi megfelel az 1899 —1900-ik évi pénztármaradványban mutatkozó különbözetnek. A jövedelmi mérleg pedig 105 millió koronányi jövedelmet, illetőleg vagyonszaporulatot mutat ki. A vagyonmérleg a magyar államra nézve a következőleg áll: cselekvő vagyon 6602 millió korona, teher pedig 5186 millió korona és igy a tényleges tiszta vagyon 1416 millió korona volt, a mi az 1899-iki állapottal szemben 105,098.650 korona vagyonszaporulatot jelent, a mely megfelel az előbb említett jövedelmi mérlegben kitüntetett vagyonszaporulatnak. A bizottság azonkívül megvizsgálta a lekötött bevételeket is és 1899-ről 3 millió, 1900-ról pedig 8 millió koronát átvitetett az 1901-iki kezelési évre. Megvizsgálta azonkívül a bizottság az alapok és alapítványok, továbbá az állami főbb jövedelmi ágazatoknak kezelési eredményeit is, és e vizsgálatnak következményekép egész logikaszerü szükségesség volt, hogy a kormány iránt elismerés fejeztessék ki az állami kezelésben mutatkozott rendért és az egyensulyfentartásért, továbbá az állami számvevőszék iránt a lelkiismeretes és éber ellenőrzésért. Mindezek folytán a zárszámadási bizottság ne-