Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-131

131. országos ülés 1902 október 15-én, szerdán. 51 t. ház figyelmét. Lesz még alkalmunk ebben a kérdésben érdemlegesen is felszólalni; de az a vád tétetett a közvilágban és a Hírlapokban ellenünk, hogy a függetlenségi pártnak hibája, hogy ily nagy alkotmányjogi kérdés tárgyalás nélkül keresztülment. Ez nem áll. A függet­lenségi pártnak, igaz, hogy kötelessége az alkot­mányjogi kérdéseket első sorban figyelni és azokat őrizni, de kötelessége ez a t. kormány­nak és kötelessége a t. többségnek is! (JJgy van! JJgy van! a szélsöbaloldalon !) Azért ne méltóztassék azt hinni, hogy talán könyörgő szavakkal járulok a t. ház elé, hogy az indít­ványt fogadja el, hanem kérem azért, mert fon­tos közjogi kérdések biztosításáról van szó. (JJgy van! Ügy van! a szélsöbaloldalon!) Azonban ha nem fogadja el a t. ház. ha visszadobja, ám dobja vissza, de akkor tűrjük, még pedig szót­lanul, hogy a magyar szent korona nevében bennünket koldusokká tesznek! {Elénk helyes­lés. JJgy van,! JJgy van! a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! (Halijai! Halljuk!) A házszabályok értelmében ma Rátkay képviselő ur indítványának kifejtése van kitűzve. A házszabályok érdemleges vitát a kérdésnek ezen stádiumában nem engednek meg. Én tehát csak annyit jelentek ki előzete­sen, a mit már a múlt ülésben is kijelentettem, hogy nekem kifogásom az ellen, hogy ez az in­dítvány a házban tárgyalásra tüzessók ki, nin­csen. (Elénk helyeslés.) Ez az eljárás, melyet én eddig is követtem; pedig nem voltak erre vonatkozólag előttem preczeclensek, mert ezelőtt más eljárás követtetett. És így talán nem mél­tányos Rátkay képviselő ur részéről az, mikor engem megvádol azzal, hogy én hibáztam, al­kotmányjogi érzést nem tanusitottam, sérelmet követtem el: a midőn pedig ón minden esztendő­ben azon értesítésnek tárgyalását, mely a korona döntését a ház tudomására hozza, a magam részéről igen szívesen megengedtem — ugy értem e szót, hogy hozzájárultam magam is, napirendre tűzé­sét javasoltam. Hát akkor már egy kissé nehéz megindokolni azt, hogy engem ebben hiba ter­hel. Hiszen a királyi döntés bejelentésekor a t. báz tagjai közül senki sem követelte a tárgya­lást ; az pedig már mégis egy kissé sajátságos volna, hogy akkor, mikor csak formális szem­pontból, a törvényesség szempontjából lehet vi­tatni e kérdést: én magam indítványozzam a tárgyalást, mikor azt senki sem kívánja a báz tagjai közül. Tehát első sorban, daczára annak, hogy majdnem házszabálysértésbe került ezen tárgyalásnak kitűzése, én magam ajánlottam a tárgyalásnak ezt a módját, hogy t. i. a tárgya­lás külön indítvány alakjában kéressék; csak ezáltal volt a házszabálysértés elkerülhető. Ma­gam kerestem a módot, magam ajánlottam a t. háznak, tehát engem méltán szemrehányás nem illethet. De most nem szólhatok a kérdés érdemé­hez, mert a mi a házszabályokban a ház tag­jaira nézve meg van irva, az én rám is áll, hacsak a törvény jogán nem- akarok szólni, a mit bármikor szabad tennem. Ezúttal tehát csak azt kérem, méltóztassék a t. háznak bele­egyezni abba, hogy ez indítvány most azonnal tűzessék ki nyomban való tárgyalásra. (Ellen­mondás a szélsöbaloldalon. Felkiáltások: Nem lehet!) Lehet. Azért teszek kérdést. Lehet, mert a házszabályok nem mondják, hogy mikor kell tárgyalni; annyit mondanak, hogy a tárgyalás iránt a ház intézkedik. (Felkiáltások a szélsö­baloldalon: Nincs kinyomatva!) Ha "tehát a háznak joga van intézkedni, hogy holnap tár­gyaltassék, joga van arra is, hogy ma tárgyal­tassék. A jog, bocsánatot kérek, nem lehet vitás; de azért kérem a t. házat és kérem a t. ellenzéket, méltóztassék beleegyezni, hogy azon­nal tárgyaljuk az indítványt. (Helyeslés a jobb­és a baloldalon. Ellenmondás a bal- és a, szélsöbal­oldalon.) Thaly Kálmán: Nincs előkészítve. Széll Kálmán miniszterelnök: Ha ellenzik a rögtöni tárgyalást, azt vagyok bátor indítványozni, hogy az indítvány tárgyalását méltóztassék a holnapi ülésre tűzni. Beöthy Ákos: Nem lehet! Széll Kálmán miniszterelnök: Lehetni lehet. A házszabályok ama paragrafusát szeretném látni, a mely szerint nem lehetne! A házszabály egyszerűen azt mondja, hogy intézkedik a ház a tárgyalás iránt. Azt nem mondja, hogy mikor. Thaly Kálmán : Hétfőn! Széll Kálmán miniszterelnök: A mikor egy kérdés kerül szóba, a mely a formális tör­vényesség szempontjából vitatható csak, érde­mileg nem, a mikor egy kérdésről van szó, a mely négyszer vitattatott már e házban, — a múlt országgyűlésben háromszor, ennek az or­szággyűlésnek első szakában egyszer — mondom, mikor egy ily kérdésre nézve a házszabály meg­engedi, hogy az már holnap tárgyaltassék, semmi okát sem látom, hogy a ház ehhez hozzá ne járuljon. Kérem a t. házat, méltóztassék az indítvány tárgyalását elhatározni és azt holnapra napirendre tűzni. Akkor majd érdemileg fogok hozzászólni és Rátkay László t. képviselő ur minden kifogására megteszem észrevételemet. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Beöthy Ákos: T. ház! A házszabályokban világosan benne van az, hogy az indítványok kinyomatnak, és ugy tűzetnek napirendre. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Minden­esetre idő kell nekünk arra, hogy a kinyomatott indítványt olvassuk és gondolkozzunk felette. (Igaz! JJgy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Mert azt nem fogja tagadásba venni a minisz­terelnök ur, hogy ez egyike a' legfontosabb kér- ­déseknek. Fontos először közjogi szempontból, mert itt a koronának jogosítványairól van szó. Tökéletesen igazat adok t. Rátkay László kép­viselőtársamnak abban, hogy nem szoros érte­lemben vett felségjogokról, de birói jogokról van 7*

Next

/
Oldalképek
Tartalom