Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.
Ülésnapok - 1901-150
476 150. országos ülés 1902 ingóságát. (TJgy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A t. miniszterelnök ur azonban tett egy nagy kijelentést akkor, a midőn az ülések itt megkezdődtek és utalt arra, hogy hát ha az ellenzék nem akarja azt, hogy az ő javaslatai törvényerőre emelkedjenek, ő kénytelen lesz a nemzetre appellálni; (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Helyes! Helyes!) Hát helyes, t. miniszterelnök ur, méltóztassék a nemzetre appellálni! kérdezzük meg a nemzetet, de arra kérem a t. miniszterelnök urat, hogy itt tett azon kijelentéséhez, hogy a szabad választást biztosítani fogja, teljesen ragaszkodni sziveskedjék (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) és tartsa meg azt az igéretét, hogy a választók akaratát szavazatuk leadásakor pártatlanul megnyilatkozni engedi. Méltóztassék ily fentartással a nemzetre appellálni. Széll Kálmán miniszterelnök; Kit akadályoztam Halason? (Mozgás a szélsobaloläalon. Egy hang a szélsobaloläalon: Hiszen Halason nem volt szükséges!) Babó Mihály: Bocsánatot kérek, Halason, miután ott a szabadelvű párt jelöltet nem állított, természetesen nem állt érdekében bárkit akadályozni, mert két független párti jelölt állott egymással szemben, és igy közönbös volt a miniszterelnök úrra nézve, hogy az egyik, vagy a másik lesz-e megválasztva. De, t. miniszterelnök ur, nem a halasi választókerületről van szó, hanem az ország összes választókerületeiről, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és én csak azt mondom, hogy igenis méltóztassék a nemzetre appellálni; méltóztassék elrendelni a választásokat, és feloszlatni a házat, de ismétlem kérésemet: méltóztassék minden befő lyást távol tartani attól, hogy a választókat lelkiismeretük és meggyőződésük szavának követésében akadályozzák és biztosíttassák, hogy azok ugy adhassák le szavazatukat, a mint azt jónak látják és akkor merem állítani, t. miniszterelnök ur, hogy ezen padok, a melyek a függetlenségi pártot vannak hivatva befogadni , mindenesetre kevésnek fognak bizonyulni. (Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) Az megtörténhetik, t. miniszterelnök ur, hogy egyikünk, másikunk odakünn marad, de a nemzetre és a hazára nézve teljesen közömbös, hogy Péter vagy Pál ül-e itt ? (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Fődolog, hogy oly emberek kerüljenek ide, a kik szent meggyőződésük szerint a haza érdekében mindenütt és minden hatalommal szemben megmondják az igazat. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloläalon.) És még egy kérésem van a t. miniszterelnök úrhoz és a kormányhoz. (Halljuk! Halljuk ! a szélsöbaloldalon.) Ha a t. miniszterelnök ur súlyt helyez arra, hogy az érzelmi egység meglegyen a nemzet és a király között, a mi november 18-án, kedden. kívánatos, óhajtandó és szükséges, akkor ne halaszsza tovább a nádori állás betöltését, mert bocsánatot kérek, ha most a nádori szék be lenne töltve, az a nemzet részéről látszólagos ellentét is, a mely fenforog, igen könnyen ki lenne egyenlíthető. (Mozgás a jobboldalon. Egy hang: Pályázatot kell hirdetni!) Mi nem pályázunk, onnan szoktak pályázni, nekünk erre nincs szükségünk. Pichler Győző :,Mi Apponyi Albertet akarjuk! Holló Lajos: Én Pap Gézára szavazok! Pap Géza: Köszönöm ! Babó Mihály: Ha meg nem változtatjuk a törvényt, az uralkodó ház tagjai közül kell választani nádort, és igy természetes, hogy összekötő kapocs lett volna a király és nemzet között. De van még egy kötelesség a törvény szerint. Nevezetesen a napokban jelent meg a lapokban, hogy a főváros aktív követelései közt olyanok is vannak, a melyek teljesítése, beváltása a nemzet kötelessége lett volna. És méltóztatnak tudni, hogy az 1848-iki bankalapot a császári hatalom elvette, és bár kijelentés történt arra, hogy ennek ellenértéke fejében az u. n. Kossuth-bankók beváltandók, ez mégsem történt meg mindezideig. Kossuth Ferencz: Nem bizony! Hozzám küldik beváltásra! Babó Mihály: Nem volna-e erkölcsi kötelessége a kormánynak, hogy ezt a becsületbeli tartozást, a melylyel a jóhiszemű polgároknak a hatalom adósa, végre-valahára beváltassa_ Ausztriával ? Ezeket szem előtt tartva, minthogy meggyőződésem, hogy a t. kormány az 1848-iki törvényekbe lefektetett nagy elveket, nagy gondolatokat nem akarja, nem merészli megvalósitani: természetes dolog, hogy iránta semmiféle politikai bizalommal nem viseltetem. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Miután pedig bizalommal nem viseltetem, az is nagyon természetes, hogy, miután Nagy Ferencz t. képviselőtársam felfogásával szemben, az eddigi magyar parlamenti gyakorlathoz képest, bizalmi kérdésnek tekintem | az indemnityt, a magam részéről a törvényjavaslatot el nem fogadom és meg nem szavazom. ; (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon. Szónokot ! többen üdvözlik.) Elnök: A törvényjavaslathoz még többen lévén feljegyezve, minthogy az idő már előre haladt, a vitát most megszakítjuk és annak folytatását a holnap d. e. 10 órakor tartandó ülés napirendjére tűzöm ki. (Helyeslés.) Minthogy holnap szerda van, a házszabályok értelmében természetesen az indítvány- és interpellácziós könyvek is fel fognak olvastatni. Ezzel az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 1 óra 50 perczkor.)
