Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.
Ülésnapok - 1901-145
155. országos ülés 1902 november 12-én, szerdán. 355 Akkor nem tehet semmit, mert nincs tarifánk. a melynek alapján tárgyalni lehetne. (TJgy van ! Ugy van! a szélsthaloldalon.) Mit tenne a miniszterelnök, hogy ha ellenünk vámháborut inditana Francziaország, Románia ? Még a védelmet sem nyújthatja, mert semmiféle tarifánk nem létezik, mert a tarifa csak akkor létezik, ha a törvényhozás szentesitette, ha a törvényhozás azt megállapította. (Ugy van ! TJgy van! a szélsobaloldalon.) A régi tarifa alapján kijelentette ugy a miniszterelnök ur, mint Rosenberg előadó ur, hogy ez annyira káros és hátrányos reánk, hogy semmi esetre és semmi körülmények között annak alajrján szerződni nem lehet. Daczára ennek a kijelentésnek, meg akarja kárositani egy magyarázat alajiján automaticze további 7 évre a régi vámtarifa alapján az országot. (Mozgás és zaj a szélsthaloldalon.) De eltekintve mindezektől az eshetőségektől, azt kérdezem én Széll Kálmán miniszterelnök úrtól, hogyha ő engem azzal vádol, hogy én támadom őt azért, hogy ő az igéretét be nem váltotta, én figyelmeztetem őt egy politikai Ígéretére, a melyet nyilt házban háromszor tett meg, a mely politikai Ígéret nemzetgazdasági életünkben döntő faktorként szerepel. És ez az olasz szerződés felmondása, a borvám-klauzula ügye, (TJgy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Hát, t. ház, ha nincs semmi tarifánk, hogy akarja felmondani az igen t. miniszterelnök ur az olasz szerződést, hiszen nincs is módunkban azt felmondani, mert nincsen tarifánk, a melynek alapján mi szerződünk. (Ugy van ' Ugy van! a szélsobaloldalon.) Mi a levegőben függünk közgazdaságilag, ilyen bizonytalanságba sodortattunk, és akkor csodálkozzunk azon, hogy törvényt kell hozni a kivándorlás ellen, jajgat az expozéjában Lukács miniszter ur, jajgat a közerkölcsök romlásán Wlassics miniszter ur, végtelen agitácziója daczára a legnagyobb nehézséggel tud a betegsegély ző munkáspénztárakban valami eredményre jutni Darányi miniszter ur. És mikor ennek a népnek bizonytalan jövője, az országnak bizonytalan gazdasági helyzete folytán a tőke nem mehet forgalomba, mert a tőke sorsa a jövőre nincs biztosítva; ma mi milliókkal alapithatunk gyárakat, holnap Németország megváltoztatja vámtarifáját, mert minden gazdasági életnek alapja a tarifa (Ugy van! Ugy van.' a szélsobaloldalon.) és ez biztos számítás, mert ez az állapot 1907-ig tart. Az a nyomor, az a szegénység az, a melybe ezt az országot sülyeszti a miniszterelnök ur ezen magatartása folytán — és belőlem nem a pártember, hanem az igazán érző ember beszél — az a nyomor és az a végtelen bizonytalanság, melybe ez az ország sülyed, midőn a közérzet megromlott, — hogy orvosilag fejezzem ki magamat, — midőn mindenki rosszul érzi magát, az ur, a szegény, a gazdag, az iparos, a kereskedő, mindannyian ezen felfordult viszonyok közt vannak, (nnek az állapotnak meghosszabbítására apostolul odaadta magát Deák Ferencz utóda. De miért nem nyújtja be legalább az önálló vámtarifát Széll miniszterelnök ur? Azért nem nyújtja be, mert ha benyújtja ma az autonóm vámtarifát, kétségtelen abból, a mit én itt felolvastam és előadtam, hogy Magyarország a magyar autonóm vámtarifa alapján önállóan mint állam köthet végleges szerződést Ausztria mellőzésével a külföld bármely államával. Ezt nem akarja a miniszterelnök ur. Ezért követelnünk kell, hogy nyújtsa be a magyar autonóm vámtarifát, (Helyeslés a szélsobaloldalon.) mert a közös vámtarifában ő sem bízik, hogy meglesz, és ha meglesz, tudja, hogy rovásunkra lesz. De tegyük fel. hogy valóban meglesz, A miniszterelnök ur négy éve miniszterelnök, ezen négy év alatt kiváló politikai beszédein kívül itt semmit sem tett, mert állandó tárgyalási és tartózkodási helye Bécs volt. Mi adtunk utasitást egyezkedni, benn van a törvényben, hogy 1901-ben meg kell kezdeni az egyezkedést, de tudja a miniszterelnök ur — a paktumban négy helyen, a saját nyilatkozatában négy helyen megvan, s ha akarja, felolvasom, de nem akarom a házat fárasztani, — hogy egy kikötés van és ez az, hogy más kiegyezést, megváltozott kiegyezést idehoznia nem szabad, a saját kijelentése és a paktumban foglalt kötelezettsége szerint ő a Bánffy-Badeni kiegyezést változatlanul köteles idehozni. Az ö tárgyalásainak tehát csak arra szabad irányulnia, hogy odaát Ausztriában változatlanul elfogadják a Bánffy-Badeni kiegyezést, a mit neki Körber egyszerűen megtagadott. Talán a miniszterelnök ur sem elég vakmerő kijelenteni, — politikai értelemben vakmerő, — hogy csak azért tárgyal, mert az osztrákok nekünk előnyöketakarnak biztosítani? (Derültség.) Erre nézve engedjék meg, hogy utaljak az ausztriai politikai helyzetre, hogy ha azok kívánnak ottan változtatást, ez a mi előnyünkre jöhet-e? Hát kérdem az igen t. miniszterelnök urat, melyik párt győzött Bécs összes 25 kerületében és Ausztria összes kerületeiben? áz úgynevezett christlich-social-párt, melynek vezére Lueger Károly, Bécs város polgármestere. Méltóztatik tudni, hogy mi hozta neki e győzelmet egész Alsó-Ausztriában a németség és a csehek félrerugásával, pedig a németek hegemóniájára alapítottuk mi a szövetséget, sőt Deák Ferencznek is van egy nyilatkozata, hogy fenn kell tartani a németek hegemóniáját? A Magyarország elleni gyűlölet szerezte meg neki egész Bécs és Alsó-Ausztria összes kerületeit. (Igaz! (Ugy van! a szélsobaloldalon.) A felekezeti villongás és a Magyarország elleni gyűlölet, a Magyarország elleni lángoló küzdelem és rágalom, melyet szórtai, csak eszköz volt erre. És mit tett a miniszterelnök ur ez ellen ? Nem elégedett meg Ausztria ezzel, mert ha csak saját portáján piszkolna bennünket, lehetne ez politikai vélemény, de kiviszik ezt az 4h*
