Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.
Ülésnapok - 1901-129
26 129. országos ülés 1902 október 9-én, csütörtökön. daczára, hogy a mit tegnaja mondtam, az az én felfogásomat és eljárásom igazolását oly világosan, oly határozottan tartalmazta, hogy annak ismétlését nem tartom szükségesnek, mégis a t. képviselő úrral szemben lehetetlen, hogy meg ne kisértsem megerőtleniteni azokat, a miket a tegnapi beszédemből nem tegnap és azonnal, de ma ellenem__kovácsolt. Barta Ödön: Nem volt jogom tegnap. Széll Kálmán miniszterelnök: Jól van, hiszen nem szemrehányáskép mondom. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő ur egy határozati javaslatot nyújtott be, arra akarok előbb nyilatkozni, mielőtt megteszem észrevételeimet az ellenem intézett támadásokra. A t. képviselő ur megdöbbent attól, hogy mikor ezt a javaslatot megtette, a melyben helyeslését mondja ki és indítványozza a ház elismerésének kimondását azon eljárás felett, a melyet a ház igen t. elnöke is bejelentett, — hogy ez erről az oldalról nem fogadtatik ugy, a mint ő kívánja. Hát a t. képviselő ur megdöbbenése nem volt alapos, nem volt megokolva, vagy legalább is elsietett volt és csak egy optikai csalódásnak lehet tulajdonítani, mert hogy tudja a t. képviselő ur előre, mielőtt még ezekről a padokról alkalom nyílik nyilatkozni, hogy milyen lesz a magatartása ennek a pártnak, vagy a kormánynak ezzel a javaslattal szemben? (Halljuk! Halljuk !) A t. képviselő ur, mert talán azok, a kik tudták, hogy mit fog a képviselő ur indítványozni, nagyobb számmal tapsoltak, mint itt, abból máris azt következteti, hogy ezt a javaslatot mi nem fogadjuk el és ezt a javaslatot mi leszavazzuk. (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl. Helyeslés. Mozgás a szélsőbal oldalon.) Barta Ödön: Nem hiszem azt. Széll Kálmán miniszterelnök: Hát ha nem hitte, akkor mitől döbbent meg a képviselő ur. A képviselő urnak nem volt oka megdöbbenni ! Mert, t. képviselő ur, a történtekből, gróf Apponyi Albert házelnöknek itteni kijelentéséből, abból, hogy az ő vezetése alatt ebből a pártból (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) igen sokan, talán többen mint önök közül jelentek meg azon az ünnepen, ''Zajos helyeslés. Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) abból a hangulatból, a mivel az összes sajtó, mely a kormányt támogatja, ezt a tényt kisérte, minden nyilatkozatból, a mely ez iránt történt: nem lehet joggal és okkal azt következtetni, a mit a t. képviselő ur előre itt megjósolni látszott. Barta Ödön: Nem jósoltam ! Széll Kálmán miniszterelnök: Tehát nem jósolt; hát a mitől előre megdöbbent, hogy tudniillik indítványa, erről az oldalról nem fog tetszéssel találkozni. (Elénk helyeslés. Ugy van! Ugy van! jobbfelöl. Mozgás és nyugtalanság a szélső baloldalon.) Hát én sietek az én t. képviselőtársamnak ezen megdöbbent hangulatát a magam részéről eloszlatni, még pedig azonnal, — mert hisz addig nem nyilatkozhattam, mig ő beszélt, de fejemmel intettem, bog)' nincs ellene kifogásom — (Ugy van ! Ugy van! jobbfelöl. Mozgás és nyugtalanság a széh' r ''baloldalon.) mondom, sietek kijelenteni, hogy én a magam részéről, mint a bogy gróf Apponyinak jelentését tudomásul vettem volna különben is, még pedig helyeslő tudomásul, ezt a határozati javaslatot is, a mely ezt expressis verbis teszi, elfogadom. (Elénk helyeslés jobbfelöl. Mozgás és nyugtalanság a szélsöbahldalon. Felkiáltások jobbról: Most ök vannak megdöbbenve !) A mit a t. képviselő ur szíveskedett ellenem felhozni, az lényegében abból áll. hogy én, mikor tegnap kifejtettem az okokat, a melyek eljárásomat nem mentegetik, hanem megindokolják és igazolják, a mikor én megvontam Kossuth működésének méltatásában a határvonalat és felfogásomban distinkeziókat állítottam fel, reámutattam, hogy én ép ugy érzek azon férfiúnak nagy érdemei iránt, miket az 1848-iki alkotások folytán örök időkre szerzett magának és elismerem korszakos történelmi jelentőségét és nevének fényét ép ugy, mint önök. . . Fozsgsy Miklós: Ezt tagadjuk! (Nagy mozgás jobbfelöl.) Szél! Kálmán miniszterelnök: ... de mert itt ülök ezen a helyen, a hol őrködnöm kell, hogy az ország érzületeibe, az ország felfogásába ne menjenek bele félreértések, a határvonal elmosásából származó oly összeütközései az érzéseknek és felfogásoknak, a melyek igen nagy és komoly következéssel bírhatnának; és mert nekem kötelességem erről a helyről megóvni ettől az országot : ez okból meg kell tennem a distinkeziót a 48-as Kossuth és az inkompatibilitás tanának hirdetője és feníartója között. Hát azért, mert ezt így vallottam, és így vallom, még nem léptem arra a lejtőre, a melyről a t. képviselő ur szólt, a ki azt mondja, hogy én azt a tételt állítottam fel, a mely szerint az, a ki az önök nézetét vallja a maga egészében és nem azt, a mit én, kettéválasztva és a határvonalat megtartva, az vagy a nemzet érzületébe, vagy a király iránti hűség érzetébe ütközik bele. (Mozgás a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobb- és baloldalon.) Ugy mondja t. képviselő ur, bogy én ezzel azt állítottam fel, bogy közfunkezionárius általában nem vehetett részt az ünnepélyben. Ez a tényeknek nem felel meg. (Zaj a szélsöbaloldalon. Felkiáltások: Hát a főispánok ') Sok közfunkezionáriusa ennek az országnak résztvett az ünnepélyben és az én tudtommal vett részt és hajaszála sem görbült meg miatta. (Felkiáltások a jobboldalon : Akárhányan résztvettek!) De én itt állok ezen a helyen egy súlyos felelőség terhe alatt. Felelős vagyok azért, bogy a határvonalnak meg nem tartása és a felfogások és érzelmek összezavarása meg ne bontsa az egyensúlyt. (Zaj a szélső baloldalon.)