Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-136

136. országos ülés 1902 október 22-én, szerdán. 165 A gyakornokoknak és a kezdőknek a magánvállalatok nem adnak és nem adhatnak olyan kezdő fizetést, a minőt az állam ad, pedig a munka, a melyet követelnek, sokkal nagyobb, mint a mit az állam követel. Ennélfogva az a társadalmi betegség, a mely ma jelentkezik és a mely abból áll, hogy minden ember állami tisztviselő akar lenni, (Ugy van ! Ugy van! a jobb- és balodalon.) hogy az ipari és kereskedelmi pályákra senki sem megy, (Igaz! Ugy van! a jobb- és baloldalon.) ez a társadalmi baj még sokkal nagyobb mérvben fokoztatnék, hogy ha egy indokolatlan fizetési minimum állapíttatnék meg. (Helyeslés a jobboldalon és a közélten) Ehhez a kormány és a törvényhozás a maga kezét nem adhatja és épen azért határozottan állást kellfoglalni ezekkel a mozgalmakkal szemben. (Helyeslés.) Végre a budgetáris szempont is a mellett van. hogy maradjunk meg a kormány által kontemplált fizetésminimum mellett, mert az a különbség, a mely az 1400 és az 1600 koronás fizetési minimum között van, tekintetbe véve az összes tekintetbe veendő tényezőket, nem kevesebbel, mint öt millió koronával szaporítaná meg az állam kiadásait, (Mozgás a jobb- és baloldalon.) egy olyan jelentékeny összeggel, amelyre fedezetünk nincs, a melyet előteremteni nem tudunk és a mely, ha mégis forszíroztatnék, magának a törvényjavaslatnak sorsát tenné koczkára. (Mozgás a, jobb- és baloldalon.) És épen azértugy a tisztviselőknek, mint mindenkinek, a kik szivükön hordják a tisztviselők sorsát, egyenesen kötelességük, hogy állást foglaljanak ezen mozgalommal szemben, a niely nem vezethet egyébre, mint esetleg a törvényjavaslat visszavonására. (Mozgás a jobb- és a baloldalon.) Ezek után, t. képviselőház, még csak egy tárgyra kívánok kiterjeszkedni (Halljuk! Halljuk! a jobb- és baloldalon.) és bocsánatot kérek, hogy becses türelmüket oly soká fárasztom. (Elénk felkiáltások a jobb- és baloldalon: Halljuk ! Halljuk!) Ez, t. ház, az a törvényjavaslat, a melyet a beruházások kérdésében a kormány közelebbről előterjeszteni szándékozik. (Halljuk! Halljuk!) Már a múlt évi expozémban számot adtam a t. képviselőháznak azokról a munkálatokról, a melyeket az akkori válságos ipari viszonyok között, mint inségi munkákat, úgyszólván el kellett rendelnie a kormánynak minisztertanácsi határozattal saját felelősségére, a törvényhozás utólagos jóváhagyásának fentartásával. Már akkor volt szerencsém kijelenteni azt, hogy a kormány ezen munkákon kivül foglalkozik még más, igen jelentékeny beruházási kérdésekkel is ésazokva nézve előterjesztést fog tenni a t. képviselőháznak. Ez az, a mit most megteszek addig is, a mig a törvényjavaslatot, a mely részleteire nézve tárgyalás alatt áll, előterjeszteni fogjuk. Czélja ezen beruházásoknak, t. képviselőház, az, hogy különböző állami, mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, forgalmi, kulturális, adminisztratív, humanitárius és más érdekei az államnak, közvetlen kielégítést nyerjenek ezen létesítmények által; magasabb és gazdasági czélja pedig az, bogy lendületet adjunk ipari életünknek, (Mozgás a szélsöbaloldalon.) hogy felébreszszük a vállalkozási szellemet (Zaj a szélsöbaloldalon. Felkiáltások: Drága pénzen!) és vért öntsünk a pangó gazdasági organizmusba. Tudom jól és nem egyszer kifejezést is adtam abbeli nézetemnek, hogy folytonos és kizárólagos állami munkákkal, állami megrendelésekkel egy országnak egész iparát alimentálni és fen tartani nem lehet (Igaz! Ugy van!) és hogy a kormánynak és törvényhozásnak minden erőlködése hiábavaló, ha nem sikerül a magántevékenységet is életre ébreszteni. (Zaj a szélsöbaloldalon. Felkiáltások : Ónálló vámterület! Elnök csenget.) Mindazonáltal a jelen viszonyok között nem zárkózik el a kormány azon remény elől, hogy abban az esetben, ha sikerül nekünk évről-évre bizonyos rendszerességgel nagyobb munkákat elrendelnünk, nagyobb megrendeléseket tennünk, nagyobb pénzösszegeket forgalomba hoznunk, ez oly impulzusokat fog adni az ipari és gazdasági tevékenységnek, a melyek alkalmasak lesznek arra, hogy egy jobb, kedvezőbb jövőt készítsenek elő az iparnak. (Helyeslés a jobboldalon.) Ennyi és nem több az a remény, a mit ennek a törvényjavaslatnak sorsához és eredményéhez füzünk. Mert — ismétlem — ennek a javaslatnak csak akkor lesz meg a kívánt gazdasági hatása, ha elérjük azt a czélt, hogy a magántevékenységet is fel tudjuk ébreszteni. Ez a beruházási törvény nagy áldozatokat fog az államtól igényelni; ezen áldozatok elől azonban a kormány a fenforgó körülmények között nem vél elzárkózhatni. A beterjesztendő törvényjavaslat szerint felhatalmazást nyerne a kormány a legkülönbözőbb munkálatok folyamatba tételére. így a miniszterelnöki alotának megépítésére, a kultuszminisztérium részére uj épület építésére, (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) egy koloniális rendszerű elmegyógyintézet létesítésére, (Általános helyeslés.) más létező elmegyógyintézeteink kibővítésére, többrendbeli kórházi és szanatóriumi építkezésre (Általános helyeslés.) némely vármegyei szükséglet kielégítésére . . . Pichler Győző: A baja-báttaszéki hidra! Lukács László pénzügyminiszter: . ..a Budapesten levő főkapitánysági épületnek kibővítésére, számos igazságügyi, nevezetesen törvényszéki és fogházi épületnek létesítésére a vidéken. . . (Zaj a szélsöbaloldalon.) Barta Ödön: Fogház kell a magyarnak a vidéken ! Lukács László pénzügyminiszter;...a gazda-