Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-135

135 országos ülés 1902 október 20-án, hétfőn. 121 nem tárgyalás? Hát a bizottságoknak nem kell idő? Itt van a polgári perrendtartás, a budget, a mit legközelebb előterjesztenek, a katonai törvény, azok a javaslatok, a melyeket hétfőn fogok előterjeszteni; itt van minden egyes biaottságnál kisebb-nagyobb tárgy, melyet tárgyalnia kell. Hát, a mikor a bizottságok tárgyalására egypár napi idő engedtetik, már az lézengés ? És ez mind csak azért, hogy azt mondhassák, hogy ón nem foglalkoztatom a házat. Hiszen a bizottságok nem foglalkozhattak a dologgal, mielőtt a ház megnyílt. Most fogDak foglalkozni egypár napig, benyújtják a jelentéseket és akkor tárgyalni fogjuk azokat a házban. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Én protestálok az ellen, hogy a képviselő ur azt mondja, hogy lézengni hivtuk össze a házat. Egyszer az történik, hogy a mikor ide hozunk egy négyszer tárgyalt kérdést, a melynél csak tudomásulvételről van szó, a quőta kérdését, a melynek szorosan véve a tárgyalását sem lett volna szabad admittálni, azt mondják, hogy lehetetlen azt mindjárt tárgyalni, mert nincsen eléggé elkészítve; most pedig, mikor azt mondom, hogy ezen fontos javaslatokat hadd tárgyalják a bizottságok, azzal vádolnak meg, hogy lézeng a ház. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A pénzügyi bizottság, valahányszor az országgyűlés összejött, ugy folytatta a budget tárgyalását, hogy a ház üléseket nem tartott. Tessék odamenni és megnézni, hogy annak a huszonnyolcz embernek micsoda munkája van! Maguk az ellenzéki bizottsági tag urak fognak mellettem tanúságot tenni, hogy valahányszor a ház üléseket tart, — pedig csak épen ezen a héten nem lesznek, azután folyton lesznek ülések — valahányszor, mondom, plenáris ülések tartatnak és egyidejűleg a bizottságban is a budgetet kell tárgyalni: mindig panaszkodnak, hogy ez lehetetlen ! Thaly Kálmán: ... Ez igaz! Széll Kálmán miniszterelnök : Hát ha igaz, akkor az áll, a mit most mondottam. Tgenis ugy áll a dolog, hogy a pénzügyi bizottság, az igazságügyi bizottság, a közigazgatási bizottság, a zárszámadási, közgazdasági s a többi bizottságok mind el lesznek foglalva és teendőik még szaporodni fognak azon javaslatokkal, a melyeket a legközelebbi napokban be fogunk adni. Ez az oka propozicziómnak s nem egyéb. Szükséges, hogy azoknak idő engedtessék; hisz a ház előtt addig kész anyag nem lehet, mig a bizottság el nem végezte a maga dolgát. Az országgyűlés elnapolásának ideje alatt pedig a bizottságokat összehívni nem lehetett. (Helyeslés a jobboldalon.) Hogy tehát a ház munkálkodásának legelején a bizottsági tárgyalásokkal kell kezdeni a munkát, ez olyan egyszerű dolog, hogy ezt minden ember megérti; nincsen ennek semmi titkos oka s a t. képviselő ur meg fog róla győződni, hogy a legközelebbi napokban . . . (Egy hang a szélsöbaloldalon: Megint Bécsbe KÉPVH. NAPLÓ. 1901—1906. 7III. KÖTET. megy! Zaj a szélsöbaloldalon.) Nem fogok Bécsbe menni, igenis. Thaly Kálmán: Ne is menjen soha ! Széll Kálmán miniszterelnök: Kérni fogom a ház tisztelt elnökét, hogy pl hétfőre szíveskedjék egy bejelentő ülést összehívni; egy pár nappal azután megint egy másikat . . . Thaly Kálmán: Hiszen ez a lézengés! (Ugy van! a szélsöbaloldalon. Élénk ellenmondások jobbfelöl,) Széll Kálmán miniszterelnök: Hát, ha az lézengés, hogy tárgyalnak a bizottságok, akkor én többet nem szólok s a képviselő úrral nem vitatkozom, mert, bocsánatot kérek, akkor nem értjük egymást, mert magyarul nem tudunk. Én azt nem tekinthetem lézengésnek, a midőn a háznak legalább is 300 tagja a bizottságokban van elfoglalva. A mikor pedig parallel üléseket tartunk, akkor az a panasz, hogy nem lehet parallel bizottsági és képviselőházi üléseket tartani! Ismétlem, ennek a pár napi szünetnek semmi más oka nincs. De, ha a t. képviselő ur olyan nagyon akarja, hát igenis a jövő héten, tehát már a legközelebbi napokban meg fogjuk kezdeni a tárgyalást; hétfőre a bejelentő ülés tartását kérem és a mely bizottsági jelentések akkorra bejönnek, — nem tudom, melyek készülnek el — azoknak tárgyalására a legközelebbi napok valamelyikére fogok ülést kérni. A t. képviselő ur látja tehát, hogy legfeljebb hat napról van szó, mert hogy eleget tegyek a t. képviselő ur kívánságának, ismétlem, hétfőre bejelentő ülés tartását kérem az elnök úrtól, és akkor azután a hétfőn, vagy kedden beérkező bizottsági jelentések tárgyalását fogom kérni, hogy a t. képviselő urnak az a vádja teljesen elessék, hogy a ház nem végez semmit, daczára annak, hogy a bizottságok dolgoznak. Minden esztendőben igy volt ez; hivatkozom hosszú praxisomra és a képviselő ur praxisára is, hogy mindannyiszor, a midőn a budgetet előterjesztettük, a ház hetekre szétment; most azonban ezt nem akarom, ellenkezőleg, csak bárom-négy napról van szó! (Felkiáltások a szélsőbalon: Négy havi szünet után!) A mi a nyári szünidő hosszúságát illeti, akármilyen hosszú volt is az, a bizottságok az alatt nem dolgozhattak. A képviselő urnak tehát nincs igaza, hanem ugy áll a kérdés, a mint én mondtam. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Thaly Kálmán: T. képviselőház! Személyes kérdésben szavaim igazolására csak egy perezre kérem szíves figyelmüket. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon. Mozgás és zaj jobbfelöl.) A bizottságok működésének szükséges voltát elismerem; az ellen nem is szóltam; a pénzügyi és igazságügyi bizottságok előtt kétségkívül oly javaslatok feküsznek, a melyek hosszú tárgyalást igényelnek ; természetes, hogy azokkal nem készülhetnek el egy nap alatt. De vannak más fontos törvényjavaslatok oly bizottság előtt is, a melynek magam is 21 esztendő óta tagja 16