Képviselőházi napló, 1901. VII. kötet • 1902. május 12–junius 20.
Ülésnapok - 1901-114
114. ORSZÁGOS ÜLÉS 1902 május 14-én, szerdán, gróf Apponyi Albert, utóbb Tallián. Béla elnöklete alatt, Tárgyai: A jegyzőkönyv hitelesítése. — Feliratok és kérvények bemutatása. — Napirend előtti felszólalás. — A íuMmivelésügyi miniszter törvényjavaslatának benyújtása a gazdasági munkás-cseléd-segélypénztárról szóló törvény kiegészítéséről. — Az indítvány- és interpellácziós-könyvek felolvasása. — Az 1902. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: Széll Kálmán, Lukács Lászlő, b. Fejérváry Géza, gr. Széchenyi Gyula, Plósz Sándor, Wlassics Gyula, Darányi Ignácz. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök : T. ház ! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Szőts Pál jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat Dedovics György, a javaslatok ellen felszólalókat Illyés Bálint jegyző ur jegyzi. Mindenekelőtt fel fog olvastatni a múlt ülés jegyzőkönyve. Szőts Pál jegyző (olvassa a májas hő 13-án tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Ha nincsen észrevétel, ugy a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom Szilágy és Vas vármegyék közönségének feliratát a kóbor czigányok letelepítése tárgyában ; Grömör-Kishont vármegyék közönségének feliratát, az 1891:XLTII. t.-cz. értelmében a tanköteles gyermekek után az országos tanítói nyugdíj- és gyámalap javára szedett járulék megszüntetése iránt; végre a tenkei ipartestületnek Barabás Béla képviselő által beadott kérvényét, az önálló vámterület tárgyában. Tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Napirend előtt Nessi Pál képviselő ur óhajt felszólalni. Nessí Pál: T. ház ! A költségvetési vita, nem a mi hibánkból, de szokatlanul sokáig tartott az idén. És valószínűleg ez volt az oka annak, hogy a költségvetési vita tartanná alatt minden egyéb kérdést a ház elhanyagolt: nevezetesen 21 interpelláczió vár már válaszra, a mi — azt hiszem — az interpellaczionális jognak olyan negligálása és olyan lax kezelése, hogy a miniszterelnök ur maga is kijelentette: ez nem fér össze sem a ház móltóságával, sem az interpellácziós jog lényegével. De az egész nemzet lázban van, egy kérdés megoldását várja és ez Kossuth Lajos szobrának a kérdése. Heves vármegye egy átiratot intézett a házhoz és megküklötte az összes vármegyéknek, a melyek sorban küldik fel kérvényeiket, A kérvényi bizottság azonban tétlen, a kérvényeket nem intézi el, a háznak jelentést nem tesz. Én tehát azért, hogy e kérvények mielőbb tárgyaltassanak, azon kérést intézem a ház t. elnökéhez, kegyeskedjék a kérvényi bizottságot megsürgetni, hogy a Kossuth-szoborra vonatkozó kérvényeket a bázban mielőbb tárgyalhassuk. (Helyeslés a szélsöhaioldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház! (Halljak! Halljuk!) Ezen sürgetést illetőleg; a mely kétrendbeli, t. i, először arra vonatkozó, hogy a miniszterek az interpellácziókra nem válaszolnak a 30 napon belül, a mely a házszabályokban elő van írva és másodszor, hogy a kérvényi bizottság nem tárgyalja elég gyorsan az ügyeket, van szerencsém pár megjegyzést tenni, a melyek talán a t. képviselő urat is megnyugtatják. Az interpellácziókat illetőleg beismerem, hogy ez egyszer megtörtént, — ritkán szokott velem megtörténi — hogy a 30 nap eltelt a nélkül, hogy válaszoltam volna nemcsak ezen, a képviselő ur által említett, de több hozzám intézett interpelláczióra. Talán 10—12 ilyen interpelláczió van. Nem szándékosan tettem, s nem azért nem válaszoltam egyikre, hogy azután a
