Képviselőházi napló, 1901. VII. kötet • 1902. május 12–junius 20.

Ülésnapok - 1901-127

'ÁM 127. országos ülés 19U2 június 20-án, pénteken. teniber 15-ig, 1888. június 21-től október 15-ig, 1889. július 17-től október 12-ig, 1890. június 10-től 1890. október l-ig, 1891. augusztus 17-től 1891. október 3-ig, 1892. Julius 20-tól 1892. szeptember 26-ig, 1893. május 30-tól 1893. szeptember 25 ig, 1895. május 29-től 1895. szeptember 26-ig, 1898. június 28-tól 1898. szeptember 5-ig, 1898. deczember 10-től 1898. deczember 17-ig, 1899. június 12-tői 1899. szeptember 28-ig, tehát 14 vagy 15 esetben királyi leirattal lett az országgyűlés elnapolva. Ezt tehát nem fogadtatom el szokatlan eljárásnak, mert mutatják az esetek, hogy hány esetben követtetett ez az eljárás. Oly nagy számban vannak az esetek, hogy ebben semmiféle szokatlanságot látni nem lehet. (Helyeslés jobb felöl.) Kérem a t. képviselőházat, méltóztassék nyilatkozataimban megnyugodni. (Elénk helyeslés.) Barabás Béia: T, képviselőház! Csak egypár szóval kívánok reflektálni a miniszterelnök ur szavaira. Egyszerűen csak konstatálni akarom azt, hogy a miniszterelnök ur semmivel sem indokolla, hogy miért történik királyi leirattal az elnapolás. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mindaz, a mit előhozott, megtörténhetnék akkor is, ha a ház önmaga napolná el üléseit. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A t. képviselőház tagjai sohasem éltek vissza azzal a joggal, hogy húsz tag kérésére ülés hívandó össze; de a kormánynak figyelemmel kellene lennie arra, hogy különösen ilyen válságos időkben a képviselőket ne zárja el az elől, hogy teljesíthessék kötelességüket. Nem az a lényeg, hogy pihenjünk, hanem az ország érdeke az első; és ha lelkiismeretük ugy parancsolja, akkor eláll húsz képviselő a munkátlanság és pihenés idejétől és teljesiti kötelességét. (Tetszés a szélsöbaloldahn.) Az a lényeg, hogy most el vagyunk ettől zárva. (Ugy van! a szélsőbal-oldalon.) Az ülések kitűzésénél, azt hiszem, figyelemmel kellene lenni bizonyos napokra, a melyek a nemzet történetében nevezetes betűkkel vaunak beleírva. Egyáltalában nem gondolnak arra, hogy október 6-án nagy gyásznapja van a nemzetnek. Október 6-ra hívják össze az országgyűlést, holott máskor október 6-án rendesen szünetet szoktunk tartani. (Mozgás a szélsőbaloldalion.) Még egy különös körülményre akarom felhívni az igen t. ház figyelmét és illusztrálni azt, a mit a t. miniszterelnök ur elhallgatott, mert hiszen ebben van a bökkenő. Itt van szeptember 19-ike: (Ugy van! Ugy van! a széls'őbaloldalon.) Kossuth Lajos születésnapja. Már olvastuk, hogy a főváros az országgyűlést is meg akarja hívni erre a nagyszabású nemzeti ünnepélyre, és természetesen most alkalom van arra, hogy azon idő elmultával nem jelenhetünk meg, a képviselőház, az országgyűlés semmiféle határozatot nem hozhat. Ezzel szolgálat van téve bizonyos felsőbb köröknek, de a nemzeti közérzületnek semmiesetre sem. Azt hiszem, helyesen mutatok rá arra, hogy szeptember 19-ike volt az oka annak, hogy királyi leirattal napoltatik el az országgyűlés. (Igaz! Ugy van! Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: T. képviselőház! Az országgyűlés első ülésszaka királyi leirattal el lévén napolva, az ezen ülésszakra vonatkozó szokásos elnöki zárjelentésemet (írom. 177) van szerencsém a háznak bemutatni, Kérem ennek kinyomat ásat és a tagok közti szétosztását elrendelni. (Helyeslés.) Most méltóztassanak a mai ülés jegyzőkönyvét meghallgatni és hitelesíteni. Nyegre László jegyző (olvassa a jegyzőkönyvet). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. És ezzel kívánok a t. képviselő uraknak boldog nyaralást és üdülést (Elénk felkiáltások: Hasonlóképen!) és, október 6-ikára szólván az összehívó, ősi szokás szerint a trés dies comparationis megtartásával október hó 8-án, remélem, hogy megújult munkaerőben látjuk viszont egymást. (Elénk felkiáltások : Éljen az elnök! Zajos felkiáltások jobbfelol: Éljen Széll Kálmán!) (Az ülés végződik d. u. 2 óra 50 perczkor.)