Képviselőházi napló, 1901. VII. kötet • 1902. május 12–junius 20.
Ülésnapok - 1901-122
122. országos ülés 1902 június 13-án, pénteken. 215 Kammerer Ernő előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A magyar művelődési lörténet legtanulságosabb és legdicsőségesebb lapja talán az, a mely megmutatja, bogy a legrégibb időkben is főiskolai oktatásunk kiképzése ebben az országban sohasem szünetelt. (Halljuk! Halljuk!) Alig van középkorunknak nagy királya, nagy alakja, a ki főiskola, vagy egyetem alapitásáról, vagy gazdagításáról nem volna nevezetes. (Halljuk ! Halljuk!) Mikor pedig a középkor viharai elseperték régi egyetemeinket, ezeket a tisztes tradicziókkal biró régi intézeteket, a mikor a központi hatalmat az ország védelmének gondjai tartották teljesen lekötve : akkor a felekezetek vették át ezt az ügyet és daczára a sanyarú viszonyoknak és a szegénységnek, mely az országban uralkodott, mégis egymásután állították fel a főiskolákat, állítottak egyetemet is. (Halljuk! Halljuk!) Megváltozván a viszonyok és megszűnvén a haza védelmének nagy gondjai, ismét a központi hatalom osztozott nagy mértékben ezekben a gondokban, és Mária Terézia óta alig van ismét uralkodónk, a kinek sokat nem köszönhetnénk felső oktatásunk fejlődése körül. Pedig ezek a gondok az idők változása következtében igen nagyon megnövekedtek. Mert a mióta Verulámi Baco a természetre irányította a kutató emberi elmét és a természettel való foglalkozás kezdte gazdagítani tudásunkat, sok uj tudományág, sok uj tudomány keletkezett, a mely a felső oktatáshoz bebocsátást kivánt, (Ugy van! jobbfelöl.) Itt sincs okunk szégyenkezni, mert a selmeczi akadémia, a mely 1735-ig vezeti vissza alapítását, egyike a legrégibb alkotásoknak és a József-műegyetem az azt megelőzött Józsefipariskolával és geodéziai tanfolyammal a legrégibb ilynemű intézetek közé tartozik Európában. Hogy 1867 óta mennyi történt, azt nem ecsetelem. Tudjuk ezt mindnyájan. Hiszen majdnem páratlan ez a kultur-nemzetek történetében. Felső oktatásunk kiépítésének ezen munkája, hogy a legutóbbi évekre utaljak, erős lendületet vett akkor, mikor a törvényhozás az 1897 : XXV. t.-czikkel 5,200.000 koronát bocsátott e czélból a közoktatásügyi kormányzat rendelkezésére. Ebből az összegből épült ki a köz.ponti egyetemnek nagy épülete, ebből az összegből nyert megoldást a kolozsvári egyetem szempontjából annyira fontos Karolina-kórház ügye és építése, ebből az összegből nyerte meg a József-műegyetem azt, a mit a legégetőbben igényelt, ezt a nagy előadási termet itt a képviselőház mögött, és végre ebből az összegből sikerült a közoktatásügyi miniszter urnak keresztülvinni azt, a mit az 1897 : XXV. t.-cz. kötelességévé tett, hogy a Józsefműegyetem állandó elhelyezésére szükséges tel. kékről gondoskodhatott. (Ugy van! jobb felöl.) Ezen telekkérdés nehézségeit nem szabad kicsinyelni, mert a főiskolát messze elvinni a város központjától alig lett volna tanácsos, mert olyan telket kellett szerezni, mely a fejlődést minden időkre biztosítja és mert végre a financziális nehézségekre is figyelni kellett. És midőn a miniszter ur figyelmét a Ferencz József-hid budai oldalára irányította, a hol sikerült neki egy óriási nagy, 20 kat. holdnál nagyobb területet megszerezni, azt hiszem, hogy igen szerencsés volt és ezzel mindnyájunkat nagy hálára kötelezett, (Ugy van! jobbfelöl.) mert ezen telek a város központjához aránylag elég közel van, olyan dimenziójú, hogy a jövő bárminemű fejlődésésével szemben az igényeket kielégítheti, és financzialiter is az 1897 : XXV., illetve az 1900 ; V. t.-cz. keretein belül lebonyolítható volt. A telek kérdésével párhuzamosan haladott a tervezésnek szintén nagy és nehéz problémája. Nem lehet feladatom itt ismertetni mindazon vajúdásokat, melyeken ez a kérdés keresztülment, mert majd a műegyetem, majd mindkét egyetem közös elhelyezése volt tervbe véve már több mint egy évtized előtt és a Füvészkert környékén, az Ujvásártéren, a Műegyetem mai kibővített területén, a Vérmezőn és a Ferencz József-hid többféle vidékén terveztetett az elhelyezés. Végre a telek kérdése megoldatván, ma már az építkezés is napirendre került és én csak azon tervekre utalok, melyek előttünk fekszenek. A tervek tekintetében biztosítékot nyújt nekünk az, hogy azok a Műegyetem köréből kerültek ki, hogy a Műegyetem összes szakerőinek és szaktanácskozmányainak eredményei. Egy lyen gyorsan fejlődő intézmény pedig, minő a Műegyetem, mely évről-évre ujabb igényeket támaszt, máshonnan, mint az intézet kebeléből alig látható el jó tervekkel, hiszen ugy egy iskola igényeit és jövendő szükségleteit senki sem ismerheti, mint az ottani tanári kar. (Ugy van! jobbfelöl.) A tervezés részleteire nézve bátor vagyok a pénzügyi bizottságnak itt fekvő jelentésére utalni és itt röviden csak azt rekapitulálom, hogy a nagy czentrális épület mellett egy nagy kémiai pavillon épül, továbbá egy nagy gépműhely, és az összes üzemek üzemben tartására egy géjüiáz. Az összes beépített terület 22.000 G méter, az épület köbtartalma pedig 418.000 köbméter. Az építési költségek 10 millió koronával vannak előirányozva. Tekintve azt, hogy ezen tíz millióban nemcsak a szorosan vett építési költségek foglaltatnak, hanem mindazon költségek, melyek egy nagy építéssel kapcsolatosak, továbbá a főiskola felszerelésének költségei is, azt hiszem, hogy a számítás teljesen reális és olyan, melyly el az építést minden körülmények közt végrehajtani lehet. Esik egy köbméterre csak építési költség, valamivel több mint 20 korona, egy négyzet méterre pedig 450 korona, Talán nem érdektelen, ha felemlítem, hogy a ' drezdai műegyetem köbmétere 23 márkába,
