Képviselőházi napló, 1901. VII. kötet • 1902. május 12–junius 20.

Ülésnapok - 1901-115

115. országos ülés 1002 május 15-én, csütörtökön. 103 juk!) Méltóztassék csak megnézni a fennálló helyzetet. Hat hónap óta a sajtónak minden embere, a ki a kulissza-titkokba be van avatva, tudja, hogy az összes osztrák pártok hivatalos orgánumaikat utasították arra, hogy Magyarország ellen a legvehemensebb támadásokat intézzék. Széll Kálmán miniszterelnök: Mi meg marakszunk ! Gratulálok! (Mozgás a baloldalon. Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Pichler Győző: Méltóztassék csak meghallgatni. A pártok egymás között egyezségre lépnek Körber ur jelenlétében, ismétlem, Körber ur jelenlétében lépnek pártközi megállapodásokra a pártvezérek, hogy Magyarországgal szemben minden követelését a legnagyobb egyetértésben támogatják és e tekintetben a parlament működését neki biztositják. Széll Kálmán miniszterelnök: Önök is támogatnak ! Molnár Jenő: Tessék kijelenteni, hogy nem enged, akkor támogatjuk! (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Most mondtam épen! Pichler Győző: Menjünk tovább. (Halljuk! Halljuk!) Körber ur három hét előtt világgá bocsátotta és lanszirozta, ugy, mint egy torpedót, hogy a magyar kormány hajóját keresztüllyukaszsza, azon állításokat, hogy a miniszterelnök ur húzza, halasztja, a miniszterelnök ur akadályozza meg a kiegyezés megkötését. Vészi József: Megfelelt rá! Pichler Győző: Igen, miniszterelnök ur, a »Magyar Távirati Iroda« és » Budapesti Tudósító* utján egy négy soros czáfolatban felelt neki: »hogy hiszen ez kérem nevetségese Ekkor nekiállott Körber miniszterelnök ur és a pártközi egyezmény folytán ő, továbbá az illető pártok hivatalos közlönyei Linzben, Brünnben, Prágában s egyáltalában mindenütt az ausztriai jjrovincziákban, továbbá Bécsben az összes pártlapok a legnagyobb harmóniával és egyöntetűséggel nekiláttak és megkísérelték, hogy Magyarországon a pénzügyminiszter ur által most létesített konverziót megbuktassák. (Mozgás a jobboldalon.) Erre szövetkeztek megint. Vészi József: Soha konverziónak nagyobb sikere nem volt! Pichler Győző: Tekintettel az odaadó hűségre, a melylyel Vészi József t. képviselő ur viseltetik a miniszterelnök ur iránt, biztosithatom róla, hogy e beszédemért nincs oka haragudni. Vészi József: Nem is ! Pichler Győző: Beszédemmel ugyanis csak egészen fel akarom tüntetni a miniszterelnök ur helyzetét. A konklúziót a végén azonban fentartom magamnak. A t. miniszterelnök ur ellen az ő társa, a kivel hetek óta tárgyal, a legperíidebb módon, (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) per mopsz-uton intézi a támadásokat. Rákosi Viktor: Szóba sem kell állni ilyen emberrel! Pichler Győző: Önök előtt nagyon furcsa lehet, hogy a függetlenségi párton feláll egy képviselő és ezeket igy elmondja. De mondom, a konklúziót fentartom magamnak, és azt hiszem, nemcsak hogy nem jövök összeütközésbe pártom állástpontjával, de igenis a legjobban és a leghelyesebben tüntetem fel ezzel a mai helyzetet. Körber ur tovább ment. Az összes kiegyezési tárgyalások minden részletei, a melyekről a t. miniszterelnök ur itt hallgat, indiskréczió folytán, vagy másképen, mind oda vannak dobva az osztrák közvéleménynek és a legnagyobb izgatásra használtatik fel Magyarország ellen. (Igaz! Ugy van! a szclsőbaloldalon.) Bartha Ferencz: Az osztrák pártok mindent tudnak! Pichler Győző: És ezeket tudva, látva a helyzetet, vájjon nem igazán az 1867 : XII. t.-czikk szellemével is teljesen ellenkezik-e az, hogy ezeknek daczára, itt hitegetik az országot, hogy törvényes alapon és az 1867 : XII. t.-czikk alapján meg fog köttetni a kiegyezés? Én azt mindenkor kétségbevontam, de ma nyilvánvaló, hogy parlamentáris utón lehetetlen is lesz. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) De kérdem, a mikor az egész világ látja ezt, akkor a magyar nemzeti érzés védelmére hivatott magyar miniszterelnök egyetlen lépést sem. tett arra, hogy ha esetleg mégsem tudják a közös vámterületet megalkotni, az önálló vámterület terére lépjünk, és az erre való intézkedéseket megtegyük! Nem teszünk egyetlenegy lépést, daczára annak, hogy jól tudjuk az osztrák viszonyokat, és a miniszterelnök ur ezeket jobban ismeri, mint én. De, t. képviselőház, miért emiitettem fel ezeket a t. ininiszterelnök úrról ? Csak azért, mert meg vagyok róla győződve, bizva abban, hogy a t. miniszterelnök ur szavát megtartja,, hogy a t. miniszterelnök ur e kiegyezési kérdésbe bele fog bukni. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Lengyel Zoltán: Megmondtam! Pichler Győző: Bele fog bukni ebbe Széll Kálmán miniszterelnök, tisztességesen bele fog bukni e kérdésbe. De micsoda garancziánk van nekünk a jövőre ? (Igaz! Ugy van / a szélsőbaloldalon.) Mikor odaát velünk szemben a pártok mind egymáshoz csatlakoznak, itt végbemegy egy appropriaczionális vita, és ebben egyetlen kormánypárti kéj)viselő szólal fel, és az is Krístóffy József, a ki a nemzetiségekkel akar jmktálni! Mig odaát Ausztriában összefognak a pártok, minden erejüket ellenünk fordítják, hol van a szabadelvű pártban az a megnyilatkozás, az a demonstráczió, a melyre szükség volna. Hol történik az a megerősítése a saját álláspontjuknak, hogy a végletekig kiállnak a jelenlegi kiegyezés mellett? (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon. Mozgás a jobb- és a baloldalon.) T, ház! Az alatt a rövid idő alatt, a me-