Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.
Ülésnapok - 1901-110
110. országos ülés 1902 május 9-én, pénteken. 385 bennünket nem térit el és most önöknek tessék beismerni, tessék megmondani, miben tér el ez a vonal attól az ideális vonaltól ? Semmiben, Mert ez Szerajevótól a határszélig a Szandzsákig azt az utat fogja keresztülfutni. Azt állítom, hogy nemcs-.k nincs eltérés, nemcsak, hogy nem ejti el ezt a vonalat, hanem egy részét ennek a leendő vonalnak megcsinálja már előre. Ezért állithatom, hogy hatalmas, erős lépés arra, hogy az a nagy közforgalmi vonal Budapesttől a török határszélig annak idején megvalósuljon. Ha az egészet egyszerre nem is tudom megcsinálni, de megcsinálom egy részét, ezzel jót cselekszem és üdvöset az országnak. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Éljenzés és hocli feUciáltásofc a szélsöbaloldalon.) Hiába gúnyolódnak, hiába éljeneznek. Hogy ha itt Ausztria érdeke győzedelmeskedett volna, akkor tehetnék, de hiába fogják rá. Semmiféle józan ember ezt el nem fogja ismerni, ezt el nem fogja hinni, hogy ha a magyar érdekű vonal ugyanazon időben épül fel, mint az ausztriai, akkor a magyar vonalat el kell ejteni. Hiába hoeholnak, engem azzal zavarba nem hoznak. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Azt mondják a képviselő urak. hogy meg volt az a 70 millió, most is csak elő kell venni. Azok a nagyon jól informált képviselő urak ebben a dologban is többet tudnak, mint én; mert meglenni megvolt, de, hogy most elő lehetne venni, az, engedelmet kérek, nem áll. (Mozgás a szdsobalóldalon.) Pichler Győző: Meg volt 1896-ban! Széll Kálmán miniszterelnök: 1891-től 1896-ig — én is tudom — ilyen terv exisztált. Hanem bármennyire vannak is beavatva azon tervelők szándékaiba a t. képviselő urak, annyit én is tudok, hogy feltételekhez volt kötve az a bizonyos ajánlat, a miket akkor nem volt módjában a kormánynak teljesiteni. Hanem valamit még hozzáteszek, a mit a képviselő urak elhallgattak. Állítsák most nekem ide azokat az ajánlattevőket. Pichler Győző: Azt nem lehet! Széll Kálmán miniszterelnök: Mi j>edig az aktuális jDolitikával számolunk és számolnunk kell azzal, hogy ebben a dologban nem történt semmi. A török csatlakozás a papíron volt, nem is merte senki sürgetni, mert Bosznia és Herczegovina területén nem történt semmi. Azzal közelebb hoztuk volna az ideálhoz a megoldást, hogyha ezután sem csinálunk semmit? Azt gondoltam, sokkal jobb és helyesebb azt, a mivel nem adjuk fel az ország érdekét, megcsinálni, mert ez egy hatalmas lépés annak realizálására. (Helyeslés a jobboldalon.) És most még csak egyet. Itt meg lett támadva, gúny tárgyává lett téve, pedig épen nem érdemli meg, Kállay Béni közös pénzügyminiszter, Nessi Pál: Az alkirály ! Széll Kálmán miniszterelnök: Akárhogy nevezik az urak gúnyosan, a közös pénzügyminiszter ur két teljesen elhagyott, a kultúrának és a gazdasági helyzetnek legalsó fokán, álló véres KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. VI. KÖTET. háborúk és belviszályok által teljesen feldúlt országot, nem modern, hanem ázsiai állapotokkal vett át. A maga egész lelkesedésével, nagy erejével és tudásával kezébe vette azt a nagy feladatot, a melyet monarchiánkra és úgyszólván becsületünkre Európa reábízott. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Azt az országot egészen más állapotba helyezte, mint a minőben azt átvette, modern institucziókat létesített, rendes adminisztrácziót hozott be, jogbizíosságot, erkölcsileg, szellemileg fejleszti, anyagilag erősiti; abban az országban — tessék csak például megnézni a kimutatást, a mely a jelentéshez van csatolva, — a kiadások és bevételek háromszorosát teszik annak, a mit akkor kitettek. Abban az országban a modern intézményeknek egy sereg kezdeményezése van. Nem mondom, hogy mindenben ideális és fényes állapotok vannak, mert ez egyszerre nem megy, és elégedetlen elemek vannak ott is, az természetes, azok túloznak és zavarognak. De hogy akár a vakut-vagyon intézése, akár a kmetti birtok szabályozása, akár a tizedváltságok kérdésében ugy állana a dolog, a mint azt Barta Ödön t. képviselő ur mondja, az én tudomásom szerint épen nem áll. Én vagy két éve ilyenkor interpelláltattam Visontai képviselő ur által, azon viszonyokat illetőleg és akkor azok, a kik emlékeznek válaszomra, a melyet adtam, talán azt a benyomást nyerték, hogy azok a vádak és állítások, amint felállíttattak, nem állanak. A közös pénzügyminiszter ur kétségtelenül megérdemli, hogy mindenki elismerje, hogy nagy munkát végzett a czivilizáczió érdekében. (Igaz! Ugy van! jobb felöl. Zaj a szélsöbaloldalon.) Nessi Pál: Osztrák szellemben! Széll Kálmán miniszterelnök: Azt se fogadhatom el, hogy osztrák szellemben. 0 mindenekelőtt a mondottam szellemben és azon tartományok jól felfogott érdekeinek szellemében jár el: bosnyák érdekeket ápol. Hogy a magyar elemet nem üldözi és érvényesülését nem akadályozza: csak menjenek oda — de ha nem mennek, nem tehetek róla — arra nézve tudnék szolgálni a t. képviselő urnak egy kimutatással, a mely szerint sokkal több magyar ember nyer foglalkozást Boszniában most, mint azelőtt, és hogy a forgalmi viszonyok, a beviteli és kiviteli viszonyok más országokkal szemben csak növekedtek. Boszniának, ha jól emlékszem, 6 1 '? millió összes forgalmából 4 x /2 milliót Magyarország közvetít, Horvát-Szlavonországok utján. Tehát ennek a hat milliónak háromnegyed részét mi közvetítjük. Hogy ez tehát korántsem érdemli meg azt a kritikát, a melyet a t. képviselő urak itten méltóztattak hangoztatni, azt én meggyőződéssel merem állítani. Azt. hogy a császár mellett bármi tényében a magyar királyt eltüntesse: nem fogadom el, az nem áll. Azt pedig, hogy hazafiatlan: azt a vádat visszautasítom. Én állítom, hogy egy nagy és véghetetlen sok kényes kér49
