Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.

Ülésnapok - 1901-109

109. országos ülés 1902 május 6-án, kedden. 353 Barta Ödön: Azért vágják át! Major Ferencz: ... És mégis, daczára, hogy nagy hadászati czélok is szólanak ezen vonal mellett és daczára annak, hogy abban az időben a hadügyminiszter ur is inkább a szóles vágányu vasút mellett foglalt állást, hogy van az, hogy ez mégis mindig el lett ütve? Megmagyarázom ennek indokát. Ha csak egy parányi előny mutatkozik magyar részre, az már kontrakarirozva lesz és nincs ember, a ki megvédje, nincs ember, a ki megállja a helyét, mindenki mindjárt meghajlik, mindenkinek meggörbül a dereka. Baria Ödön: Hát minek áll a 67-es alapon? Major Ferencz: Az nem annak a következménye ! Barta Ödön: Annak a következménye! Major Ferencz: Én a 67-es alapon sem görbülök meg soha, hanem meggörbültek már százan és százan a 67-es alapon. Pichler Győző: Helyes, hogy a 67-es alapon 48-as beszédeket mond! (Derültség a szélsőbaloldalon.) Major Ferencz: Én sajnálom, hogy a t. előttem szóló e tekintetben fogalomzavarban van, mert a 67-es politika előtt is nyitva van a magyar közgazdasági politika egész teljében, csak tessék azt megvédeni tudni. Nyitva volt Boszniára vonatkozólag is, tetszett volna tudni megvédeni. Mindezeket a dolgokat meg kellett volna védenie épen a többségnek és a többség nem védte meg, ._ Barta Ödön: A többség nincs is itt! (Derültség.) Major Ferencz: Ha a méltányosság terére lépünk és Boszniának és mondjuk Ausztriának kívánságát teljesíteni óhajtanok, előbb kell, hogy teljesíttessék a mi még jogosabb kívánalmunk, kell, hogy igenis ezen vonalak Samacztól le egész Sarajevoig mielőbb széles vágányuvá építtessenek és ez legyen az első, a mit kiépítünk, mert erre már nemcsak ez a képviselőház engagirozta magát, hanem nem tett ellene kifogást még a Reichsrath sem. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Az a kifogás pedig, hogy itt pénzügyi dolgok jönnek számba, csak olyan mesterkélt kifogás, mert hiszen ha valaki valamit nem tud keresztülvinni, akkor keresi a módját, hogy megindokolja az ő élhetetlenségét. Mi az, a mibe ez a vonal egész Sarajevoig kerülne. Az egész különbség 51 millió korona. Én nekem tudomásom van róla, — mert az aktákat is láttam — hogy ezelőtt öt évvel egy pénzintézet ajánlatot tett, hogy kiépíti ezt a vonalat széles vágányon Budapesttől egész Sarajevoig, de még az előmunkálati engedélyt sem adta meg Kállay. Hiszen ma nagyon könnyen össze lehet hozni azt a pénzcsoportot, a mely ezt megépíti; (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) nem kell egy krajezár sem Boszniától, össze lehet a szükséges pénzt hozni ma, mert oly fontos ez a vasút és annyira jövedelmező ma. Hiszen a jövedelmező fővonalnak forgalma meghétszereződött KÉPVH. NAPLÓ, 1901 —1906. VI. KÖTET, már azóta, amióta építettük és azóta már egy egész sereg vasúthálózat csatlakozik ezen sarajevói fővonalba és azon feltételen, a melyet 21 év előtt a képviselőház kényszerülve fogadott el, hogy jelenleg épen csak a forgalomnak csekélysége folytán tartja indokoltnak a keskeny vágányu vasút építését, ma már túl vagyunk, mert ismétlem, a pályának jövedelme már meghétszereződött. Ez is tehát csak a mellett szól, hogy ez a vonal sürgősen széles vágányuvá építtessék át. Ha pedig nagyon takarékoskodni akarnak, akkor elhagyható a visegrádi szárny, és tegyük a fővonalat széles vágányuvá. Hiszen a visegrádi szárny ma tisztán csak stratégiai vonal, semmi más, mert teljesen kietlen részeken vezet keresztül és ez a legköltségesebb része ennek a Szandzsák felé menő vonalnak. Ezt a legköltségesebb, a Szerbia felé menő szárnyat tehát elhagyhatjuk és inkább a fővonalat kellene nekünk széles vágányuvá tenni és bekapcsolni végrevalahára 21 év után a magyar állam pályatestébe. Mert, t. ház, már csak egészen más az, hogyha én innen szállítmányt beraktározhatok egy vaggonba és vitethetem egyenesen Sarajevoig a fővonalon, vagy hogyha át kell rakodnom és ki kell tennem a szállítmányt sérülésnek és romlásnak. Nagy hátrány a személyközlekedés is. Az egyenes összeköttetés és kényelem egyik rugója a kereskedelmi szálak megteremtésének. Itt van pl. a telefon, először csak egynéhány ember használta, ma pedig mindenki kívánja, mert a kényelem lassankint reászoktatta. így van ez a kereskedelmi összeköttetéseknél is. Utat kell csinálni, utat kell teremteni, a könynyebben odajuthatást kell megalkotni, és ha ez megvan, kezdődnek meg a kereskedelmi góczpontok kialakulása és a kereskedelmi felvirágzások. (Igaz! TJgy van! a néppárton és a szélsöbaloldalon.) Épen azért komolyan azt a kérdést állítom fel a t. képviselőház előtt, hogy akarja-e, szándéka-e a magyar érdekeket, a melyekhez 21 esztendő óta jussunk van, a 12-ik órában követelni, vagy pedig megint el akarja azt odázni. A t. miniszterelnök ur azt mondja, hogy az első lépés ezáltal meg lesz téve. De nem az első lépésnél kellene ma már lennünk, t. • miniszter ur, hanem már a megvalósításnál kellene lennünk régen. Az első lépést megtettük már akkor, a mikor fiainknak ezrei és ezrei hullottak el ottan. Most pedig nekünk arra kell törekednünk, hogy a közgazdasági téren egy kissé visszaszerezzük azokat a nagy áldozatokat. Nekünk igenis követelni kell, ez legyen az első, legfőbb dolgunk, hogy Bosznia vasúthálózata a magyar államvasutakba bekapcsoltassák egy sürgősen kiépítendő széles vágánynyal Samacztól Sarajevoig és ezzel egyidejűleg követelni kell a magyar kormánynak és a magyar országgyűlésnek a magyar közgazdaság jövő fejlődése érdekében, hogy megkezdődjenek a diplomácziai alkudozások Törökországgal és az összeköttetés arra az 45