Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.

Ülésnapok - 1901-104

202 ÍOh. országos ülés 1902 április 30-án, szerdán. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Minden katonának, a ki szolgál ebben a véderó'ben, első és fő kötelessége, hogy hazáját szeresse és királyát magasan tartsa. A többi azután magától jön és a fegyelem nagyon sokat segit ott, a hol másutt talán más faktorok segítenek, ítoj)pant nehezek nálunk a viszonyok, azt az urak ép ugy tudják mint én, és nekünk kötelességünk beletalálni ezekbe a tényleges viszonyokba. Ma s viszonyokon nem változtathatunk. (Felkiáltások a szélsobalóldálon: Dehogy nem!) Hogy önöknél nem hiányzik az óhaj és az akarat változtatni a viszonyokon, abban nem kételkedem, azt látjuk mindennap; de hát nem csak önöktől függ, (Egy hang jobbfelöl: Nincsenek elegen !) Kubik Béla: Nem változtathatunk ? De igenis lehet változtatnunk! Rákosi Viktor: Akarunk változtatni! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Méltóztassék akarni. Majd meglátjuk! Ha boldogulnak, jó! Azt mondja Tóth János t, képviselő ur, hogy csak az a védszervezet jó, helyes és a nemzet érdekében álló, mely a nemzet érdekével egyezik és mely teljesen egybe van forrva a nemzet történetével és hagyományaival. Ez mind igaz, hanem én nem tudom, azt akarja talán a képviselő ur, hogy miután a véderő megvan ugy, a mint van, mi a honvédséget ellenzéki vagy pláne forradalmi szellemben neveljük? (Ellenmondás a szélsobalóldálon.) Kubik Béla: Csak magyarul! Magyar szellemben ! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Kubik képviselő ur legyen kegyes nekem megmagyarázni, hogy hogyan és miben nyilvánul a honvédségnél a magyar nemzet iránti kevésbbé helyes érzék? Kubik Béla: Hát kérem, mindjárt mondok majd adatot! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nagyon örülök, ha látni fogom, hogy nekem nincs igazam ; akkor legalább lesz módomban ezen változtatni. (Tetszés jobbfelül.) De meggyőződésem szerint nekem van igazam, nem a képviselő urnak. Első és fő feltétel, mivel dinasztikus államban vagyunk, hogy dinasztikus irányban kell nevelni a sereget. (Zaj a szélsobalóldálon.) Nemzet és dinasztia egyaránt. Pichler Győző: Azért küldték Sopronban a magyar tiszteket nyugdíjba, mikor a dinasztia egy tagja ott időzött! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: A mi Tóth János képviselő ur azon megjegyzéseit illeti, hogy a kormánypárt ilyen és amolyan magatartást tanusit minden alkalommal, erre nézve azt hiszem, Münnich t. képviselőtársam megadta a választ. (Helyeslés jobbfelöl.) Hogy a kormánypárt, vagy mondjuk a szabadelvű párt csendesen dolgozik és keveset beszél, azt — ugy hiszem — nagyon természetesnek fogják találni. Az urak számra nézve kevesebben vannak, ennélfogva valamivel hangosabbak, az természetes. (Nagy derültség.) Egyet mégis csak kórnem kell, hogy, ne ugy mint Tóth János képviselő ur, csakis a t. pártnak arrogálják a hazafias érzületet. Azt hiszem, ez nem volna helyes. Mert mi jogon tagadnak meg tőlünk ugyanannyi hazafias érzést? (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Ezt csakis az ellenzéknek arrogálni nem volna helyes. Tóth János: Senki sem mondta! B, Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ha nem mondta, akkor tévedtem, akkor félreértés van, annál inkább örvendek. (Derültség.) A katonai perrendtartás létrejövetelét hozta fel a t. képviselő ur. (Halljuk! Halljuk! a szélsobalóldálon.) Nessi Pál képviselő ur kifogásolta és halálos bűnül rójja fel azt, hogy nern épen április 30-án küldetett meg a tervezet az igazságügyi minisztereknek. Hogyha a törvényhozás kegyes volt, ismerve ezen óriási munkát, 40 esztendeig várni, az a 8 —10—14 nap nem határoz. (Felkiáltások a szélsobalóldálon: Meglesz?) Meglesz. (Elénk helyeslés a szélsobalóldálon.) Nessi Pál: Prolongálunk! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Azt merem állítani, hogy május hó folyamán az igazságügyminiszterek kezében lesz. (Helyeslés.) Pichler Győző: Ha a referens meghal, akkor is ? B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Akkor mást nevezünk ki. (Derültség.) Meghalt referens nem dolgozik, azt méltóztatik tudni. (Derültség.) Hogy a dolog kissé sokáig tartott, azon senki nem fog csodálkozni, a ki az anyagot, a ki a dolgok természetét ismeri, a ki tekintetbe veszi, hogy a katonának minden viszonyát, békében és háborúban kell hogy felölelje ez a perrendtartás, a ki ismeri az Ausztriában és Magyarországon létező törvényeket, melyekhez simulni kell. Várady Károly: Bizony, pedig nem nagy munka! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nem nagy munka? Hát méltóztassék hozzáfogni, hanem azután megfelelő ^munkát előterjeszteni, nem férczmunkát. (Elénk derültség.) Nagyon sok kifogásolni valója van Tóth János képviselő urnak a hadügyminiszterrel szemben, ki állítólag nem eléggé világosítja fel a közönséget és a delegácziót, valamint a delegáczióval szemben is. Ennek legegyszerűbb orvossága az: méltóztassék belemenni a delegáczióba, (Tetszés jobbfelöl.) ott alkalma lesz a hadügyminisztert megkérdezni, examinálni és mindent megtenni. Pichler Győző: Először tanuljon meg magyarul a hadügyminiszter, tetszik tudni? B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Tetszik tudni, hogy Jekelfalussy altábornagy ott van és ha a képviselő ur németül nem tud, a mit erősen kétségbe vonok . . . (Derültség.)