Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.

Ülésnapok - 1901-104

198 ÍO't. országos ülés 1902 április 30-án, szerdán. fenmaradtak ; ha méltóztatnak figyelembe venni, hogy a tisztikar miképen egészíttetett ki, akkor igazán bámulatos tisztelettel kell meghajolnunk azok előtt, a kik akkor a honvédség szolgálatában állottak. (Ugy van! jobbfelöl.) A 48-as honvédek rajongó szeretettel léptek be. Átléptek a közös hadseregből azok, a kiknek kedvük volt és tömegesen jelentkeztek a tartalékos tisztek, hogy szolgálatot teljesítsenek ezen csapatnál. (Egy hang a szélsöbaloldalon: Megbánták!) Nem mondok nagyot, (Halljuk! Halljuk!) ha azt állítom, hogy még a 70-es években is oly kezdetleges állapot uralkodott a honvédségnél, hogy még akkor sem tudták e hazafiak, hogy miképen is fog fejlődni a honvédség? Csakis az akkori tényleges állapotot regisztrálom. (Ugy van! a jobboldalon.) A tisztikar ugy egészíttetett ki, hogy mindenki, a ki irni, olvasni tudott, bár a műveltségnek nem nagyon magas fokán állt, megkapta a tiszti kardbojtot, mert oly nagy szükség volt tisztekre. Tisztelet a kivételeknek, mert akkor is nagyon sok kitűnő férfi szolgált ott. (Ugy van! jobbfelöl.) Ezek után következtek az uj idők, midőn egyrészt a tan-zászlóaljak szerveztettek, másrészt felállíttatott a keret-rendszer, hogy a tisztek valahára gyakorolhatták magukat állandóan, habár csekély számú csapatokkal is. Azelőtt nyolczhetes gyakorlat után szabadságolták a honvédeket és mégis kénytelenek voltak a nagy gyakorlatokon a közös hadsereggel együtt működni és bámulatos eredmény az, hogy akkor is megálltak helyüket. Nessi Pá!: Mert magyar volt! Münnich Aurél: Sohasem tagadtam ezt és épen erre akarok rátérni, ha meg méltóztatnak engedni. (Halljuk! Halljuk!) Következett a keretrendszer felállítása után az 1890 : V. t.-cz. és ez Kubik Béla t. képviselő urnak szól, a ki azt állítja mindig, hogy a honvédség kiegészítő része, tartaléka a közös hadseregnek. Kubik Béla: Nem mi találtuk ki, hanem önök. (Mozgás jobbfelöl.) Münnich Aurél: Bocsánat, de nem lehet kitalálni a törvény ellenére semmit, mert a törvény világosan azt mondja, hogy a honvédség a haderőnek nem kiegészítő, hanem annak egyik része. (Ugy van! jobb felöl.) Következett — mondom — az 1890 : V. t.-cz., a mely végrevalahára kontingentálta a honvédség részére az ujonczjutalékot, évi 12.500 főben állapitván meg azt, és megállapította egyúttal azt is, hogy a honvédségnél a legénység két évig fog tényleg szolgálni.Abban az időben már működtek a honvédségi Ludovica-akadémia fiatal tisztjei, már a harczképesség is magasabb fokon volt, mint 1868-ban és a következő években. Ekkor történt, hogy 28 gyalogezred és tiz huszárezred lett felállítva, és azóta haladt a honvédség kiképzése igazi magyar szellemben napról-napra, évről-évre. (Ugy van! jobbfelöl.) A hadgyakorlatok minden évben fényes tanúbizonyságát adták annak, hogy helyt állanak és hogy feladatuk magaslatán vannak. (Tetszés és helyeslés jobb felől.) Következett azután az az örvendetes nap, mikor a törvényhozás az 1897 : XXIII.t,-cz.-et megalkotta, mikor a tisztképző-intézetek ujjászerveztettek. (Halljuk! Halljuk!) Felállíttatott, mint igazi akadémia, a honvédségi Ludovica-akadémia, a mely azelőtt csak hadapród-iskola volt. Felállíttatott a soproni főreáliskola, a pécsi és nagyváradi honvéd-hadapród-iskola. Ezen időtől fogva (Halljuk! Halljuk!) igaz büszkeséggel tekinthet minden magyar ember erre a magyar instituczióra, a honvédségre (Ugy van! jobbfelöl.) és nyugodtan nézhet az ország a jövő elébe, (Ugy van! jobb felöl.) mert ha szükség lesz rá, ez a kitűnő haderő mipdig meg fogja védeni a hazát és a királyt. (Élénk tetszés és helyeslés a jobboldalon.) Csak röviden kívántam szives emlékükbe idézni ezen tényeket. (Zaj a szélsöbaloldalon.Halljuk .'Halljuk! a jobboldalon.) Kubik Béla: Szomorú emlékek azok! (Zaj.) Münnich Aurél: Ezeket nem lehet kicsinyelni, ezeket le lehet ugyan rántani, mert mindent lehet megtámadni, de a bizonyítás aztán sántít. (Ugy van! jobbfelöl.) Nem akarok hízelgőnek tekintetni, nem is akarom azon férfiúnak nagy érdemeit itt felsorolni . . . (Mozgás a szélsöbaloldalon.) Nessi Pál: Most jön a tószt! (Zaj. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Münnich Aurél: . . . a kinek ezek az eredmények első sorban köszönhetők, a melyek mind hazafias cselekedeten alapulnak. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Csak azt akarom még felemlíteni, hogy hálátlannak nem szabad lennie a nemzetnek, a polgároknak, de a törvényhozásnak sem (Élénk helyeslés a jobboldalon.) és ha biztosan tudjuk, mert bizonyítékaink vannak arra — hogy valakinek bizonyos irányban érdemei és pedig hazafias érdemei vannak, azokat ú kell ismerni, azokat nem szabad lerántani. (Élénk tetszés és helyeslés a jobboldalon.) Ezeket voltam bátor felhozni a beszédem kezdetén emiitett hármas állítás megczáfolására. Felhoztam ezeket azért, hogy Tóth János képviselő urnak megmondjam és rámutassak arra, hogy igenis ennek a kormányjíártnak az a nizusa és szokása, hogy a magyar honvédségnek a múltban mindig megadta azt, a mire szüksége volt, azt mindenkor támogatta, és mindenkor igyekezett fejlődését előmozdítani. (Ugy van! a jobboldalon.) Nessi Pál: Ugy van! Addig, a mig magyar volt! Kubik Béla: Míg az osztrák szellemet anynyira bele nem plántálták. (Zaj. Halljuk ! Halljuk! a jobboldalon.) Münnich Aurél: Ez volt ennek a kormánypártnak nizusa és nem az, a mit Tóth János t. képviselő ur mondott. (Ugy van! jobbfelöl.) Az a noli me tangere ma is exisztál.