Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.

Ülésnapok - 1901-103

103. országos ülés 1902 április 29-én, kedden. 177 viselőház! Magyarország óriási anyagi áldozatok árán fejleszti itt honvédségét, mondjuk erőssé is teszi azt, s ma már a közös hadügyminiszter elérkezettnek látja az időt arra, hogy az egész honvédségre rátegye a kezét. . . (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nagy tévedés! Tóth János: És bekebelezze a legfőbb veze­tés tekintetében az egész honvédséget. (Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon. Mozgás jobbfelöl.) Kubik Béla: Nem innen tanultuk, onnan tanultuk! (Zaj. Elnök csenget.) Tóth János: . . . mert mozgósitás alkalmával a közös hadsereg vezérkari testülete diszponál teljesen a honvédség felett is, békében pedig az az áthelyezett harmincz közöshadseregbeli vezér­kari tiszt élő bizonysága annak, hogy legfelsőbb fokon beolvasztatott a honvédség. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: A vezérkar nem diszponál, az segédeszköz! Tóth János: Kellőleg ezt akkor tudjuk mél­tányolni, ha tudjuk, hogy a hadseregnél ezen vezérkari intézmény a legmagasabb testület és tényező. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Mindig segédeszköz! Tóth János: Hát miért nem csinálta meg ezt a miniszter ur önállólag? Hellebronth Géza: Nem engedték Bécsben! Tóth János: Megmondjam-e, miniszter ur, hogy miért nem csinálta meg önállólag a magyar honvédségnél ? B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Majd megmondom! Tóth János: Majd én megmondom, hogy miért nem! (Halljuk! Halljuk!) Azt mondta a miniszter ur, hogy a honvédségnél önállólag azért nem lehetett ezt szervezni, mert vezér­kari szolgálatra elegendő számú alkalmas tiszt nem volt. Pichler Győző: Hát Münnich Aurél nem jó vezérkari főnök volna? (Élénk derültség a néppárton és a szélsöbaloklalon.) B. Solymossy Ödön: Ért is bizony katonai dolgokhoz! Münnich Aurél: Talán jobban mint Pichler! Pichler Győző: Münnich vezérkari főnök, de Ballagi még jobb közoktatásügyi tanácselnök! (Derültség. Halljuk! Halljuk!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne mél­tóztassanak egymással társalogni! Tóth János: Szóval, kérem, a vezérkart ön­állólag a honvédségnél azért nem lehetett meg­teremteni, mint a honvédelmi miniszter ur mondja, mert a honvédségnél vezérkari szolgá­latra elegendő alkalmas tiszt nem volt vagy nincsen. A t. honvédelmi miniszter ur nem volt mindig ebben a véleményben, Pár esztendővel ezelőtt, 1896 márczius 21-én azt mondta, hogy van nekünk elegendő számú képzett vezérkari KÉPVH. NAPLÓ. 1901—1906. vi. KÖTET. tisztünk, ugy, hogy egy sem kell a honvédség­nek a közös hadseregből, a vezérkari szolgálatra való összes szükséglet fedezve van a honvédség­nél. Ezt mondta a miniszter ur 1896 márczius 21-én itt a képviselőházban! Rákosi Viktor: Tessék megnézni! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Hol áll ez? Tóth János: XXXI. naplókötet, 293. lap. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Köszönöm ! Tóth János: Azt mondta a miniszter ur, hogy a honvédségnél elegendő számú vezérkari tiszt van, egy sem kell nekem a közös hadsereg­ből és az összes vezérkari szükséglet fedezve van. Két esztendő múlva pedig közössé teszik az egész vezérkart. Ha 1896-ban volt elegendő alkalmas vezérkari tiszt a honvédségnél, kérdem, hová lettek ezek a képzett alkalmas urak ? (Felkiáltások a szélsöbaloklalon: Nyugdíjazták őket!) Egyszerre rögtön meghaltak? Vagy egy­szerre rögtön nyugdíjba lettek küldve, mert a hadügyminiszter urnak ugy tetszett, hogy ezen a fórumon is közössé tegyen mindent? A másik megjegyzésem a t. miniszter ur­nak ezen kijelentésére az, hogy igen csekélyre méltóztatik becsülni a honvédtiszteknek szellemi nívóját, a mikor azt méltóztatik mondani, hogy a honvédségnél elegendő számú vezérkari szol­gálatra alkalmas egyéniség nincsen. Az olyan sokszor, évtizedek óta dicsői tett Ludovika-akadémia csak olyan tiszteket tudott termelni, csak olyan nevelést és tisztképzést tudott teremteni, hogy még olyan kevés számú tiszt sem kerülhetett ki belőle, mint a mennyi a vezérkari szolgálatra szükséges? Én sok kiváló tagját ismerem a honvédtisztikarnak, igy kétségbe merem ezt vonni. A t. miniszter ur azt is mondja, hogy azért kellett közössé tenni a vezérkart, mert a vezér­kari szolgálatot teljesítő honvédtisztek, daczára egyforma képesitésüknek, hátrányban voltak a közös vezérkari tisztekkel szemben. De most már megoldatott a kérdés, mert a közös vezérkari testület ezen magyar honvédtiszteket, a kik egyenlő képesítéssel birtak, felvette kebelébe és azok ugyanazon egy rangfokozatra emeltettek. Tizenöt esztendő óta mindig azt halljuk a miniszter úrtól, hogy a magyar honvédséget európai színvonalra akarja emelni. Hát ugy si­került az, hogy a magyar honvédség és a hon­védtisztek nemcsak európai színvonalra nem tud­tak felemelkedni, . .. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Jó, csak* ócsárolja! Tóth János . . . hanem még a közös hadse­regbeli . vezérkari testülethez sem tudtak felemel­kedni, mert daczára annak, hogy egyforma ké­pesítéssel és minősítéssel bírtak, mégis kényte­lenek voltak érezni, hogy ők hátrányban vannak. De ezen hátrány, hála Istennek, nagy kegyesen megszüntettetett. Nem elvitatható kegy-e az, t, 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom