Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.

Ülésnapok - 1901-102

102. országos ülés 1902 április 28-án, hétfőn. 147 És elmondom, mi vezetett e törvényjavaslat benyújtására. (Halljuk! Halljuk !) Mexikóval a queretárói dráma után megszűnt az összeköttetés, megszűnt a diplomácziai érintkezés. A múlt év folyamán történt, hogy az ottani köztársaság elnökének igen lojális, igen előzékeny magatartása folytán lehetővé vált annak a nagyon sajnos és fájdalmas eseménynek utóemlékeit is feledékenységbe sülyeszteni, azokra fátyolt borítani, és lehetővé vált az osztrák-magyar monarchia és Mexikó között felvenni a rendes diplomácziai összeköttetés fonalát. Ez megtörtént és ott a mi követségünk felállíttatott a törvényben előirt módon, a delegáczió megszavazta a költségeket, a budgettörvényben pedig gondoskodva van a fedezetről. Most már előáll az az eset, hogy diplomácziai összeköttetésbe jutottunk megint Mexikóval, és nem lett volna semmi kereskedelmi szerződésünk vele, szerződésen kivüli állapotban lennénk vele. Ez nem tartható fenn. A mi alattvalóink ott nem nagy számmal vannak ugyan, de mégis vannak, és a mi érdekeink képviselet nélkül maradnak Mexikóban, hacsak azoknak a képviseletét rá nem bizzuk egy idegen állam képviselőjére. Ezt lehetett tenni addig, amig az osztrák-magyar monarchia Mexikóval diplomácziai összeköttetések nélkül állt, de attól a percztől fogva, mikor nekünk követünk van ott, furcsa lenne, ha alatvalóink hajózási, kereskedelmi, vagy egyéb ügyeit a német követ végezné el és nem tudnánk mi semmiféle viszonyt, melyben az érdekek kölcsönös szabályozást nyernének. Ez egy abnormis helyzet és mert 1899ben azt előrelátni nem lehetett, hogy a mexikói követséget mikor állítjuk fel és még az 1899. XXX. t.-cz feltóteleinek elég nem tétetett, időközileg találtatott egy kérdés, melynek szabályozása a mi alattvalóink anyagi érdekeinek szempontjából kívánatos és az internaczionális kurtoázia szempontjából pedig határozottan szükséges. (Helyeslés jobbfelöl.) Az életnek fejlődését nem lehet megállítani. Mikor mi az 1899. XXX. t.-cz.-et, melyet én proponáltam, melynek minden idevonatkozó betűjét én írtam, megalkottuk, nem gondolta ám senki, hogy három esztendő elmúlik és mi még a vámszövetségi kérdésben és a tarifakérdésben ott fogunk állani, a hol ma. (Felkiáltások a szélsőbaloldalion: Hát állítsák fel az önálló vámterületet!) Xem arról van most szó. Kubik Béla: De nagyon összefügg! Széll Kálmán miniszterelnök: Az más, ha annak keretében mozgunk, hogy legyen-e önálló vámterület vagy nem. A törvény alapján vámközösség állapotában állunk és állni kötelesek vagyunk, ha meg nem töretik a viszonosság, azonkívül időközileg utasítva van a kormány abban a törvényben, hogy igyekezzék vámszövetséget csinálni, azonban a külföldi szerződések tárgyalását meg nem kezdheti az általános vámtarifa revíziója előtt. Ezt mondja az a törvény és mi volt ennek a czélja? Abban látja Rakovszky képviselő ur átlyukasztva és megsértve a mexikói szerződés által a törvényt, hogy a vámtarifának elkészülte előtt mégis egy ilyen szerződést a kormány nevében proponálni szerencsés vagyok. Előrebocsátom azt, hogy minden hermeneutika szabályainak alávetem magam és az akkor történt dolgok, a vitában megbeszélés tárgyát képezett dolgok minden izének figyelembevételével kérdezem, hogy gondolt-e akkor valaki a külföldi szerződések alatt olyanra, a melyről most itt szó van ? Akkor senki sem gondolt másra és logice nem gondolhatott, mint arra, hogy a mi külföldi szerződéseink, melyek lejárnak, vagy a melyeket felmondunk, ne legyenek más ujabb tarifa-szerződésekkel felcserélve, vagyis az egész vámtarifára vonatkozó ujabb kötelezettségeket az ország vámkereskedelmi és vámpolitikai szempontból ne vállaljon a vámközösség alapján a külfölddel szemben, a mig az általános vámtarifát meg nem csinálja. Miért ? Hiszen épen nekem volt az a czélzatom, az a feltételem, — a melyet a tárgyalások alatt mint oly eszmét, mely mindent megold, én találtam ki — és el is értem ebben a §-ban az ország jogainak és érdekeinek megvédésével, hogy a külföldi szerződések és a vámközösség határideje, akár a vámszövetség alapján, akár pedig tételes tarifa alapján, összeessenek. Ezt akartam, és ez biztosítva van, hogy ne lehessen esetleg az országnak nem helyesen érvényesített érdeke szempontjából, vagy érdeke elhanyagolásával uj érdemleges, az ország kereskedelmi érdekeit hosszú időre lekötő tarifa-szerződéseket létesíteni, mig a mostani hiányos, az ország érdekeit nem mindenben kielégítő vámtarifa áll fenn, hanem létesüljön uj vámtarifa. (Igaz! TJgy van! a jobboldalon.) Ez volt ennek a törvénynek igazi intencziója, czélja, betűszerinti értelme. De, hogy ne lehessen kötni egy legtöbb kezdvezményü, nem tarifaszerződést, mert nem az, hogy ne lehessen azt mondani egy államnak, mint Mexikó, melylyel eddig szerződéses viszonyban nem állottunk : én veled a legtöbb kedvezményű szerződési viszonyban akarok állani, mert ujabban oly helyzet állott elő közöttünk, hogy ezt megtehetem, hogy ne lehessen rövid lejáratú megállapodással és szerződéssel ideiglenesen intézkedni, vagy azt ne lehessen mondani, a mit most ebben a szerződésben mondunk Mexikónak, hogy ez a szerződés hat hónapi felmondásra köttetik, tehát nem prejudikál Magyarországnak, akár lesz önálló vámterülete, akár nem, akár lesz vámszerződése, akár nem: ezt, engedelmet kérek, senki, ki azon törvény alkotásába befolyt, (Igaz! TJgy van! a jobboldalon.) senki, a kivel azon törvény létesítése iránt tárgyaltam, nem gondolta, mert én proponáltam ezt a törvényt, azt én formuláztam, azt ón vittem ki Thunnal való tárgyalásokkal és azokkal a t. képviselő urakkal, kikkel akkor megkonstruáltam a politikai helyzetet ; minden betűjét ennek a törvénynek és azt a 4. §.-t is, mely ezt a formulázást tártaiig*