Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.

Ülésnapok - 1901-83

83. országos ülés 1902 április 4-e/i, pénteken. 91 a gazdasági helyzet evoluczióiban megállni nem képesek, és csakis a hitelszövetkezetek utján, tömörítve, kis erőket hatalmas tényezőkké ala­kítva, képesek megküzdeni a külföldi verseny­nyel, és különösen az osztrák iparral. Itt még szükségesnek tartom a kormány figyelmét felhívni a fegyenczmunkákra is. Általá­nos a panasz iparosainknál, mert egyes nagy vállal­kozó czégek, a melyek, sajnos, rendszerint az államnak szoktak szállítani, ezeket a nagy mun­kákat fegyenczekkel készíttetik el, és igy a kis­iparosoknak semmi sem jut éhből. Csak keser­vesen nézik azt, hogy ők mindennemű ilyen szál­lításból kiesnek. így p. o. a katonai szállítások miatt a budapesti szabóságban most ismét moz­galom keletkezett. Ugyanis Pozsonyban van egy gyáros, a ki, ha jól tudom, 1 / 4 — 1 / 5 részét szál­lítja a katonai ruháknak. Ez a t. gyáros ur munkáit a fegyházakban végezteti, és mikor a budapesti szabóiparosok felszólaltak, és átírtak a kereskedelemügyi minisztériumba, hogy eszkö­zölnék azt ki, — a mint a törvény is mondja, — hogy legalább Vjw, része abból a munkából a kisiparosoknak jusson: felirt a volt kereskede­lemügyi miniszter ur a hadügyminisztériumba, honnan aztán megkérdezték^ ezt a pozsonyi gyárost, hogy mit szól hozzá. És akkor ez olyan minimális árakat kinált, mely szerint pl. egy huszár-mundérnak az elkészítése 67 fillérbe ke­rült volna. Teljesen lehetetlen, hogy 67 fillérért egy huszárdolmányt varrjanak. Kutatván az okokat, rájöttek, hogy a német ugy játszik ki bennün­ket, hogy a kiszabás czimén felszámit egy bizo­nyos összeget és ott a hasznot zsebre vágja és aztán összeállítás, varrás czimén egynéhány fillért vet oda. Ezek azok a dolgok, melyek az iparosság érdekeit nagy mértékben veszélyez­tetik, azt tönkreteszik. Epugy, mint ennél a fegyencz-iparnál, sok más egyéb dolognál is az iparososztály húzza mindenkor a rövidebbet. Gr. Zichy Jenő t. képviselőtársam tegnap azt mondotta és igen helyesen, hogy Kelet felé kell terjeszkednünk, mert a Kelettel való össze­köttetés fogja megalapítani a mi iparunkat és kereskedelmünket. Erre vonatkozólag a t. ház engedelmével egy kis statisztikával fogok szol­gálni, mely tanúsítja azt, hogy Magyarország ipari és gazdasági helyzete, valamint kereske­delme is annyira elhanyagolt állapotban van, hogy ha az ember mélyebben beletekint ezekbe a kérdésekbe, elborzad a jövő sötét képe előtt, így a legutóbbi konzuli kimutatások szerint textil-ipartermékekből Romániába kiszállíttatott az összes európai államokból 142 millió frank értékű áru, a százezreket nem mondom, csak a milliókat. Ezen 142 millió textil-áruból, mely Komániába szállíttatott, Magyarország 323,000 frank értékűt szállított, tehát az egész szállítás­nak 0'23°/o-ät. Ugyanezen textil-áruból az európai államok kiszállítottak Bulgáriába 21 millió frank árut, a melyből Magyarország egyáltalán semmit sem szállított. Görögországba kiszállítottak az európai államok- textil-árukból 2,360.000 frank értékű árut, a melyből Magyar­ország semmit sem szállított. Európai Török­országba kiszállítottak az európai államok 221 millió frank értékű árut, a melyből Magyar­ország csak 200.000 frank árut szállított. Ázsiai Törökországba az európai államok kiszállí­tottak 86 millió frank értékű textil-árut, a melyből Magyarország semmit sem szállított. Szerbiába kiszállítottak 14 millió korona értékű textil-árut, a melyből Magyarország 428.000 korona értékűt szállított, vagyis 3°/ 0-ot. A fémárukra vonatkozólag ez a kép a kö­vetkezőleg alakult: Komániába az európai álla­mok fémárukból és gépekből kiszállítottak 86 mil­lió frank értékű árut, a melyből Magyarország, mint a fém- és különösen a gépárukban erős iparral bíró, 2,282.000 korona árut szállított ki, tehát az összes szállításnak 2'6°/ 0-át. Bulgáriába az európai államok fémárukban és gépekben kiszál­lítottak 10 millió frank értékűt, a melyből Magyarország 509,000 frank értékűt szállított ki, vagyis az egésznek 4'7°o-át. Európai Török­országba kiszállítottak az európai államok fém­árukban és gépekben 10 millió frank értékűt, a mely­ből Magyarország 99.000 frank értékűt szállított ki, mig ázsiai Törökországba kiszállítottak szintén 10 millió frank értékűt, a melyhez Magyarország semmivel sem járult. Még rosszabbul vagyunk, t. ház, a bőráruk­kal és a prcmekkel. A bőrárukból és prémekből az európai államok kiszállítottak Komániába 15 mil­lió frank értékűt, a melyből Magyarország 100.000 korona értékűt szállított ki. Bulgáriába kiszállí­tottak bőrárukból és prémekből 2,848,000 frank értékűt, a melyből Magyarország csak 50,000 frank értékűt szállított ki. Európai Törökországba bőrárukban és prémekben kiszállítottak az európai államok 7 millió frank értékűt; Magyarország ezekből csak 50.000 frank értékűt szállított ki. Ázsiai Törökországba kiszállítottak az európai államok 6 millió frank értékűt, Magyarország semmit. Szerbiába kiszállítottak az európai álla­mok összesen 4 millió frank értékűt, Magyar­országból 100.000 frank értékűt. Az ásvány- és égőolaj-termékek tekinteté­ben a helyzet a következő: Romániába az euró­pai államok kiszállítottak 10 millió frank értékű kő- és ásványolajat, a melyből Magyarország 100,000 frank értékűt szállított, Bulgáriába ugyanezekből a termékekből kiszállítottak az európai államok 2 millió frk értékűt, a melyből Magyarország 50.0000 frk értékűt szállított. Görögországba 4 millió frk értékű ásvány- és égőolajat szállítottak, a mely összegből Magyar­országra semmi sem jut. Európai Törökországba kiszállítottak az eurój>ai államok 4 millió frk éríéküt, és, ebben Magyarország 50.000 frankkal szerepel. Ázsiai Törökországba kiszállítottak 1 millió frank értékűt, és ebben Magyarország semmivel sincs érdekelve. 12*

Next

/
Oldalképek
Tartalom