Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.

Ülésnapok - 1901-97

97. országos ülés 1902 idézem a XX. század egy talán eddig legérdeke­sebb emberének végrendeletét — Cecil Bhodesre gondolok — ki tudvalevőleg vagyonának nagy részét ösztöndijakra hagyta. Alapított ő töb­bek közt 150 ösztöndijat, és végrendeleté­ben meghagyja, hogy az ifjak minősítésé­nek megítélésénél essék 30°/o az előző iskolai képzettségre, 20 százalék a lelki tulajdon­ságokra, u. m. szívósság, kitartás, embertársi éi'zés, nemes gondolkozás, 30 százalék az elért iskolai eredményekre, pályadijak nyerése stb. és 20 százalék a testi, sportbéli képzettségre. Szó­val Cecil Rhodes a jövő nemzedéket nem egy­oldalúan, hanem a felsorolt kvalitásokban össze­állított tökéletességben akarja képezni. Ha a testedző sportoknak, a testedzésnek —• értek itten minden túlzástól, versengéstől távol tartott törekvést — eddig nálunk megtett útját keresem és nézem, azt találom, hogy Magyar­országon itt is abba a bűnbe estünk, a melybe sok más intézménynél. A test kultuszában is a né­met szellem, a német irány vezet bennünket. A né­met torna, a melyet Jan professzor talált ki. ütött tanyát Magyarországon is. Akármilyen elismerés­sel is vagyok a jelenlegi kormány helyes érzéke iránt, meg kell állapitanom, hogy a torna ma is túl­teng a testi kultusz terén. A sportbéli játékok­nak, a tulaj donkópeni ügyességeknek tanítása nálunk még meglehetősen félreismert, sőt üldö­zött dolog. Mernék hivatkozni Berzeviczy Al­bertre, a kinek Magyarország sokat köszönhet a testi épségnek és a testedző sportoknak kul­tusza körül. Mennyi előítélettel kellett meg­küzdenünk és kellett megküzdenie neki, inig odáig jutottunk, hogy a tornával szemben egy más sportot, az athletikát, a mely jórészben ellentéte a tornának, meghonosítani lehetett. Mert mit tesz a torna? A torna kritériuma az, hogy többnyire zárt helyen, tehát megle­hetősen poros helyiségekben gyakoroltatnak az ifjak. Egyöntetű szabványai szabatos rendbe sablonizálják az embereket és beszorítják az önállóságnak, az individuumnak teljes kizá­rásával egy egységes keretbe. Ellenben az athletika, a mely ezelőtt 30 évvel honosult meg Angliában, a testnek harmonikus, szabad — ha szabad volna ezt a szót használni, hisz annyi mindenre használjuk — liberális kifejté­sét engedi. Az athletika az egyént engedi fej­lődni, annak hajlamai, képességei szerint és nem szorítja őt keretekbe. Ezt az athletikának nevezett testedző irányt 25 évvel ezelőtt egy buzgó honfiú, gróf Esterházy Miksa, honosította meg Magyarországon. Elmondhatjuk, hogy, Ang­liát kivéve 52 év előtt egyedül Magyarországon volt athletika. Hogy micsoda feladatok várnak a kormányra a testedző sportok terén, azt pár rövid pontban fel fogom sorolni. Amint emiitettem, a kormány­zat körében még mindig preponderálnak azok a férfiak, a kik a torna képviselői, s ennek kö­vetkeztében meglehetősen pedáns tornatanitás április 22-én, kedden. 467 folyik még nálunk. Teljesen > hasonlítunk ebben a tekintetben a németekhez. Én azt volnék bátor ajánlani az igen t. miniszter urnak, hogy szíves­kedjék különös súlyt helyezni legalább a fel­sőbb osztályokban az athletikára is az által, hogy necsak tornátanitókat képezzünk, a kik a pedagógiának sajátságos emberei, hiszen a tornatanitók ritkán pedagógusok is és ez a hiba. A tanárok közül kellene tornatanitókat nevelni, olyanokat, a kiknek érzékük van rá. Angliában gyakran olvastam pályázatokat, a melyekben azt mondják: kerestetik egy rajztanár, azonban megkívánjuk, hogy kiváló kriket-játszó legyen. Vagyis a rajztanár egyúttal tanította az ifjúságot, a melynek barátja, társa volt ezekben a játékokban. A másik az lenne, hogy a tanárságba be kellene oltani annak tudatát, hogy a testnek kultusza, — értem mindig a józan és a versen­géstől ment athletikát, — egyenjogú tényezője a tanulásnak, vagyis ha nem is haladunk egé­szen Rhodes Cecil nyomain, legalább ismerjük el, toleráljuk — hisz némely iskolában még a toleranczia is hiányzik, — a testnek szabad, athletikai kultuszát. A torna-tanításnál kiváló súlyt kellene he­lyezni arra, hogy szabad levegőre vigyék az ifjú­ságot, (Elénk helyeslés a szélsőbal-oldalon.) a hol a napot, a levegőt, a természetet élvezi, a hol emberré lesz és nem katonává. (Tetszés és he­lyeslés a szélsőbaloldalion.) Mondom, erről az oldalról is kénytelen va­gyok elismerni, hogy Wlassics kultuszminiszter ur minisztersége óta nagy haladások történtek ezen a téren és hogy ebben a tekintetben ő messze kimagaslik elődei közül. Ezért a tételt a magam részéről nemcsak hogy elfogadom, hanem sajnálom, hogy nem nagyobb összeggel dotálják a testnevelésnek ügyét, de meg vagyok győződve arról, hogy a kultuszminiszter ur a jövő eszten­dőben ezt a tételt fel fogja emelni. A tételt, ismétlem, elfogadom. (Helyeslés a szélsöb cd oldalon.) Elnök: Maga a tétel nem támadtatván meg, azt hiszem, hogy a ház azt elfogadja. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. képviselőház! A torna és a sport­nak olyan igazán kiváló képviselője, mint Krasznay Ferencz t. képviselőtársam, bármit hoz is indít­ványba, az mindig olyan, a mi komoly megfon­tolásra méltó és én, ugy mint a házon kivül is. mindig szívesen veszem igénybe az ő támogatását, a házban előadott indítványait is a legkomolyabb konszideráczió tárgyává teszem. Távol áll tőlem azt állítani, hogy ez valami nagy összeg, a mi a »testi nevelés« czimén fel van véve, azonban egy dologra figyelmeztetnem kell a t. képviselő urat, és ez az, hogy nem ebben a rovatban jut kifejezésre minden összeg, a me­lyet a test fejlesztésére vonatkozólag a budget­ben megszavaztatni kérek, hiszen méltóztatik tudni, hogy ugy a középiskoláknál, a felsőbb 59*

Next

/
Oldalképek
Tartalom