Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.
Ülésnapok - 1901-96
96. ORSZÁGOS ÜLÉS 1902 április 21-én, hétfőn, gróf Apponyi Albert elnöklete alatt. Tárgyai : A jegyzőkönyv hitelesítése. —• Horánszky Nándor elhunytának bejelentése. A kormány részéről jelen vannak: Széll Kálmán, Lukács László, b. Fejérváry Géza, Plósz Sándor, Wlassics Gyula, Darányi Ignácz, Cseh Ervin. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: T. ház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti gr. Esterházy Kálmán, a / javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Lázár Árpád, az ellenük felszólalókat Farkas József jegyző ur. Méltóztassanak mindenekelőtt meghallgatni a múlt ülés jegyzőkönyvét. Lázár Árpád jegyző (olvassa az 1902. április hó 19-én tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. T. ház! (Ralijuk! Ralijuk !) Ismét mélyen megszomoritó hirt kell a képviselőház elé terjesztenem. (Halljuk! Ralijuk!) Az isteni gondviselés kifürkészhetetlen végzése körünkből elszólította Horánszky Nándort, hosszú, küzdelmes és fényes pályafutása delén. Abban a pillanatban szólitotta el őt körünkből, a mikor alkalma nyilt e hosszú pályán át vallott elveit és eszméit megvalósítani, (Ugy van!ja, midőn kiváló egyénisége a legnagyobb gyakorlati feladatok elé állíttatott, a mikor a nemzet anyagi létalapjának megóvása első sorban az ő szellemi és erkölcsi erejére volt bizva. (Ugy van!) Sokan vannak, a kik ettől az erőtől bizalommal várták az ország érdekeinek sikeres megvédését; a kik pedig e várakozással szemben tartózkodó álláspontra helyezkedtek, azokat ebben kizárólag az elvi meggyőződések ellentéte irányította. (Igaz! Ugy van!) Mert nincs köztünk eltérés abban a fájdalmas érzésben, hogy egy nagy nemzeti erőtényezőnek elvesztését siratjuk Horánszky Nándorban. (Igaz! Ugy van!) Erőtényező volt elméjének azon kivételes minőségében, a mely egyaránt bírt a bonezoló- és alkotóképesség adományával, a tudás óriási tömegén való teljes uralkodásában; az összes lelki tulajdonságok csodálatos összhangjában és fegyelmezettségében, de mindenekfelett a szeplőtlen jellem, az abszolút önzetlenség, a kérlelhetlen kötelességérzet, a puritán egyszerűség (Igaz! Ugy van!) azon imponáló nagyságában, a mely e jő polgár, e nemes lélek emlékét termékenyítő és áldásthozó fénynyel veszi körül történetünk lapjain. (Igaz! Ugy van!) A hazánkat ért nagy veszteség súlya alatt indítványozom, hogy a ház Horánszky Nándor elhunyta felett érzett fájdalmát jegyzőkönyvileg megörökítse. (Altalános helyeslés.) A boldogult családjához az elnökség utján részvétiratot intézzen; (Altalános helyeslés.) a ravatalra koszorút tegyen és a ma délután három órakor a kereskedelemügyi minisztérium épületében tartandó gyászszertartáson testületileg részt vegyen. (Altalános helyeslés.) Egyúttal indítványozom, hogy a kegyelet e nyilvánításával a mai ülést berekeszszük; minthogy pedig az ünnepélyes gyászistentisztelet holnap reggel tiz órakor tartatik a józsefvárosi plébánia-templomban, a végből, hogy a t. ház tagjai abban részt vehessenek, a holnapi ülés a mai napra megállapított napirenddel délelőtt 11 órakor kezdessék meg. (Általános helyeslés.) A miniszterelnök ur kíván szólani. (Ralijuk ! Ralijuk!) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház! (Halljuk! Halljak!) Megmérhetetlen ami fajdalmunk és nagy a mi bánatunk a veszteség miatt, a mely bennünket Horánszky Nándor elhunytával ért. (Ugy van!) Nem keresem a szót, a mibe a fájdalmat öntsem. Nem is tudnék találni olyant, a mely hiven és teljesen kifejezze azt, a mit e perezhen érzek. (Helyeslés.) A nemzetet, mindnyájunkat egy nagy nagy csapás ért. 58+
